hozája. rákima arabiában érkezvén., az arabiai királynak. rébának udvarához mene. a (MN 67)

meg nem akarnád vetni az arabiai koronát. a melyet jelente a (MN 69)

meg akará koronáztatni rakimát, és arabiai királynénak kiáltatá, mindennek nagy örömére (MN 69)

igasságal a Császárság; de az arabiai király, jol tudván hogy mitsoda (MN 72)

Az arabiai király látván. hogy menyi sok (MN 73)

a fö tisztek közül. az arabiai királyhoz küldé. hogy azon kérnék (MN 74)

oráig tarto hartz után. az arabiai király. a ki a jóbb (MN 76)

körül, melyek meg oltalmazák, az arabiai égö szelektöl, nap nyugot és (ISZ 188)

valamint másut ahol birnak, az arabiai szeretsenek alá s’ fel járnak (ISZ 189)

el olvasván syriai nyelven, azután arabiai nyelven olvassák el, amely közönséges (KSZ 405)

izrael királyának, áchásnak, és az arabiaiak. josaphátnak. hét ezer ött száz (ISZ 193)

vallását, segittségekre hivák Abiát, az Arabiai királyt, meg igérvén néki, hogy (SUT 599)

lovast küldének néki. Málcus, az Arabiai király. ezer lovast. és öt (SUT 807)

a lött sidok, akretaiak, és Arabiaiak, hallottuk öket szollani, ami nyelveinken (É 578)

királyi ajándékokot mutatnak bé: az Arabiaiak, és a saba királyi ajándekokat (C/A 160)