[ábrázatú] – 3
ábrázatu
ábrázatu – 3
igen gyenge vala, és szép ábrázatu, azok pedíg ahamisak. meg parantsolák (É 347)
leány mind iffiu, mind rendes ábrázatu volt. és hogy vidám orczával (MN 147)
elmédben. hogy az a szép ábrázatu, és szép termetü Etelred, a (MN 179)