[baltacsi] – 4
vö. tör. baltacı
baldacsi
baldacsi – 2

egy fa fágo, a törökül baldacsi, a császárnak (TL 13)

volna adni magát, ha a baldacsi okos lett volna; a czár (TL 14)

baldacsinál – 1

hogy a mi mészárosunk okosab abaldacsinál. meg válik mint folytattya dolgunkot (TL 14)

baldacsit – 1

való hadakozást. elég azhogy, a baldacsit vezérnek teszik, és a muszka (TL 14)