Jób – 79
job
job – 3
valo mértekleteség, valamint dávid és job cselekedet. az szegénységben valo adakozás (IK/B 570)
az dolgot mellyröl itélsz. valamint job mondgya. hogy igen szorgalmatosan meg (IK/B 657)
amit el vesztet volt, és job meg hala., az Isten áldásában (C/B 1023)
jobbal – 2
igyekezél azon, hogy el mondhasad jobbal, hogy az másokon valo szánakodás (IK/B 607)
midön egy biró ezt mondhattya jobbal. mert én az nyomoruság miat (IK/B 659)
Jób
Jób – 10
Jób még elöre valo figurája volt (VKT 887)
Jób azt mondgya agonosz felöl, hogy (IK/A 69)
tellyeségel el kerüllyék Akoron. mondá Jób. az az világ kezdetekor. az (IK/A 85)
szép jó erkölcsit. a szent Jób példájára. a ki azt mondá (IK/A 273)
és Istenesek valának, ugy mint. Jób. és Melchisedek, mindenike figurája vala (C/A 141)
{…} kivala Jób (C/A 141)
amit el vesztet volt. és Jób meg hala az Isten áldásában (C/A 141)
{…} Miben jelenté Jób a kristust (C/A 141)
Nehemiásé, a Tobiás. Judith, Esther. Jób könyvei, és a Makabeusok két (C/A 331)
nehémiasé., a Tobiás. judith, Esther, Jób. könyvei, és a Makabaeusok két (C/B 1152)
Jóbbal – 1
fel kiáltván Jóbbal, kicsoda adhattya nékem azt a (IK/B 402)
jób
jób – 35
is ollyan állapotban vagyon., valamint jób volt, csak éppen abban külömbözik (TL 116)
ollyan világ szeretöiröl mondgya szent jób, hogy gyönyörüségben töltik napjokot, de (É 428)
nyomoruságokot szenvedet az én szolgám jób. és hogy mitsoda sok féle (KKU 264)
is mondá az ördög, hogy jób tsak a haszonért szolgálya az (KKU 275)
tegedet jób, nem vettedé környül ötet, az (KKU 276)
azt fogja felölled mondani, valamit jób felöl monda. hát hejában félié (KKU 374)
felöl monda. hát hejában félié jób az Istent. a ki bé (KKU 374)
és hires az anyaszent egyházban; jób aleg nagyob nyomoruságban nem mondottaé (KKU 375)
ellenség. irtoztató nyavalyát ada reája, jób pedig aganén hevervén (KKU 377)
azt fogom tölled kérni. valamit jób. hogy az én fájdalmimban had (KKU 408)
talála, mondván, nem haszontalan féli jób az Istent, de az után (KKU 428)
tudom oh’ én Istenem. mondgya jób. hogy engemet ahalál keziben adcz (KG 459)
tsal. mind azon által mondgya jób, az én napjaim hamaréb mulnak (KG 459)
utzán., és el viszi temetni, jób, mojses, Dávid, a proféták. a (KG 535)
kereszténynek azt kel mondani amit jób mondot. mondván. fel fogadtattam az (KG 548)
hogy nem tulajdonithatnak, némelyeknek közüllök, ajób könyviben meg lehet látni. avilágnak (VKT 792)
ö maradéki meg számlálhatatlanok lésznek. jób, és tobiás. az Istent ugy (VKT 879)
Mentöl inkáb közelit valaki ajób állapottyához. sokan akeresztyének közül, annál (VKT 887)
igen kevésben, amint is hogy, ajób meg aláztatási. és fájdalmi, nem (VKT 887)
avitézektöl, és a hóhéroktol.? noha jób igen távul légyen is a (VKT 887)
mondgyák öket, hasonlok ebben. a jób. szines jó akaroihoz, akik. azt (VKT 892)
együgyü szivel. a midön a jób gyermekei egy mást vendéglik vala (VKT 899)
viaskodásban hágy minket. a mint jób mondgya, és ki szeretheti a (VKT 901)
akarván sohais. a békeségel. élni? jób mondgya, hogy leg aláb az (VKT 901)
a békeséges türésben, valamint szent jób. mert mint hogy tobiás gyermekségitöl (VKT 904)
valo mértékleteség, valamint Dávid. és jób tselekedtenek. az adakozás aszegénységben., a (IK/A 226)
meg visgáltam a dolgot. mondá jób. a melyet nem tudtam. netarttsad (IK/A 331)
az gonosz felöl azt mondgya jób. hogy el vész, még minek (IK/B 430)
teremtésekor meg tanyitotta vala. mondgya jób. akkor az embernek azt mondá (IK/B 444)
{…} Ezt jelenté, a jób sok szenvedési után valo böségben (C/A 184)
és azt jora forditani valamint jób. Dávid, Ezekiás, Tobias. tselekedtenek (C/A 607)
és Istenesek valának. ugy mint, jób, és melchisedek, mindenike figurája vala (C/B 1023)
{…} ki vala jób (C/B 1023)
{…} miben jelenté jób, akrístust (C/B 1023)
és azt jora forditani. valamint. jób, Dávid, Ézékiás, tobiás (C/B 1359)
jóbal – 6
mindenkor zugolodnak, és panaszolkodnak, mondván jóbal, ha el aluszom, azonal azt (KKU 399)
vegyük, kezeidböl, és mondgyuk szent jóbal. mindent az ur adot volt (KG 517)
ellen, ugyan ez is mondatá jóbal, hogy az Isten ha meg (KG 519)
szánakodás. boldog aki el mondhattya jóbal, gyermekségemtöl fogvást nevekedet velem a (IK/A 256)
a midön ezeket el mondhattya jóbal: A mely fül hall vala (IK/A 333)
ki maga felöl el mondhattya jóbal, hogy gyermekségitöl fogva nöt véle (IK/B 592)
jóbé – 4
lenne maradékinak valamint a szent jóbé (KKU 248)
zugolodásokra nem fokad, valamint a jóbé nem fokadot (VKT 879)
például adatnék, mint a szent jóbéis. mert mivel hogy gyermekségitöl fogva (IK/A 53)
az ezután valoknak, valamint az jóbé. mert iffiuságatol fogva az Istent (IK/B 416)
jobéhoz – 1
hogy az irás azt a jobéhoz hasonlittya E kisértetet pedig azért (IK/A 53)
jóbhoz – 1
szenvedé. hogy az sz. irás jóbhoz hasonlittya. ötet. az Isten azért (IK/B 416)
jóbnak – 9
Isten azt néki meg engedi. jóbnak tsak egy juhát sem ölhette (É 752)
jutalmaztatni, azért el vevé mindenit jóbnak, nagy szegénységben veté. és irtoztato (KKU 276)
a tsudálatra méltó békeséges türése jóbnak. sokal nehezeben eset néki, mint (KKU 374)
a ritka embernek. tudni illik, jóbnak, példáját. tekinttsed meg a békeséges (KKU 427)
hogy mit monda az Isten jóbnak, és mitsoda formában adgya szemei (VKT 792)
az ördög dühösége alá hagyá jóbnak minden földi javait, ez a (VKT 888)
és az elvesztet kegyelmeken. mondván jóbnak ezeket a szavait. kitsoda adhattya (IK/A 34)
érette. Az Isten azt parantsollya jóbnak hogy imádkozék baratiért. szent Jakab (C/A 377)
érette. {…} Az Isten azt parancsollya jóbnak hogy imádkozék. barátiért. 42. 8 (C/B 1188)
jóbnál – 1
kivánsz, azokot fel találod aprofétáknál, jóbnál, apélda beszédekben, ahol nagyob okoságot (KSZ 322)
jóbót – 5
az Isten azt reánk bocsáttya, jóbót kel követnünk, az Isten mennyi (TL 113)
a hamis lélek. nyomoruságban látván jóbót, ezeket a szokot hallá tölle (KKU 374)
Isten illyen formában ütögeté meg jóbót, eszközül vévén arra. az ördögöt (KKU 377)
az Istent, de az után jóbót, álhatatoságal látván abékeséges türésben, azon (KKU 428)
mindenkor, visgáld meg azért ujontában, jóbót, ugy tettzet mint haö mindenit (KKU 430)
jóbtól – 1
látá hogy le nyomatatot volna. jóbtól, és ez a tsudálatra méltó (KKU 374)