principium. A Fiunak tulajdonittyák a bolcseségnek munkáit. mert ö öröktöl fogva (C/B 946)

Az Isten Fia, anem teremtetet boltseség. miképen mutatta meg hogy az (É 868)

tulajdonittyák a hatalmat, a Fiunak aboltseséget (É 487)

oktatást ifjuságodban, és meg öszülésig boltseséget találsz (IK/A 46)

és oly igen kaptsollyuk magunkot aboltseséghez, az igazsághoz. és avalosághoz. hogy (É 838)

embernek, az urnak felelme, vatosagos bölcseseg. es atekélletes értelem abban áll (IK/A 85)

kezdeni. annak ki menetelét a bölcseség urára kel hadni, de mi (TL 89)

határt vetnek, holot az Isteni bölcseség hellyesnek itélte azokot el titkolni (É 42)

Isten ereje örökös igasság, és bölcseség lévén, világoságot ád lelkünknek, mely (É 66)

maga ez az igazság. és bölcseség, örökké valo vilagosságot ád az (É 66)

vétket, ebböl is áll, avaloságos bölcseség, és ez a bölcseség örökös (É 75)

avaloságos bölcseség, és ez a bölcseség örökös lesz néki, el sem (É 75)

{…} Miért hasonlitatik abölcseség egy tiszteletes Anyához, és egy (É 75)

{…} Mert az örökké valo bölcseség meg elözi azokot kik ötet (É 75)

és értelemnek kenyere. amelyel élteti abölcseség azokot kik ötet szeretik (É 75)

viz. amelyet ád innya a bölcseség és valoságos keresztyének (É 75)

{…} A bölcseség miképen erösödik meg az igazban (É 76)

{…} A bölcseség miért tarttya kezein azigazat (É 76)

{…} A bölcseség mikor magasztallya fel felebaráti közöt (É 76)

fog, akor tölti bé ötet abölcseség világával. hogy aztot közöllye felebarátival (É 76)

ruha, a ruha melyet a bölcseség ád, az igaznak ditsöséges ruhája (É 76)

holot ö vala maga a bölcseség, és tellyes vala az Istennek (É 103)

böségeseben tettzik vala ki benne abölcseség, és akegyelem, valamint anap hogy (É 103)

tanátsot kérni másoktol. a valoságos bölcseség Isten ajándéka, ha valaki szükölködik (É 111)

Isten ajándéka, ha valaki szükölködik bölcseség nélkül, kerje azt az Istentöl (É 111)

önnön maga az igasság. és abölcseség., akristus arra is tanyit minket (É 252)

az okoság. és az isteni bölcseség ád elönkben, az Isten azt (É 286)

én vagyok az örökké valo bölcseség. én vagyok az út, az (KKU 254)

hogy az Isten önnön maga abölcseség. és azt meg sem kel (KKU 277)

hogy mindeneket az örökké valo bölcseség rendel., ugy hogy semmi nem (KKU 322)

mint ha az örökké valo bölcseség. nem tudná azt. hogy mit (KKU 341)

iskolájában. mondván, hogy érdemes volna. abölcseség tanulására. mivel hogy oly békeséges (KKU 381)

veghetetlen igazság. irgalmaság. meg foghatatlan bölcseség. ditsöség. légy nékem mindenem, tégedet (KKU 388)

minden kegyelem, áldás, világosság, és bölcseség. az egész világon lévö teremtett (KKU 388)

se tselekedet. se okoság. se bölcseség, se tudomány nem lészen akoporsoban (KG 512)

ható, hanem még ö maga abölcseség. a ki is meg nem (KJÉ 575)

nyomoruságokal., a melyektöl az Isteni bölcseség meg akará öket szabaditani, nem (KJÉ 577)

Istennek egy fia, ö volna abölcseség, avilágoság. és az igazság, és (KJÉ 584)

a mely meg világositatot. a bölcseség., és az igazság által, ez (KJÉ 610)

esik. az alázatoságot pedig mindenkor. abölcseség követi. mivel az alázatoság mondgya (VKT 851)

követik. de megint. a világi bölcseség. esztelenség Isten elött. már most (VKT 924)

annak. gyümölcsiböl., Mert igen kemény abölcseség atudatlan embereknek., és meg nem (IK/A 45)

mondgya., Fiam. a szivedben menend abölcseség. és atudomány, alelkednek tettzeni fog (IK/A 48)

valamint az irás mondgya a bölcseség könyvében. Ha az igaz elöre (IK/A 68)

arra meg tanit. hogy a bölcseség. azaz, a jó erkölcs. abban (IK/A 85)

a hatodik részben. Hogy a bölcseség fényes. és annak szépsége soha (IK/A 86)

kértem, és én belém jött abölcseség lelke. Es fellyeb betsültem azt (IK/A 87)

szükölködik bölcseség nélkül. kérje azt az Istentöl (IK/A 88)

Isten meg üsmértette véle, hogy abölcseség az ö kegyelmének ajándéka volna (IK/A 88)

ha magadnak bölcs nem vagy., bölcseség héjával vagy, ha tellyeségel tudnád (IK/A 114)

azt mondotta volna, hogy a bölcseség el nyerésire. szükséges a bölcsek (IK/A 116)

találtatnak. ugy mint a tudomány. bölcseség, és a jó erkölcs, vagy (IK/A 204)

fundamentuma atöbinek. Ezt az irás, abölcseség kezdetinek nevezi, és ugyan ezt (IK/A 216)

az egyikünknek a neve a bölcseség, a másikának a tisztaság: mi (IK/A 227)

kel tenni mindenikének. a hatalom, bölcseség nélkül, oktalan állathoz valo. jóság (IK/A 326)

azokban. akik igazgatnak. ugy mint. abölcseség. az Isteni félelem. az igaságnak (IK/A 333)

ez a tsudálatos bölcseség meg hadgya magát tsalatni, és (IK/A 379)

által, hamar eszel gyümölcsében. az bölcseség nehéz, és keserü azoknak az (IK/B 410)

azt mondgya. fiam ha az bölcseség menend az te szivedben. és (IK/B 412)

arra meg tanyit, hogy az bölcseség. az az, az jó erkölcs (IK/B 444)

néked ez iránt. hogy az bölcseség világos. és annak szépsége soha (IK/B 446)

születnek. azért is kezde az bölcseség után suhajtozni, hogy meg menekedhesék (IK/B 446)

könyőrgék, mondgya. és adaték nékem bölcseség, és mikor segittségül hinám az (IK/B 446)

kell. hogy ha valamellyitek szükölködik bölcseség nélkül. kérje Istentöl, ki adgya (IK/B 447)

valamint az bölcs mondgya. az bölcseség kezdeti, az bölcseségnek kivánsága (IK/B 449)

mellyek ezek. az elme. az bölcseség. és az jó erkölcs, hogy (IK/B 551)

ezt az sz. irás, az bölcseség kezdetinek hija. ugyan ezt is (IK/B 560)

igazságot tenni mivel az hatalom, bölcseség nélkül. fene vadhoz hasonlo. az (IK/B 653)

valamint az irás mondgya. az bölcseség, az Isteni félelem. az igazságnak (IK/B 659)

{…} A bölcseség könyvében mi vagyon meg irva (C/A 175)

ígazságra épitve, a melyeket semi bölcseség nem világosittya. a melyek haszontalanok (C/A 247)

hetet nevez, ugy mint. a bölcseség. Értelem. tanáts, erö, tudomány., buzgoság (C/A 522)

A bölcseség. a szent Léleknek olyan ajándéka (C/A 522)

{…} A bölcseség könyvében mi vagyon meg irva (C/B 1047)

semmi igazságra épitve., amellyeket semmi bölcseség nem világosittya a melyek haszontalanok (C/B 1089)

hetett nevez. ugy mint, a bölcseség. értelem, tanács, erö., tudomány, buzgoság (C/B 1295)

A bölcseség. a szent léleknek. ollyan ajándéka (C/B 1295)

olyan testben., akit maga a bölcseség igazgatot (KSZ 300)

szavai, aki tsak egyedül valo bölcseség. ha az énekeket szereted, a (KSZ 322)

tevének, mivel az évangyélium, örökos bölcseség lévén, a véle ellenkezö fogyatkozásokot (KSZ 456)

az emberektöl, és tsak a bölcseségben bizik. aki senkit meg nem (É 76)

vala. és Jesus nevekedik vala bölcseségben és idöben, és kedveségben Istennél (É 101)

hogy akis Jesus gyarapodik vala bölcseségben. és kegyelemben, holot ö vala (É 103)

tanulhattyák az ifiak, hogy ha abölcseségben, és akegyelemben akarnak nevekedni, atudományra (É 103)

helyemben. távul mindenektöl, részt a bölcseségben, Ót se szomorkodni. se nem (KKU 303)

nevekedék. nem tsak idöben, hanem bölcseségben. és kedveségben Isten elött. és (KJÉ 617)

ifiuságárol ez., Jésus nevekedik vala bölcseségben, idöben, és kedveségben Istennél,. és (IK/A 215)

ifiakal., hogy igyekezenek nevekedni a bölcseségben. és a jó erkölcsben, és (IK/A 215)

ura mindeneknek, véghetetlentekélleteségiben. a felségben, bölcseségben. szenttségben., joságban., hatalomban (IK/A 216)

Isten felö meg marad az bölcseségben. valamint az nap. az mely (IK/B 505)

iffiuságában: jesus pedig gyarapodik vala bölcseségben. testének állapottyában, és Isten elött (IK/B 559)

nagy gondgyoknak kel lenni az bölcseségben, és az jó erkölcsben valo (IK/B 559)

foghatatlan az tökélleteségekben az méltoságban, bölcseségben. szentségben (IK/B 560)

azt irják, hogy gyarapodik vala bölcseségben, testének állapottyában, és Isten, s (KSZ 291)

abbol a véghetetlen. és valoságos bölcseségböl. és igaságbol erednek, amely, nem (É 66)

az ö tanitása, ugyan azon bölcseségböl, és azö tsuda tétele ugyan (KSZ 297)

mindenkor az Isten meg foghatatlan bölcsesége rendelésének tulajdonitottam ezen fényes birodalomban (TL 208)

maradot, más részint, az ö bölcsesége atsalárdságtol valo tartásra vivé. félvén (É 33)

ugyan az ö igassága. és bölcsesége világosittya, és eleveniti azt, beléje (É 66)

hogy magátol vagyon az ö bölcsesége, sem azt, hogy néki az (É 111)

lenni, balgatagoká lettenek, {…} mert evilágnak bölcsesége Isten elött bolondság. {…} atehát avaloságos (É 111)

kiáltani az Apostolal. oh! Isten bölcsesége, és tudomannya gazdagságinak, magossága, mely (É 143)

a modal élünk, amelyet azö bölcsesége ád elönkben, és ha vigyázunk (É 250)

A kristus. az Isten. akinek bölcsesége egyenlö igazságához, mindeneket modal., rendvel (KKU 278)

A kristus. a testnek bölcsesége nem egyéb. hanem halál, és (KKU 279)

evilágra akarék jöni, az Istennek bölcsesége lévén, ugyan azon a bölcseségem (KKU 320)

látom uram, hogy annak nintsen bölcsesége., a ki az Istenhez nem (KKU 368)

és aki az ö hatalma, bölcsesége, josága, irgalmasága, igassága, és atőb (KG 474)

ugyan abban is tettzet ki bölcsesége, és véghetetlen josága. a mi (KJÉ 585)

honnét jött ennek az anagy bölcsesége, nem ezé josephnek. az átsnak (KJÉ 659)

az esztelen. Mert a tudománynak bölcsesége nem sokaktol üsmértetik, a kiktöl (IK/A 45)

az öröktöl fogva valo Atyának bölcsesége, semmit se nem tselekedet. senem (IK/A 272)

az embereknek. azokot, az ö bölcsesége külömb féle képen is osztogattya (IK/A 280)

fia, az ki az attyának bölcsesége, nem mondot, se nem cselekedet (IK/B 606)

se utánna, soha embernek nagyob bölcsesége nem vala. * evel az bölcseségel (IK/B 695)

mert ö öröktöl fogva valo bölcsesége az Atyának (C/A 45)

választani a melyet az ö bölcsesége illendöbnek itélte, hogy eleget tegyen (C/A 180)

az ö öröktöl fogva valo bölcsesége tudta (C/A 191)

kristus az Istennek ereje és bölcsesége (C/A 196)

ugy mint Istennek Igéje., mindenkori bölcsesége és ereje az Istennek, hanem (C/A 197)

az teremtett állatoknak az Isten bölcsesége és mindenhatosága (C/A 197)

Az Isten bölcsesége által látta mind ezeket elöre (C/A 330)

mert ö öröktöl fogva valo bölcsesége az Atyának (C/B 946)

az utat választani. amelyet azö bölcsesége illendöbnek itélte, hogy eleget tegyen (C/B 1050)

kristus. az Istennek ereje. és bölcsesége (C/B 1056)

mint Istennek igéje, minden kori bölcsesége. és ereje az Istennek, hanem (C/B 1056)

a teremtett állatoknak., az. Isten bölcsesége. és mindenhatosága (C/B 1056)

Az Isten bölcsesége. által látta mind ezeket, meg (C/B 1151)

tehát az ö minden hatoságában. bölcseségében, és jó voltában, mi bánthatná (KG 519)

az embert a setéttségben, nagy bölcseségéböl is tselekeszi azért hogy az (C/A 150)

hadgya asetettségbe az embert, nagy bölcseségéböl is cselekszi. azért.. hogy az (C/B 1029)

hogy a te jó erkölcsü bölcseséged visgállya meg azt jól, hogy (IK/A 314)

az urnak félélme az te bölcseséged. és az te értelmed, az (IK/B 444)

magadot el felejted, akármi nagy bölcseséged legyen, de ha magadnak nem (IK/B 471)

magadnak nem vagy bölcs, semi bölcseséged nincsen, bár jól tudnád is (IK/B 471)

ö joságához, igasságához, mindenhatoságához. és bölcseségéhez, az ötodik a, hogy valoságos (KG 475)

vének gyülekezetiben ály, és azok bölcseségéhez szivböl ragaszkodgyál. hogy az Istennek (IK/A 90)

vének társaságában álly. és azok bölcseségéhez szivböl ragaszkodgyál. az az. hogy (IK/A 120)

ateremtet lelkeket, de az ö bölcseségek, és igazságok, abbol a véghetetlen (É 66)

igazaká. mivel azö igazságok, és bölcseségek. tsak attol avéghetetlen bölcseségtöl. származik (KJÉ 610)

világoságokot, boldogságokat; abban veték, és bölcseségeket arra forditák hogy ateremtet állattal (É 67)

az Isten; kik minden elméjeket, bölcseségeket, avilági joknak keresésére fordittyák kik (É 68)

ö utánnok valojoknak akaratyokra és bölcseségekre hagytak, az olyan nem tartatik (C/A 730)

azö utánnok valojoknak akarattyokra és bölcseségekre hagytak, az ollyan nem tartatik (C/B 1446)

birodalom elsö méltoságában tündöklö. nagy bölcseségel fel ékesitetett fö vezér kedves (TL 208)

abban., és bé tölti ollyan bölcseségel. és gyönyörüségel, a mellyek el (É 17)

fel ékesité azt a testet bölcseségel, igaságal szenttségel., és az maga (É 67)

beszélhetet volna az Istenröl oly bölcseségel. és Isteni képen az Evangyéliumában (É 78)

nevekedik és erösödik vala, tellyes bölcseségel. és az Isten malaszttya vala (É 85)

Minden hato ur Isten aki bölcseségel igazgatod a Menyei, és a (É 103)

igéje lakjék bennetek bövséggel, minden bölcseségel tanitván, és intvén egy mást (É 123)

és hogy az Isten nagy bölcseségel osztogattya kinek, kinek ajót. és (KKU 273)

ezen a világon mindeneket; véghetetlen bölcseségel., nehezen foghatnám azt meg. hogy (KKU 274)

kell hordozni. és azt ollyan bölcseségel intezi el. hogy semmi nem (KKU 278)

uram ate munkáid. mindeneket nagy bölcseségel teremtettél (KKU 427)

Storophila. uram ezek a bölcseségel valo tanátsid, meg oltalmaznak engemet (KKU 436)

nevekedék, és erösödék, tellyes lévén bölcseségel. és kegyelemel. a midön tizen (KJÉ 616)

a kik meg haladnak. idövel bölcseségel. és jó erkölcsel. halgassad meg (IK/A 120)

nem tsak hatalomal igazgat. hanem bölcseségel, jóságal. és igazságal, néked is (IK/A 325)

féle modot kel követned. nagy bölcseségel kel mindent tselekedned, az alattad (IK/A 325)

az ö akarattyának isméretivel. minden bölcseségel. és lelki értelemmel, hogy járjatok (IK/A 371)

utánna valo embereket. Igen nagy bölcseségel tölté el életének nagyob részit (IK/A 378)

kik tégedet mind az idövel, bölcseségel. és az jó erkölcsel felyül (IK/B 475)

nagy szent az ki oly bölcseségel tudta vezérleni az lelkeket. micsoda (IK/B 528)

mivel még fogontatásakor tellyes vala bölcseségel. hanem hogy az, naponként. jobban (IK/B 559)

embereknek. ö is osztogattya azokot bölcseségel külömb külömb féle képen: rendelvén (IK/B 614)

nem csak hatalomal igazgat. hanem bölcseségel, kegyeségel, és igazságal., ekképpen (IK/B 652)

Isten akarattyának minden értelmével. minden bölcseségel és ertelemel, hogy járjatok az (IK/B 689)

bölcsesége nem vala. * evel az bölcseségel tölté el életinek nagyob részit (IK/B 695)

bölcseségit. az ö népit nagy bölcseségel (IK/B 695)

is gyakorollya. oltárinkon. igen nagy bölcseségel tselekeszi tehát az anyaszent egy (C/B 1525)

joszágnak az árrát. ollyan nagy bölcseségel, és igasságal osztogattatták ki az (KSZ 303)

bölcsesége lévén, ugyan azon a bölcseségem. és hatalmom vala., mint a (KKU 320)

Fiam figyelmez az én bölcseségemre, és az okoságomra hajtsd meg (IK/A 150)

Storophila. oh! Isten bölcseségenek, és tudományának mélységes gazdagsága, mely (KKU 407)

ki nyilatkoztattya abban. az ö bölcseségenek tsudálatos. mi voltát. aki is (KJÉ 576)

akit igének, és az Isten bölcseségenek nevezik (C/B 944)

kell azokot küldeni, az ö bölcseségének igazan valo fonttyával. meg méri (KKU 278)

mentöl fellyebb emeltetel az Isten bölcseségének értelmében, annál inkáb meg halsz (KKU 394)

tudhatná meg egészen az Isten bölcseségének tsudálatos szándékát. hogy miért választotta (KJÉ 586)

kit Igének, és az Isten bölcseségének nevezik (C/A 43)

szent pálal., mondván. oh! Isten bölcseségének. és tudományának mélységes gazdagsága.! ki (C/B 1277)

hallot volna beszélleni a salamon bölcseségéröl, el hagyá országát, és hozája (É 202)

lelkünknek, mely azt világosittsa, és bölcseséget, mely azt éltesse, az okos (É 66)

modot ád nékünk abölcs, hogy bölcseséget nyerhesünk (É 75)

tehát az igasághoz ragaszkodik a bölcseséget fogja birni, mert ugy szeretvén (É 75)

az öröktöl fogva valo bölcseséget, aki maga mene hozzájok hogy (É 203)

abban a szenttséges forrásban a bölcseséget, a mely nélkül minden más (IK/A 10)

bölcseb emberel. hogy ifiuságodban kerested abölcseséget. és valojában arra adván magadot (IK/A 10)

lélek abölcs által. Fiam, keresed abölcseséget, és meg talalod azt és (IK/A 48)

szent irásban. Az ur adgya abölcseséget. és az ö szajábol származik (IK/A 48)

szent irás nem üsmér más bölcseséget. hanem az Isteni felelmet. amelyröl (IK/A 85)

gyarloságban, és tudatlanságban születnek. a bölcseséget kezdé ohajtani, hogy meg menekedhetnék (IK/A 86)

elötte tévelygenék, nyilván kerestem a bölcseséget imádságomban, atemplom elött kérem vala (IK/A 88)

nagy emberek. hogy el nyerhesek abölcseséget ifiuságokban: az irás elejekben adgya (IK/A 88)

Isten kegyelméböl ohajtod azt a bölcseséget, szükséges hogy azokot például vegyed (IK/A 88)

Istentöl minden nap.azt a bölcseséget. mely atudatlanságot el távoztassa. a (IK/A 88)

nekem a te szekidnél álló bölcseséget, és ne vess ki engem (IK/A 89)

ate nagy voltodnak székétöl a bölcseséget, hogy velem legyen. és velem (IK/A 89)

segittségeket, és jó erkölcsöket, keresedé abölcseséget, ? it az örökké valo bölcseséget (IK/A 102)

abölcseséget, ? it az örökké valo bölcseséget veszed. valojában., kivánodé atisztaságot, it (IK/A 102)

hiven követed. meg találod a bölcseséget, valamint a bölcs mondgya. akik (IK/A 107)

gazdagságokot nem szerezhetz. ugy mint bölcseséget, és jó erkölcsöt. hogy ha (IK/A 203)

hanem tsak jo erkölcsöt. és bölcseséget (IK/A 378)

igen meg tettzék, hogy olyan bölcseséget ada néki, a melyel felyül (IK/A 378)

szeretettel. keresed az igazán valo bölcseséget, és meg találod, meg találván (IK/B 387)

az tudománt, és vénségedig találsz bölcseséget, mint ha szántanál, és vetnél (IK/B 409)

az bölcs. fiam keresed az bölcseséget. és ki nyilatkoztatik néked. és (IK/B 412)

teszem elödben, az ur ád bölcseséget, az ö szájából tudomány, és (IK/B 412)

vesztette az értelmit, és az bölcseséget. az meg holtat. csak két (IK/B 431)

szent irás nem üsmér más bölcseséget, az Isten félelmin kivül. az (IK/B 445)

minek elötte tévelygenék, keresém az bölcseséget. nyilván valo könyörgésemel. az templom (IK/B 447)

micsoda modon nyeré meg az bölcseséget. az kit is az sz (IK/B 448)

akarod el érni azt a bölcseséget. vegyed magadnak például, és kövessed (IK/B 448)

nap az Istentöl azt a bölcseséget, mely meg világosittsa tudatlanságidot. mely (IK/B 448)

ennekem az te szekednél álló bölcseséget. és ne vess el engemet (IK/B 448)

az te dicsöségednek székiböl az bölcseséget. hogy én velem együt munkálkodgyék (IK/B 448)

az jó erkölcset. és az bölcseséget, csak az Istentöl kel kérni (IK/B 448)

fiam minden nap kérni az bölcseséget, és az jó erkölcset. hanem (IK/B 449)

és az jó erkölcsököt, kereselé bölcseséget. ? ö benne az örökké valo (IK/B 460)

ö benne az örökké valo bölcseséget meg találod. kivánodé az tisztaságot (IK/B 460)

ha el akarod érni az bölcseséget. az bölcs adgya az ö (IK/B 463)

követed ezeket. meg találod az bölcseséget. valamint maga mondgya. azok az (IK/B 464)

az gyermeknek . . ki naponként nagy bölcseséget mutat vala még igen iffiu (IK/B 479)

az ki semminek állittya az bölcseséget. és az fegyelmet. szegény az (IK/B 501)

annak okáért hogy gyülölték az bölcseséget. és az urnak felelmit nem (IK/B 619)

tudgya. hanem ha te adandasz. bölcseséget. és az te szent lelkedet (IK/B 626)

hanem csak jó erkölcset, és bölcseséget kére (IK/B 695)

ollyan igen tettzék. és ollyan bölcseséget ada néki. hogy se ö (IK/B 695)

mindenhatoságot, és a Fiunak a bölcseséget (C/A 155)

mindenhatoságot. és a Fiunak a bölcseséget (C/B 1033)

szokást, az okoságot, és még abölcseséget magat is, a ki nékünk (IJE 154)

meg nem kisebitette az ö bölcseségét. és örökös hatalmát, melyet birt (É 31)

vétekben esék, és el veszté bölcseségét, mivel az aszszonyai kérésekre, a (KKU 379)

vesztette az értelmét. és a bölcseségét. egy halotért. tsak hét napig (IK/A 70)

fogva valo igéjét. erejét. és bölcseségét az Istennek (C/A 194)

és az ö joságát, igasságát, bölcseségét, és atöbb tekélleteségeit (C/B 946)

fogva valo. igéjét., erejét, és bölcseségét az Istennek (C/B 1054)

hogy halhassák az ö nagy bölcseségét, és egy nagy királyné maga (ISZ 261)

vagyon olyan bölcs, aki tsak bölcseségével meg foghassa. az illyen rend (KKU 387)

erösnek tessék lenni, de a bölcseséghez képest, tsak ollyan mint egy (É 76)

judást is, hogy ezek a bölcseséghez tartoznak., és hogy azok, akik (SUT 773)

nem tészen gyakorta., detehet. azö bölcseséginek akarattya szerént (É 238)

vagyon. hogy némelykor az Isten bölcseséginek nevezi az irás ötet, mert (KJÉ 610)

A Fiunak tulajdonittyák az Isten bölcseséginek munkáit, mert ö öröktöl fogva (C/A 45)

meg fejtetne, és halhatná nagy bölcseségit, a sidok pedig meg veték (É 202)

A bölcs ember, az öregek bölcseségit fogja keresni, és a proféták (IK/A 115)

imádták, mindenünnen meléje gyülekeztek, hogy bölcseségit halhasák, a népit nagy okoságal (IK/A 378)

idö alat el veszti minden bölcseségit, és oly vakságban esik hogy (IK/A 379)

az bölcs ember az regieknek bölcseségit keresi, és magát az prophetáknak (IK/B 472)

szerelmes fiam. az te attyádnak bölcseségit, és az te anyádnak. oktatását (IK/B 566)

mindenünnen, hozája mennek vala. halgatni bölcseségit. az ö népit nagy bölcseségel (IK/B 695)

idö alat el veszté minden bölcseségit, és ö aszszonyival. bálványozo lön (IK/B 696)

és az ö jóságat, igasságát. bölcseségit. és atöb tekélleteségeit (C/A 45)

ditsérni kell azonba az annyának bölcseségit, aki mindenkor szeme elött (IJE 101)

példát adván az Anyaszent egyháznak. bölcseségivel, jó erkölcsivel, és felebaráti szeretetinek (É 77)

nyugszik azon az ur lelke, abölcseségnek. és értelemnek lelke. atanácsnak és (É 35)

nyomván. az igasságnak, és a bölcseségnek bélyegeit, és éltetvén azt, tiszta (É 66)

nem álhatnak vala ellene a bölcseségnek, és a léleknek, aki szol (É 69)

nem álhatnak vala ellene a bölcseségnek, és aléleknek, aki szol vala (É 70)

az életnek kenyerével, az üdveséges bölcseségnek vizével itattya ötet, és még (É 74)

közepette. fel nyittya száját, és bölcseségnek, s’értelemnek lelkével. tölti bé (É 74)

ígaságtalanságok, és üldözések. az Isteni bölcseségnek rendelése szerént, az ö elö (É 295)

mivel én bennem vannak a bölcseségnek. és az esméretnek tellyes kincsei (KKU 256)

mivel az urnak félelme, a bölcseségnek kezdete, és hogy a félelmen (KKU 357)

ha meg világositatol az Isteni bölcseségnek világával, a világot ugy tekinted (KKU 394)

tud meg, hogy ennek a bölcseségnek szinét meg nem láthatod, ha (KKU 394)

melyeket eszerént teszi ki a bölcseségnek könyve, kárhoztassuk gyalázatos halálra ötet (KJÉ 582)

eza tsudálatos kedvezése az Isteni bölcseségnek, a ki mitsoda nagy joságal (KJÉ 590)

azt igérvén nekik. hogy a bölcseségnek, a melyet ád nékik, hogy (KJÉ 729)

viseléséböl az ö tselekedetit. a bölcseségnek szelidségével (VKT 853)

és nagy kivánságal kezdé ohajtani abölcseségnek szépségit. A mint, el is (IK/A 61)

azt mondgya. hogy ez, a bölcseségnek koronája (IK/A 85)

jól élt ezel a modal, abölcseségnek buzgó ohajtásában., a melyröl már (IK/A 88)

mondgya, hogy meg tekintvén tekélleteségeit abölcseségnek. aztot ugy meg szerette, hogy (IK/A 88)

hogy meg tudta volna, a bölcseségnek kút fejétöl kezdé azt szivesen (IK/A 88)

az Istentöl nyerheted meg a bölcseségnek jó erkölcsét. buzgoság. hogy azt (IK/A 89)

Isten. aki kut feje az bölcseségnek., nem adgya azt meg mindenkor (IK/A 89)

nintsenek elegendö képen oktattatva a bölcseségnek tudományira, vagy nem elegendök arra (IK/A 90)

kezdete a bölcs mondása szerént. abölcseségnek kivánsága. atudománynak igaz kivánsága (IK/A 90)

haszonal. az üdveségnek, és avaloságos bölcseségnek uttya, elötted üsméretlen dolog., szükséged (IK/A 91)

az Isteni félelem kezdete a bölcseségnek. ugyan azon irás azt mondgya (IK/A 216)

Isteni félelem. a mely a bölcseségnek kezdete. és a valoságos áitatoságnak (IK/A 216)

és nagyon kezdé kivánni. az bölcseségnek szépségit. az mely is soha (IK/B 423)

kivül. az urnak félelme, az bölcseségnek kezdete, ismét. az urnak félelme (IK/B 445)

ismét. az urnak félelme. az bölcseségnek koronája (IK/B 445)

mikor segittségül hinám az Istent. bölcseségnek lelke adaték nékem. fellyeb valonak (IK/B 446)

az ki kut feje az bölcseségnek, nem adgya azt mindenkor maga (IK/B 449)

mondgya. az bölcseség kezdeti, az bölcseségnek kivánsága (IK/B 449)

mert az üdvességnek, és az bölcseségnek uttyát még nem tudván, nagy (IK/B 450)

Isteni félelem, az mely az bölcseségnek kezdete, és az jó erkölcsnek (IK/B 560)

üsmérsz bennünket, az egyikét közüllünk bölcseségnek hiják, az másikát, tisztaságnak. mi (IK/B 570)

az halgatás pedig jele az bölcseségnek, mert még az bolond is (IK/B 573)

a példa beszédeket. és a bölcseségnek könyveit (C/A 332)

a példa beszédeket. és a bölcseségnek könyveit (C/B 1152)

mondgya, hogy sok idöt kiván, abölcseségnek tudománya, {…} ugy tettzik mint ha (ISZ 279)

az iffiunak nagy hajlandosága volna abölcseségre., bé fogadá az iskolájában. mondván (KKU 381)

könyvet nevezik Hortensiusnak. melyben, a bölcseségre valo intések vannak (IK/A 60)

elegendö oktatást nem vettek az bölcseségre, vagy pedig még nem elegendök (IK/B 449)

gondolattyokat, mint az örökké valo bölcseségtöl szabot rendet, az illyenek setéttségben (É 68)

a lélek meg fosztatot a bölcseségtöl. és azigazságnak világoságátol. akoron meg (KJÉ 610)

és bölcseségek. tsak attol avéghetetlen bölcseségtöl. származik. a mely nem egyéb (KJÉ 610)

hogy a tisztaság meg válhatatlan abölcseségtöl. és hogy az ifiak a (IK/A 227)

az tisztaság meg válhatatlan. az bölcseségtöl, kegyelmet is nyer az Istentöl (IK/B 570)

mivel egyedül ö ami erönk, bölcseségünk, igasságunk, meg szentelönk, és meg (KG 501)

de fent álló ige, és Bölcseség, és ollyan személy aki külömbözik (É 63)

Ecclesiastes, az Enekek éneke, a Bölcseség könyve. és az Ecclesiasticus, ezek (C/A 331)

Ecclesiástes., az Enekek éneke, a Bölcseség könyve, és az Ecclesiasticus. ezek (C/B 1152)

hogy, a Fiu Igéje, és Bölcsesége lévén az Atyának, ö áltála (É 63)

egy Fia: és az ö Bölcsesége, aki által teremté avilágot (É 65)

Isten elött bolondság. {…} atehát avaloságos böltseség, ha meg üsmérjük alázatosagal magunkban (É 111)

Arra tanit, hogy az Isteni böltseség öröktöl fogva valo, bölts, ezeket (É 230)

{…} Mitsoda az a böltseség, a mely még kezdetben vala (É 230)

Az Isten Fia az a böltseség. aki maga aböltseség. és minden (É 230)

az a böltseség. aki maga aböltseség. és minden böltseségnek eredete., az (É 230)

ezek a szok hogy a böltseség az Istenel volt, és mindeneket (É 230)

irás, hogy ez az Isteni böltseség jádzot az ur elött, az (É 230)

Az Isten Fia a teremtetlen böltseség, miképen mutatta meg, hogy az (É 231)

ideieknél, egy szoval a keresztyéni böltseség, mely a kristusétol, avaloságos salamonétol (É 361)

valaki mondgya szent Jakab. szükölködik böltseség nélkül, kérje az Istentöl, ki (É 361)

{…} Miért mondád, hogy aböltseség tellyeségel szükséges hogy magát igazgathassa (É 361)

{…} Szükséges tehát aböltseség arrais, hogy másokot igazgathason (É 362)

böltseségit, mivel az Istenben a böltseség, és atudomány, mind egy, ugy (É 370)

Isteni ige, aki is örökös böltseség, a mi testünket vette fel (É 377)

hogy az, Isteni, önnön maga aböltseség. testet vegyen magára, hogy láthato (É 396)

szivemben., hogy halhatatlanság vagyon a böltseség társaságában. és az ö barátságában (É 484)

az ö szollásával valo tusakodásban böltseség. és az ö bebeszédében valo (É 484)

fogva valo, és meg testesült böltseség. és a ki minden munkáiban (É 485)

kivül tarttya. ugy ellenben a böltseség, azt a szivben rekeszti. valamint (É 485)

mondgya, hogy nintsen keserüség a böltseség nyájaságában. sem unakodás a véle (É 485)

tizen két szegény embernek, tudomány. böltseség és segittség nélkül vagy tsak (É 530)

ur, egy mindenható Jóság, egy böltseség, egy örökös igaság, és hogy (É 532)

ahit által. a pedig nagy böltseség nem kivanni azt meg tudni (É 569)

mondgya a btsöl, hogy nintsen böltseség, nints okoság, nintsen tanáts, az (É 676)

Isten akarattya ellen, és nagy böltseség az Isten akarattyára vigyáznunk, minden (É 809)

mitsoda külömbség vagyon az Évangyéliumi böltseség, és az emberi okoság közöt (É 841)

helye, a melyet mindenüt kereste aböltseség, és az urnak az az (É 854)

és az örökség, melyben a böltseség fog maradni, az Istennek országa (É 854)

Istennek Fia, a meg testesült böltseség nyerte meg magának. vére árrával (É 854)

és örökösön a menyekben. holot aböltseség tsak ugy maradot (É 854)

Mert itt akristus. ameg testesült böltseség. az embersége szerént szol, akiben (É 855)

{…} Miért mondgya aböltseség hogy az Isten elött a (É 855)

szok azt teszik hogy a böltseség el hagyván ahajlék alat valo (É 856)

helyt magának, a meg testesült böltseség, és abban fog nyugodni mind (É 856)

aki közöt álitotta fel a böltseség lako helyét, és meg gyükeredzet (É 857)

{…} Mitsoda nevet ád aböltseség a sido népnek, tekintvén ugy (É 857)

afák, amelyekhez hasonlittya magát a böltseség (É 857)

szüzben testesült meg örökké valo böltseség. és benne is lakozot, és (É 858)

{…} kitsoda, az az. böltseség, aki még kezdetben volt. aki (É 867)

{…} Az a böltseség az Isten Fia, aki önnön (É 867)

Isten Fia, aki önnön maga aböltseség. és eredete minden böltseségnek, az (É 867)

ezek a szok, hogy a böltseség az Istennel volt, és mindeneket (É 867)

teremtet. és rendelt, ez a böltseség pedig az ö Fia, hozzája (É 868)

irás., hogy ez az Isteni böltseség jádtzot az ur. elött minden (É 868)

{…} Mert ez az Isteni böltseség. azon a napon kezdé bétölteni (É 869)

Amen, Áldás, és fényeség. és böltseség, és hálá adás, tisztelet, és (É 887)

és tsufságnak tarttyák. mivel nagy böltseség. esztelennek tartatni az Istenért, és (KKU 294)

nem akarják szenvedni. igazán valo böltseség tehát a szenvedéshez készülni, a (KKU 324)

nem halsz, mivel ez a böltseség olyan szépség, a mely magához (KKU 394)

rendelte azt, az örökké valo böltseség., jákób ezt észre vévé, a (KKU 443)

aki maga az igazság, a böltseség. és ajóság. hová lehet ennél (KG 454)

minden ható. és maga a böltseség,? és oly igen tartani azoktol (KG 499)

igazság. és az az örökös böltseség, a mint szent János mondgya (KJÉ 610)

mondgya, hogy tsak az a böltseség méltó az ditséretre. a mely (VKT 865)

meg vallyák hogy a valoságos böltseség. tsak a valoságos keresztyének közöt (VKT 925)

erövel. szépségel. és örömmel, a böltseség beszél az ö szájából, és (IJE 154)

ez is az a nagy böltseség, a mely meg külömböztette öket (ISZ 228)

is ige, {…} az az, örökös böltseség, {…} {…} origénes hasznát tudta venni az (KSZ 322)

meg nem gyözhette. mert a böltseség segitette öket, és magához vette (SUT 773)

akik tudatlanok lévén avilági kevély böltseségben, és tudományokban, ahitnek egy ügyüségében (É 197)

Jesus pedig nevekedik vala böltseségben., és idöben, és kedveségben Istennél (KG 511)

hogy az embernek öregsége, a böltseségben áll, atiszta. és vétek nélkül (IK/A 311)

az Atya mindeneket az ö böltsesége által tselekedet, és rendelt, tudni (É 230)

ez a rend kivül valo böltsesége, melyet Istentöl vette vala (É 361)

hogy ugy mint Isten, Igéje, böltsesége, tudománya vala az Atyának, és (É 369)

is meg adhatta volna, de aböltsesége nem engedte hogy azt tselekedgye (É 554)

oh’ Isten böltsesége, és tudománya, gazdagságinak magossága, mely (É 603)

titkárol , imádtatván velünk az Isten böltsesége, és tudománya gazdagságinak magosságát (É 603)

Arra tanit. hogy az Istennek böltsesége öröktöl fogva valo., valamint azt (É 867)

hogy az Isten mindeneket amaga böltsesége által teremtet. és rendelt, ez (É 868)

lenni, én aki az Istennek böltsesége vagyok. a szemeimet bé kötötték (KKU 267)

aki maga az erö. és böltsesége az atyának. visgállyuk meg hogy (KJÉ 589)

ház. béli doktoroknak tudománya, és böltsesége, aki magát ugy sanyargatta, mint (KSZ 483)

emberek felet valo igassága és böltsesége volt: Hogy Jesus meg kereszteltetvén (SUT 771)

az Isten az ö véghetetlen böltseségéböl ugy akarta tehát. hogy a (É 592)

az Istennek se joságához. se böltseségéhez (KKU 278)

az Isten szolgainak erejeket, és böltseségeket, arosz kezdetnek tulajdonittyák azokot: ugyan (É 313)

A görög tudosok, minden böltseségeket. atesti dolgokra forditották atanitásban. minden (ISZ 240)

Azok, akik nem tamaszkodnak, amagok böltseségekre, se az emberi elmének világoságára (É 808)

az emberek elött. az illyen böltseségel valo maga viseléséböl, meg tanulhattyuk (É 32)

a szokot mondattya magával a böltseségel. az ur birt engem az (É 230)

az ö felelete tellyes vala böltseségel., olyan itéletet ada, a mely (É 352)

hogy az egyházi pásztoroknak, nagy böltseségel. és vígyázásal kel lenni, a (É 415)

{…} Ez nagy böltseségel, és igaságal valo rendelése Istennek (É 419)

{…} A kristus nagy böltseségel hagyá jová a Maria tselekedetét (É 447)

és annak bé tellyesitésére, nagy böltseségel tudgya ugyan azö gonosz akarattyokot (É 448)

üsmernök., valamint hogy ö nagy böltseségel éll, hatalmával., ugy minket sem (É 475)

bé menvén házamba meg nyugszom aböltseségel (É 485)

{…} Azt mondgya, hogy a böltseségel valo beszelgetésben. gyönyörüséget találván. azért (É 486)

az ö akarattyának üsmerétivel, minden böltseségel, és lelki értelemel. hogy járjatok (É 829)

azt a bölts mondattya magával. aböltseségel. mondván. az ur birt engem (É 867)

uram ate munkáid, mindeneket nagy böltseségel teremtettél, mind ezeket amunkákot tsak (VKT 792)

embereké lettenek, tellyesek böltseségel. világoságal. és buzgoságal (C/A 448)

gyakorollya az oltárokon, igen nagy böltseségel. tselekeszi tehát az Anyaszent egy (C/A 835)

szoval uj embereké lettenek. tellyesek böltseségel. világoságal. és buzgoságal (C/B 1241)

visgállya, meg láttya, hogy nagy böltseségel válogatták meg adolgot. a melyröl (ISZ 221)

legyenek. tellyesek szent Lélekel, és böltseségel. akikre bizhasuk ezt a hivatalt (SUT 508)

ez a szent olyan nagy böltseségel. és áitatoságal viselé magat. hogy (SUT 522)

ö Isteni élete, az Apostoloknak böltseségel valo tanitási, a mely tudományt (SUT 546)

hitlenségekben, az ö imádásra méltó böltseségének rendelése szerént. és tekenttsük meg (É 345)

ereje által, de az ö böltseségének rendeléséböl (É 529)

szent pálal. mondván. oh’ Isten böltseségének és tudományának mélységes gazdagsága. ki (C/A 497)

{…} Jelenti akeresztyeni böltseséget, a mely az Isten ajándékja (É 361)

Mit kel tselekedni, hogy a böltseséget meg lehesen nyerni (É 361)

igéjét. és az öröktöl valo böltseséget, a ki is azt mondgya (É 377)

Széllyel jár, és fel keresi aböltseséget hogy hozája fogadgya, méltó az (É 486)

magunkot ne keresük, amidön a böltseséget gondollyuk keresni. és ne tulajdonittsuk (É 486)

is tekélleteségel birta az örökös böltseséget. és hatalmat. ugy mint Isten (É 491)

jelenti akristust. a meg testesült böltseséget, az el veszet garas ollyan (É 634)

anyál jelenté az Istentöl valo böltseséget., amelyet közölni akará az emberekel (É 733)

akarattyának üsméretivel, adván nékik minden böltseséget. és lelki értelmet, hogy az (É 830)

varosában. hogy ótt meg tanulyad aböltseséget. abban avárosban pedig vala egy (KKU 381)

egy olyan öreg ember, aki aböltseséget tanittya vala, és az iskolájának (KKU 381)

bé atudományt, és meg öszülésig böltseséget találsz. Mint aki szánt. és (IK/A 44)

hogy minden nap kérjed a böltseséget, és a jó erkölcsöt. hanem (IK/A 90)

{…} A jelenti a böltseséget melyet néki kér az Anyaszent (C/A 515)

{…} A só aböltseséget, és az okoságot jelenti, valamint (C/A 890)

földnek utolso határirol a salamon böltseségét halgatni, és imé nagyob vagyon (É 201)

a királytól. látván az Istennek böltseségét lenni ö benne., ezitélet tételre (É 361)

földröl mene halgatni a salamon böltseségét nem hogy pedig követnék ezt (KJÉ 654)

is üsmérjük az ö jóságát. böltseségét. örökké valoságát, és az ö (IJE 67)

ellenkeznék az ö igasságával. és böltseségével (É 515)

tettzik az ö joságának és böltseséginek meg hatni szivünket (É 593)

magát meg külömböztetvén. az ö böltseséginek rendelésihez képest, némellyekben. félelmet ólt (É 708)

az Attyátol vette atermészetit, tudományát. böltseségit, mivel az Istenben a böltseség (É 370)

szemeivel az ö tisztaságát. szenttségit, böltseségit. és fel támadásának ditsöségit, ö (É 451)

mint az Atyanak igéjit. és böltseségit, azt kel mondanunk hogy mindenek (É 605)

de atekélletes embereknek eszét. és böltseségit birjátok. ugyan ezel is magyaráza (VKT 827)

Tsudállyuk itt, az Istennek böltseségit. és joságát, aki annyi haszonra (ISZ 207)

tsudálni kel mindenben az Istennek böltseségit, Igasságát, és rendelésit., a melyek (SUT 563)

tanit, akristustol, és az ö böltseségitöl vette, a ki is ugy (É 577)

fel. és nem ember. hagyuk aböltseségnek Angyalára magunkot., ö tud mindeneket (TL 255)

adgya., {…} ö benne vannak a böltseségnek, és ismeretnek kintsei el rejtve (É 35)

hatalmas embereket választot volna., a böltseségnek. és az emberi hatalomnak tulajdonitották (É 229)

aki maga aböltseség. és minden böltseségnek eredete., az Isten azt birta (É 230)

embereknek hirdetet, mivel ö benne aböltseségnek. és atudománynak minden kintsei el (É 369)

hanem annak a tudománynak, és böltseségnek kintseiböl,. melyek szent pál szerént (É 370)

el sem tévelyedünk., az Isteni böltseségnek, és tudománynak. minden kintsei, akristusban (É 396)

Anyaszent egyház miért olvastattya a böltseségnek ezt a részit a mái (É 485)

meg kostolá ennek az Isteni böltseségnek gyönyörüségit, a melyhez oly szorosan (É 485)

ereje, és haszna vagyon a böltseségnek, egy ollyan lélekben. akiben lakik (É 486)

ereje. és haszna vagyon, a böltseségnek a melyekröl szól a bölts (É 486)

némellynek ugyan alélek altal, adatik aböltseségnek beszéde, másnak pedig atudománynak beszéde (É 722)

mondhattyuk hogy bennünk kel lakozni aböltseségnek, bennünk kel el hinteni jó (É 857)

maga aböltseség. és eredete minden böltseségnek, az Isten azt birta mivel (É 867)

Anyaszent egyház miért olvastattya a böltseségnek szavait a {…} szüznek születése napján (É 868)

mivel, mondgya meg másut. a böltseségnek nintsen semmi szomoruság beszédiben., sem (VKT 899)

is mi más képpen, neveztük böltseségnek, értvén ezen a szón, a (IJE 37)

homerus leg gyakrabban tudománynak. és böltseségnek, az ö szavát az illyenekben (ISZ 198)

leg fövebbek ezek valának A böltseségnek ajándekja. Atudománynak ajándékja, A hitnek (SUT 687)

teremtö erönél, az elsöt nevezték böltseségnek. a másikát felsö erönek, Azt (SUT 773)

nékünk, hogy nintsen semmi kedveseb aböltseségnél, az elöt, kik azt szeretik (É 857)

hozzájok hogy a tekelleteségel valo böltseségre tanitaná öket., ámbár meg üsmértesse (É 203)

aszonyi állatokat. mondgya szent pál, böltseségre tanittsátok. hogy az ö férjeket (IJE 105)

{…} Ezt aböltseségröl magárol kel érteni, nem kezdödöt (É 855)

kik népet igazgatnak., hogy a böltseségtöl vegyenek oktatást. magoknak, mivel az (É 362)

nyomoruságban el nem tavozik a böltseségtöl, és ajó erkölcstöl. és aki (KKU 379)

mert ugyan azon törvény, magátol aböltseségtöl. és az Isten igéjétöl szarmazik (IJE 68)

{…} Mert ez az Isteni bölttseség ezen anapon kezdé bé tölteni (É 231)

bolondságnak fogják tartani a magok bölttseségeket. de akor késö lészen. mert (KKU 294)

{…} A jelenti a bölttseséget. melyet néki kér az anyaszent (C/B 1290)

a szavait az öröktol fogvavalo bölttseségnek, a Boldogságos szüz fogantatására (É 231)

föképpen az Istenségröl, azt tartották bölttseségnek. hogy függöben tarttsák elméjeket, és (KSZ 346)

{…} A só a bölttsességet, és az okoságot jelenti, valamint (C/B 1567)