észre|vevén – 6
+észre vévén
észre vévén – 5
{…}, forgács ur azt észre vévén, hogy nem a volna (TL 53)
magát. a ki is azt észre vévén. kivánt élni ajo alkalmatoságal (TL 179)
amely sokszor tettzet sulimánnak, aztot észre vévén és szeretvén valoságal, kérdezni (TL 179)
anglus szaladot el. a kapitány észre vévén adolgot. tsak hamar onnét (TL 289)
felejté amit tanult volt, és észre vévén nagy sebeségel kezde a (TL 299)
vévén észre – 1
látván. igen kezdék irigyleni. vévén észre hogy már a dolgok nem (TL 180)