Gumer meg halván. viszá valo térésit (MN 50)

Gumer jol üsmervén az amurátes kegyetlenségit (MN 50)

Gumer figyelmeteségel halgatván az oloszt. nagy (MN 51)

szép rakima képe volna a gumer émir hugájé, a ki is (MN 49)

beszéllye néki mind azt. valami gumer emirt illeti, mitsoda elméje, és (MN 49)

tudakozná tölle. felelé. hatalmas Császár. gumer emirnel fösvényeb ember (MN 49)

amurates parancsolattyát végben vinni. a gumer émirnél. amurátes pedig mindeneket eleiben (MN 50)

nagynak mondá azt lenni. hogy gumer emir el tsudálkozék rajta. azt (MN 50)

felöl oly nagy ditseretet hallot., gumer nem tuda mit tsinálni örömében (MN 52)

italt. és egyik az árulo gumer volt., a kivel. ivut, a (MN 66)

valo volt, rakima pedig a gumer leveliböl meg tudván amuratesnek. mind (MN 67)

Császár kötést tévén az árulo gumerel. mindeneket meg igére néki. és (MN 52)

a sultánné validenak. és emir gumernek a levelet meg mutatá. és (MN 65)

szeretné. meg kéré magának rákimát. gumertöl, aki oly könnyen oda adá (MN 53)

Emir gumér. aki jelen volt ezen a (MN 52)