[al-Korán] – 11
vö. tör. Kuranálcorán
álcoránt – 1
kik az álcoránt vitték, azutan egy festet, és (TL 31)
alkorán
alkorán – 1
ez igen nagy igeret). Az alkorán könyve. olyan könyv, a melyben (TL 270)
alkoránt – 1
ö modgyok szerént, ahol az alkoránt olvassák. és prédikálnak, ök alamisnát (KSZ 464)
Alkorán
Alkorán – 1
Mahumet azt hirdeté hogy az Alkorán abban a holnapba küldetet menyböl (TL 282)
Alkoránbol – 1
részt meg magyaráztak volna az Alkoránbol. a templomba ezeket az énekeket (TL 284)
Alkoránt – 2
anyi féle képen magyarázák az Alkoránt. vannak sokan olyanok. akik az (TL 275)
magát, és köszönti arejtékbe lévö Alkoránt a mely rejték hely jelenti (TL 281)
álkorán
álkorán – 2
tarttyák hit ágazatnak, se az álkorán parantsolattyának, és hogy a nélkül (TL 279)
imádsághoz, (:Istenes ember. mondgya az álkorán, a midön az imádsághoz akarsz (TL 280)
álkoránbol – 1
a pogánysagot, ki tettzik az álkoránbol., hogy ez akét ember, a (TL 268)
Álkorán
Álkoránt – 1
hogy jól tudgyák olvasni az Álkoránt, és hogy elsöben abban ahivatalban (TL 273)