[Othoniel] – 3
vö. Otniel
othoniel
othoniel – 1

rend kivül tamaszta, illyenek valának. othoniel. eleg elsöb vala. aod. és (C/B 1002)

othonielt – 1

Isten küldöt arra, ugy mint othonielt, gedeont. meg másokot, de a (ISZ 258)

othoniél
othoniél – 1

rend kivül támasztá. illyenek valának othoniél, eleg elsöb vala. Aod, és (C/A 117)