a fekete irigycség. csak velünk bujdosik. mint ha, ök sem maradhattak (TL 175)

föképpen azoknak. akik török országban bujdosnak, mert sohult ollyan hertelenségel a (TL 41)

egy férfiu, hogy a mezöben bujdosnék, és kérdé mit keresne, ö (É 293)

rettegésbe bujdosot imide amoda az erdöben. nem (TL 290)

ha az a királyné ugy bujdosot volna mint kéd. talám ö (TL 93)

de én aki egész életemben bujdostam. és végtire 16 esztendös koromban (TL 156)

azok a szent szarándokok, gazdagon bujdostanak. mi pedig szegényen maradunk egy (TL 132)

fegyverel le vágatatván meg holtanak. bujdostanak juhoknak, és ketskéknek börökben, kik (KKU 262)

nem volt méltó evilág. pusztában bujdostanak, hegyeken. barlangokban. és a földnek (KKU 262)

aketten hárman, kik mindenkor véle bujdosunk, többünk lehetne, de azt el (TL 51)

verettetünk. és ide s’tová bujdosunk., és munkálkodunk. kezeinkel dolgozván, átkoztatunk (É 841)