áld – 50
ál-
álgyam – 1
mint testvér Atyafi az Istent álgyam (ML 311)
ald
aldgyátok – 1
szent Pál szép mondási szerént. Aldgyátok ati üldözöiteket, áldgyátok. és ne (IK/A 238)
aldgyuk – 2
nem mondgya a népnek {…} hanem {…} Aldgyuk az urat (C/A 861)
nem mondgya a népnek {…} hanem {…} Aldgyuk az urat (C/B 1545)
áld
álda – 1
álla az egész nép, és álda Esdrás anagy ur Istent, és (É 748)
áldá – 4
is ölibe vevé ötet, és áldá az Istent és mondá. most (É 258)
ember nem panaszolkodék, söt még áldá az Istent, mellyik állapottyában vala (KKU 427)
ölében vevé. és nagy örömel áldá. mondván. Mostan botsátod el uram (C/A 436)
ölében vévé. és nagy örömel áldá mondván, Mostan bocsátod el uram (C/B 1232)
áldák – 2
egész gyülekezet nagy szoval. és áldák az Istent, aki meg szabadittya (É 348)
és tobiás. az Istent ugy áldák keserves állapottyokban. valamint ajóban, és (VKT 879)
áldalak – 2
lábam igyenesen állot. a gyülekezetekben áldalak uram téged (C/A 812)
az igyenesen állott, a gyülekezetekben áldalak uram tégedet. ditsöség az Atyának (C/B 1508)
áldaná – 1
áldaná tanitványit, és a midön áldaná (KJÉ 771)
áldani fogod – 1
jó erkölcs. és egész életedben áldani fogod azért az Istent (IK/A 225)
áldani fogom – 2
minden kegyelem kut fejének. szüntelen áldani fogom azért. hogy irgalmaságábol ostoroz (KKU 376)
szeretni is foglak tégedet., és áldani fogom nevedet örökkön örökké (KKU 445)
áldasz – 2
által mindeneket teremtesz, szentelsz. † éltesz, † áldasz † és nékünk adtz. minden jókót (C/A 838)
által mindeneket teremptesz, szentelsz † éltesz †, áldasz † és nékünk adcz minden jókót (C/B 1528)
áldgya – 5
reménségel, nem hogy zugolodnék. söt áldgya fájdalmit (KKU 343)
küldgye szent Angyalát annak örizésére., áldgya, és szentellye meg azt a (C/A 879)
hogy kérje az Istent, hogy áldgya és szentelye meg azt az (C/A 883)
küldgye szent Angyalit annak örizésére, áldgya, és szentellye meg azt a (C/B 1559)
hogy az Istent kérje, hogy áldgya és szentellye meg azt az (C/B 1562)
áldgyad – 2
Én lelkem áldgyad az urat, és soha el (KG 511)
formán tanyit sz. pál, * . hogy áldgyad azokot (IK/B 576)
áldgyák – 7
mutattya azokhoz, de söt még áldgyák azért az Istent, és örüllyenek (É 309)
nevét káromollyák. és a jók áldgyák. és ditsérik (KKU 327)
azok akik azt meg tudgyák, áldgyák, ditsérjék ötet, hogy ezek el (KJÉ 639)
Isten elött, ötet láttyák imádgyák, áldgyák. és örökösön hozája vannak kaptsolva (C/A 51)
szivel. egy szoval szeresék., ditsérjék, áldgyák és ditsöittsék az Istent örökké (C/A 837)
Isten elött. ötet láttyák, imádgyák, áldgyák, és örökül hozája vannak kapcsolva (C/B 950)
szivel, egy szoval. szeresék. ditsérjék, áldgyák. és ditsöittsék örökké az Istent (C/B 1527)
áldgyák vala – 1
is mentenek látogatásokra, és vigasztalásokra, áldgyák vala szenvedéseket, és azokban, részt (KSZ 355)
áldgyátok – 3
szükségekben adakozok lévén, agazdálkodást követvén, áldgyátok ati üldözöiteket, áldgyátok, és ne (É 104)
agazdálkodást követvén, áldgyátok ati üldözöiteket, áldgyátok, és ne átkozátok, örvendezetek az (É 104)
mondási szerént. Aldgyátok ati üldözöiteket, áldgyátok. és ne átkozátok, senkinek gonoszért (IK/A 238)
áldgya vala – 1
festette volna vérivel, a szent áldgya vala az Istent. és hálákot (SUT 776)
áldgyuk – 6
amidön kérésünket meg halgattya. és áldgyuk ötet, amidön. akaratunkot meg gátollya (TL 200)
hagyuk reája bizodalomal., hameg adgya áldgyuk érette., ha pedig meg nem (É 359)
arra rendeltetett. hogy ót ditsérjük, áldgyuk, és imadgyuk ötet, és egyszers (É 437)
az Istennek ki mondhatatlan jóságát. áldgyuk, imádgyuk kut fejét ki merithetetlen (É 773)
a szokot mondván. az Istent áldgyuk. és hálákot adunk néki hogy (C/A 717)
a szokot mondván, az Istent áldgyuk, és hálákot adunk néki. hogy (C/B 1436)
áldod – 1
azok közöt is az Istent áldod és ditsered, akoron a hárfa (KKU 370)
áldom – 1
ezeket a szokot, minden idöben áldom az urat, mit gondolsz storophila (KKU 375)
áldunk – 2
munkálkodunk. kezeinkel dolgozván, átkoztatunk., és áldunk, üldözést szenvedünk, és el türjük (É 841)
ezeket a szokot, imádunk, és áldunk oh jésusunk tegedet hogy meg (KKU 427)
áldya – 1
imádkozni kel, hogy az Isten áldya meg munkájokot, a tselédes gazdák (É 653)
fognak áldani – 1
bizonyára uram. sokan fognak tégedet áldani a midön jól tész vélek (KKU 375)