jó erkölcs. a melynek akarod áldozni az én jó téteményimet, ugyan (MN 186)

az Istent imádni, és néki áldozni. lélekben, és ígaságban. az anyaszent (KG 507)

papok. tartoznak szüntelen az Istennek áldozni sziveket. és minden jovokat. az (VKT 824)

nem mutatot, és amidön mások áldozni mentenek az arany bornyunak, melyet (IK/A 52)

cselekedetiben. midön pedig az többi áldozni mennének az arany bornyunak. az (IK/B 415)

irgalmaságokot. és ímádságokot az Istennek áldozni (IK/B 656)

semmi jóbb mint az Istennek áldozni testünket. jószágunkot és akaratunkot., ugyan (C/A 478)

el veni. és az Istennek áldozni bünöknek botsánattyára, egymást pedig segittsék (C/A 665)

semmi jóbb, mint az Istennek áldozni testünket, jószágunkot és akaratunkot, ugyan (C/B 1263)

el venni, és az Istennek áldozni bünöknek botsánattyára. egy mást pedig (C/B 1401)

melyen szabad volt az Istennek áldozni, enyilván jelenté, hogy tsak egy (ISZ 228)

nem vala nékik szabad másut áldozni, hanem tsak egy helyt, ót (ISZ 245)

fenyegette azokot, kik nem akarnának áldozni az isteneknek, ollyankor apüspökök egymásnak (KSZ 350)

üsméretnek békeségében maradnunk., ót kel áldoznunk az urat, és halákot néki (É 598)