országba, két vagy három tartományt Dom filepnek legyen hoszas békeség. de (TL 260)

is szereték egymást. eleonora beatrixot Dom fernand mellet hagyá, és Ivonal (MN 41)

Dom fernánd. egészen meg gyogyulván. a (MN 46)

Dom sebastien. pedig el tekéllé magában (MN 113)

Dom sebastien alig halhatá ezeket az (MN 125)

Dom Sebastien. hasonlo nyughatatlanságban volt a (MN 130)

Mikor a szállásra érkeztenek. Dom sebastien. nagy keserüségében sokáig setált (MN 134)

Dom Sebastien. száma nélkül meg akara (MN 141)

Dom sebastien mind ezeket irtozva halgatá (MN 151)

Dom sebastien. igen helyesnek találván. az (MN 152)

Dom sebastien el hitetvén magával. hogy (MN 159)

Dom sebastien halván ezeket. egészen hitelt (MN 161)

Dom sebastien a királyné eleiben menvén (MN 167)

a hadakozás, augustus. lengyel király, dom cárlos. neápolisi király, a loteringus (TL 212)

adhasa öket, mint hogy pedig dom fernand, a dom válesco táborán (MN 15)

mitsodásokot gondolta hogy fog mondani dom fernand. eleonorának. midön viszá fog (MN 15)

hogy nagyob szabadságal gondolkodhassék a dom fernándal valo házaságárol, ugy történt (MN 15)

egy spanyol iffiu ur, marquio dom fernándnak hitták. ehusz esztendös lévén (MN 15)

is esék leányáért, de a dom fernand keserüségét ki nem mondhatni (MN 16)

azon igyekezék hogy meg vigasztalhassa dom fernandot. olyan szokal. a melyek (MN 16)

és nagy keserü szokra fokada, dom fernand pedig a ki nagy (MN 17)

eleonora testét, hogy pedig az dom fernand gondolattyának is eleget tegyen (MN 17)

ö boldogsága. dom fernand engemet el felejtet. dom (MN 18)

dom fernand engemet el felejtet. dom fernand tudgya hogy az anglusok (MN 18)

atyának meg változásátol. ha szinte dom fernand hüségtelen volnais, de dom (MN 18)

atyád halgatása, meg mentheti elötted. adom fernánd halgatását, mert ugyanis ha (MN 18)

idö alat. hogy el távozék dom fernándtol. és közelgetni kezde angliához (MN 18)

és noha szüntelen eszében volt dom fernánd. és atölle valo meg (MN 19)

illyen ártatlan foglalatoságokal., a szegény dom fernand tudván hogy az anglus (MN 20)

az ö kezénél legyen, azért dom fernand semmit ki nem tanulhata (MN 20)

meg ölelék egy mást. és dom fernánd hajora ülvén szerentsésen spanyol (MN 20)

kisérte, mindeniken öttven, ötven algyu, dom fernánd a közeleb valo fregátával (MN 20)

jó szándékában, és meg esküvék dom fernándnak, hogy akár hol légyen (MN 20)

lévén, hartznak kelleték állani, de dom fernand oly keményen kezde rea (MN 21)

botsátatá. és magát meg adá. dom fernand mindgyárt spanyol tiszteket, és (MN 21)

valami hirét hallotta volna a dom fernándhoz valo szeretetének, és az (MN 21)

megyek, tsak. az atyámhoz, és dom fernandhoz közelithesek, ugyan ezen reménség (MN 23)

az a hajo pedig a dom fernand hajoja volt. egész estig (MN 25)

indult volt spanyol ország felé. dom fernánd mindeneket elé beszélle neki (MN 25)

hogy azonnal hajlandoságal lön hozája dom fernánd. és mondá néki (MN 25)

ki amaga királyáét el vesztette. dom fernánd ezt örömel halgatván. nagy (MN 26)

kész volna, én, mondá néki dom fernánd. mikor londinumba voltam. az (MN 26)

elé beszéllé néki minden titkát, dom fernand is látván hozája valo (MN 26)

tiszt hasonlo hajlandoságot érezvén magába dom fernándhoz. mondá néki nemesi bátorságal (MN 26)

beszédire. de hogy meg mutassa dom fernándnak hozája valo igaz köteleségét (MN 26)

sirást vigasság fogja követni. mivel dom fernand eleonorának egy szép attya (MN 27)

az igéret nagy reménséget adván. adom fernánd szivének, azért mindgyárt elis (MN 27)

hogy talám rea talált volna. adom fernánd szerelem társára. de még (MN 27)

volt okom suhajtozni. ahálá adatlan dom fernandnak hozám valo kevés szeretetiért (MN 28)

elvégezvén dolgát. kerm viszá küldötte dom fernándhoz, és igy lunlei a (MN 28)

el szánván tellyeségel életét. látván dom fernándnak hüsegtelenségit., kerm nagy rettegésel (MN 29)

hogy mitsoda hirt hallot volna dom fernand hüségtelenségéröl, és hogy azt (MN 32)

számlálá néki a maga familiáját, dom fernandal valo szövettségit. rabságban valo (MN 32)

zárjon engemet. és ha szinte dom fernánd oly hálá adatlan is (MN 32)

adlak. azt pedig nem gondolhatom dom fernánd ellene mondana annak az (MN 33)

mint is azok ahajok, a dom fernand parantsolattya alatt lévén, nem (MN 33)

Dél felé adom fernand hajojában valo árbutz fát (MN 34)

mindenkor onnét ki üzetének veszedelemel. dom fernand is hasonlo képen tselekedet (MN 34)

méltó örökös emlékezetre. kerm tsak dom fernandot kereste. és dom fernánd (MN 34)

nem esék. amidön meg üsmeré dom fernandot a többi közöt fekünni (MN 34)

kerm, és dom fernánd azon igyekezének. hogy egy (MN 34)

tsak dom fernandot kereste. és dom fernánd, tsak kermvel. akart viaskodni (MN 34)

hajok látván ötet, gondolák hogy dom fernánd el veszet volna. a (MN 34)

helytöl, hogy magát bé kötesse. dom fernándnak is által volt löve (MN 34)

és tsendeségbe lenne. mint hogy dom fernánd életbe volna, mivel azt (MN 35)

vitt engemet, és hogy a dom fernánd jelen valo léte. az (MN 35)

mindgyárt a maga hajojában viteté dom fernandot, és bé kötözteté sebeit (MN 35)

ezeket különös helyre tétetvén. azután dom fernandhoz mene. nagy sziv fajdalomal (MN 35)

a mitsoda modot gondoltam ate dom fernándal valo meg szabadulásodra. szükséges (MN 35)

mutatá meg magát nékik. uesbit dom fernand melléje tette volt. meg (MN 36)

végben vinni. mint hogy se dom fernánd, se kerm nem voltak (MN 36)

azomba tudtára adák néki hogy dom fernánd egészen magához tért volna (MN 37)

állapotban valo létedért. gondolom, mondá dom fernánd. hogy a magad Commendása (MN 37)

fö. hogy hogy fel kiálta dom fernánd hát lunlei. el nem (MN 37)

ugy meg érdemelye a Vitéz dom fernánd tiszteletét. és szeretetit. mint (MN 37)

tiszteletét. és szeretetit. mint lunlei. dom fernánd ezekre nagyot suhajta és (MN 37)

a félelem haborgatván elméjét. Ivon dom fernandot elegendö jó állapotban találván (MN 37)

hogy maga beszéllene dom fernándal, dom fernand pedig gondolkodván mind arrol (MN 38)

beszédedböl azt látom mondá néki dom fernánd, hogy én az anglusok (MN 38)

a kire nem is tekinte dom fernánd. és Ivon látván. hogy (MN 38)

aki is tsudálkozék azon hogy dom fernánd miért gyülölné anyira lunleit (MN 38)

szeretetet, mind azon által mondá dom fernánd. azt mondották volt nékem (MN 38)

napokra halasztá. hogy maga beszéllene dom fernándal, dom fernand pedig gondolkodván (MN 38)

kell hallanom. mondá nagy suhajtásal dom fernánd, eröltetvén magát hogy az (MN 39)

ha ezer hartzot nyertem volna. dom fernánd olyan nagy buzgó szivel (MN 39)

mely oly hirtelenségel használhatot volna. dom fernándnak mint ezek a szavai (MN 39)

véghez vivé, és meg jelenté dom fernándnak, hogy lunlei mindgyárt. oda (MN 40)

Eleonora észre vévén. dom fernándnak minden tselekedetiböl., hozája valo (MN 40)

szolgálhason néki. viszá küldé uesbit dom fernand mellé. és meg hagyá (MN 40)

menvén. hozája, felelé néki. kedves dom fernandom. az igasságos dolog hogy (MN 40)

érkezik. lunlei pedig Ivonal, a dom fernánd házában érkezvén mint egy (MN 40)

kis házacskák. nem világosak. azért dom fernánd is mindgyárt meg nem (MN 40)

állapottya azt néked kell mondani., dom fernánd könnyen meg üsmervén a (MN 40)

nagy szeretetben. és tsudálkozásba esék. dom fernánd is azután elé beszéllé (MN 40)

is tud szeretni. Ivon azután dom fernand eleibe tévén adolgot a (MN 41)

adolgot a melyet követni kellene. dom fernand azt igen jonak találá (MN 41)

idö alat meg látod kedves dom fernándom, hogy eleonora tsak téged (MN 41)

hajó érkezet. hogy halhason valamit dom fernand felöl. mint hogy pedig (MN 42)

azután dom fernándhoz viteté magát. dom fernánd. nagy örömel. és szeretettel (MN 42)

hagya meg hatalma alat. azután dom fernándhoz viteté magát. dom fernánd (MN 42)

néki hogy viszá hozta volna dom fernándot, is. akor tellyes öröme (MN 42)

valesco. a maga házához viteté dom fernándot és kermet., Ivonra bizá (MN 42)

meg beszélleni, mint hogy pedig dom fernand nagy tekintetben volt spanyol (MN 43)

sem titkolá el elötte. hogy dom fernand ötet szeretné. és hogy (MN 43)

mulatni a mi kedves lehetet dom fernand elött. montros látogatására mene (MN 44)

vagy. és hogy én tsak dom fernándal lehetek szerencsés. annyira valo (MN 44)

volna halni. mind azon által, dom fernándnak rabja lévén. és dom (MN 44)

dom valesco. elötte meg mondá dom fernándnak, hogy mihent meg gyogyul (MN 45)

hogy engedné meg had lehetne dom fernánd mellet, éléonora mindgyárt hozája (MN 45)

azután a dom valesco, és adom fernánd hozája valo szorgalmatosagok. és (MN 45)

valoságos királyát nem láthatá székiben. dom fernánd, és a szép eleonora (MN 46)

dom valesco. hogy kedvit tölthesse. dom fernándnak. és eleonorának, még egy (MN 46)

hasonlo szeretettel. és szándékal lön dom sebastienhez, etsak két esztendövel volt (MN 107)

nincsen ideje annak. Elvir magát. dom sebastienhez kötelezte. én is már (MN 108)

semmi igéretet nem tettem volt dom sebastiennek., minden erömel azon lettem (MN 108)

a dom baltazár. vagy a dom sebastien halálának. de ez a (MN 109)

nagy bátorságal. ki ne meny dom sebastien, és mint hogy a (MN 109)

örömbe találá. együt. Elvirt. és dom sebastient., akik minden orán várták (MN 109)

hát tselekednem felelé erre keservesen dom sebastien. és mit parancsolsz nékem (MN 110)

a dologhoz: dona Catherina, a dom sebastien anya pedig azon volt (MN 111)

meg ne gátollya. az elvir. dom sebastiennel valo házaságát (MN 111)

készülettel volnának az elvir és dom sebastien lakadalmához. igen kezdé sürgetni (MN 112)

familiát. ismét esze akará gyüjteni. adom sebastien atyafiai hozája el menének (MN 112)

hogy meg szegje fogadását., a dom sebastien panaszira egyebet nem felelt (MN 112)

lenni, a mit engedelmeségböl tselekedtél. dom sebastiánért. te néked azt parancsolták (MN 114)

dom sebástiáné (MN 115)

változtassam szándékomot., mentöl kedveseb vagy dom sebastien elött, annál inkáb annak (MN 115)

ne mondgya hól letit, még dom sebastien se tudgya. azért hogy (MN 115)

joszágában lisbonátol két mély földnire. dom sebastien pedig végire (MN 116)

azt hiteték el magokal. hogy dom sebastien lopta volna el Elvirt (MN 117)

melyet mindenek tudtára. meg igértem dom sebastiennek, ugyan ekénszerit engemet arra (MN 117)

De a szerentsétlen dom sebastien, éppen nem gondolta azt (MN 118)

esék sebben., de mint hogy dom sebastien keveset vigyázot magára, ö (MN 118)

ment volna hozájok, gondolván. hogy dom sebastienel verekednék (MN 118)

némelyek pedig hogy meg segittsék dom sebastient, ezekel, dom pedre is (MN 118)

mind azokal. a kikel kereste. dom sebastient. és igen tsudálkozni kezdének (MN 118)

siettségel ment igasságot kérni. vádolván dom sebastient azal., hogy ö rejtette (MN 119)

ugyan azon napon meg fogatni dom sebastient. aki noha ártatlan volt (MN 119)

másik rész is hasonlot tselekedék. dom sebastienel (MN 119)

sebe., mondá néki nagy keserüségel: dom sebastien. nem szolhatok az ellen (MN 119)

el Elvirt. fel kiálta erre dom sebastien. ah. uram mit hallok (MN 119)

hamar meg érté. hogy a dom sebastien verekedésit, gyilkoságnak tartanák, hogy (MN 119)

ha ki nyilatkoztatná magát a dom sebastien ártatlanságát azal meg bizonyitaná (MN 120)

igasságot tegyenek. és mint hogy adom sebastien ellenséginek minden igyekezetek tsak (MN 120)

idö szorgos volt., és a dom sebastien halálának orája közelgetet, azért (MN 120)

nagy suhajtva, szabadisd meg a dom sebastien életét, és azt fogadom (MN 120)

kéré öket. hogy szabadittsák meg dom sebastient (MN 120)

a ki magában tudta a dom sebastien ártatlanságát. azon lén hogy (MN 121)

a dom sebastienhez valo szeretetemnek, mint a (MN 121)

változék, és meg parancsolák, hogy dom sebastient el botsásák, de mint (MN 122)

modon azon., hogy a szerencsétlen dom sebastien engem el felejttsen, és (MN 123)

Azomba pedig dom sebastien. aki továb tiz napnál (MN 123)

ót talállyuké a hová megyünk. dom sebastien, sokat akarsz. egy szers (MN 124)

beszédek igen nagy nyughatatlanságba veték dom sebastient. minden képen azon volt (MN 124)

és aki nevelte volt fel. dom sebastient. különös házban vivé ötet (MN 125)

utánna meg ölelte volna ötet. dom sebastien mondá néki. mind eddig (MN 125)

tiszteletes és háláado szeretettel., szeressed. dom sebastien, és tarsd meg azt (MN 125)

hogy szándékáról el fordithassa. de dom sebastien fel ülvén nagy (MN 125)

az is szükséges volt., hogy dom sebastien, az egész napot. néki (MN 126)

kel menni igen mesze vagyon, dom sebastien külsö képen mindeneket reá (MN 126)

tudtára adhassák, ha valamit halhatnak dom sebastien felöl. akit titokban kerestetni (MN 127)

lássa mint vagyon. eleonorának pedig dom sebastien lévén az elméjiben. el (MN 128)

kérik tölle. ugy kelletet hát dom sebastient hozája vinni, hogy ne (MN 128)

Dom baltazár a feleségivel volt., dom sebastient addig a maga házában (MN 129)

tsalárd eleonora. és vak merö dom sebastien. akor el taszitván magátol (MN 131)

vártam volna tölled, kegyetlen. felelé dom sebastien. meg tartoztatván helyeben. és (MN 131)

és elödben terjesztem szivemet., tudom dom sebastien, hogy hitelt adcz beszédemnek (MN 132)

egy kis gondolkodás után mondá. dom sebastien. a mit néked akarok (MN 133)

és vég képpen. igen is. dom sebastien. ollyan kedves vagy ma (MN 133)

nekem. és többet nem szolhata. dom sebastien pedig, nagy szeretettel. és (MN 134)

Elvir. inte éléonorának, a melyet dom sebastien. észre vévén. fel kele (MN 134)

attyafia hasonlo képen lora ülének, dom sebastien semmiröl nem tudakozodot tsak (MN 135)

és meg elégedvén azal. hogy dom sebastient. mesze földre el küldhette (MN 136)

azt tudta bizonyoson. hogy a dom sebastienel valo szembe létit. nem (MN 136)

bomlását. hogy mindenkor hajlandoságal lészen dom sebastienhez. és meg elégedvén azal (MN 136)

tselekedetit aköteleség vezérelé, a szerentsétlen dom sebastiennek minden lépésit a szerelem (MN 140)

a fiát. de a mikor dom Sebastien meg hallá a dom (MN 141)

De dom Sebastien., éjjel napal. tsak a (MN 141)

bizá. el válván egy mástol. dom Sebastien titkon lisbonában érkezék. és (MN 142)

kezdene veszni, rea. álla kérésére,. dom sebastien erre igen meg örüle (MN 142)

vigyázot az ö életére. mivel dom sebastien. a ki ö utánna (MN 150)

mind belizahoz gyakran járt, azért dom sebastien. arra kéré. hogy tudná (MN 151)

akit is a sido a dom sebastien házában vivé., dom sebastien (MN 151)

a dom sebastien házában vivé., dom sebastien mihent meg látá hozája (MN 151)

vigasztalást, oh’ kedves éléonoram felelé dom sebastien. én neked igen keveset (MN 151)

titok el rejtve. és hogy dom sebastien valamely nagy okbol kiványa (MN 151)

is szollitták. akinek dom sebastien igy szolla. haszontalan volna (MN 153)

azon kezde törödni. hogy lehetne dom sebastient azután ismét fejéré tenni (MN 153)

és a levivel meg kené dom sebastient. a ki is a (MN 153)

más naprá a sidó, azután. dom sebastien és eleonora. magok közöt (MN 154)

dologra menni, mind azon által dom sebastien igen nagy örömben volt (MN 154)

és egy semmi meg vigasztallya. dom sebastien is örömel gondolkodot azon (MN 154)

már nem félthetné Elvirt. mivel dom sebastien goa városában volna. azért (MN 154)

éppen azon a napon. amelyen dom sebastient belizához vitték. és a (MN 155)

hozája, mint a melyel volt dom sebastien elvirhez. thamár is hasonlo (MN 156)

üsmerni azt a két szerecsent. dom sebastien. kedvit kezdé keresni. és (MN 156)

válaszát is vette. asidó által, dom sebastien pedig igen meg hagyta (MN 157)

ditsérte. a csokoladét. a melyet dom sebastien fözöt neki, esziben jutot (MN 157)

hogy nagy tisztelettel ne lenne dom sebastienhez de álváréval nem tartoztatá (MN 157)

volt a vicé királynénak. a dom sebastien akarattyábol,. hogy a sido (MN 158)

dom sebastien pedig annál nagyob szorgalmatoságat (MN 159)

a maga gondolattyát tekintvén. hivatá dom sebastient, és különös házban vivén (MN 159)

ki goa városaban vitte volna dom sebastient. isák vevé alevelet és (MN 160)

thamár hogy dom sebastienel beszélhesen mindgyárt a sidóhoz (MN 160)

vivé, a ki is mindgyárt dom sebastien után. ment volt bé (MN 160)

hogy ök. meg nem hallották, dom sebastien a kereveten ült, a (MN 160)

ábrázat alat nem te vagy dom sebastien. valamint arrol gyanakodhatom. látván (MN 161)

ne tudgya. hogy ö volna dom sebastien. és hogy elvirt. arra (MN 161)

követni,. és hogy had lehesen dom sebastiennek az a vigasztalása, hogy (MN 161)

ne adgya, hanem dom pedre, dom sebastien és töb jó akaroid (MN 166)

az igen könnyü volt. mivel dom sebastien mindenkor a sidónál volt (MN 167)

addig tekinté, és szemlélé. hogy dom sebastien juta eszében, és arra (MN 167)

meg tüzesedék. az alat pedig dom sebastien sem vette el szemeit (MN 167)

meg tartoztatá magát. elvirnek a dom sebastienröl valo gondolat anyira el (MN 167)

nagy hasonlatoságot látna. zelim. és dom sebastien közöt (MN 168)

a véle valo házaságának. szándékáért, adom sebastien ellen valo tselekedetiért, és (MN 169)

idejének végit, hanem adgya hitét dom sebastiennek., mihent lisbonában érkezik. azért (MN 169)

meg jutalmaztaták mind Elvir. mind dom sebastien. és álvaréval esze adák (MN 170)

tudván mind ezeket. fel szabaditá dom sebastient, és parancsolá a szép (MN 170)

mondá. hogy mind szeretné ha dom sebastien helyet lehetne. erre felelé (MN 171)

hogy julius soha sem leszen dom sebastien, és ki tudgya még (MN 217)

azt nem tudom ha leszneké. dom sebastienek. és Cleodonok. azon igyekezünk (MN 242)