császár – 912
Cászár
Cászárt – 1
Szent Felsége békesség szerető Tőrök Cászárt adott (ML 305)
Csaszar
Csaszar – 1
volt amurates halálakor., ez a Csaszar heted fél esztendös volt, adiván (MN 72)
csaszár
csaszár – 15
nevetek mikor eszembe jut. a csaszár udvarában volt egy fa fágo (TL 13)
botoz valakit. elég ahogy a csaszár meg botozta vejét. hihetö hogy (TL 15)
valo dolog hogy kap, a csaszár veje lévén, el is érheti (TL 17)
mely nagy világi boldogság a csaszár leányával hálni. és micsoda nagy (TL 22)
basákot. abasák eleiben gyülnek, a csaszár nagy czifrán fel öltözteti a (TL 111)
kiálták, hogy igen is, a csaszár. mondá nékik hát miért indultatok (TL 111)
akarja adni a leányát, a csaszár azt neki meg jelentetvén. annak (TL 123)
ót mentené meg magát a csaszár elött, pilátus pedig., a kristus (TL 174)
ugy történék hogy mikor a csaszár eleiben mene parancsolattyára. az a (TL 174)
a feje azoknak. kik a csaszár ételét meg kostollyák. zagárgi basi (TL 265)
mene kopogatni mint ha a csaszár küldötte volna ötet. de mihent (TL 292)
A tizen egyediket kezdé Aureliánus csaszár. 273 ban. és vege lett (C/B 1072)
rabok közi tevék kik a csaszár kastéllya elöt valának, a keserüség (SUT 540)
el szenvedni templomokba, talám a csaszár ezeket az okokot tekéntetbe veszi (SUT 581)
A császárhoz appellaltál. elis mégy acsaszár eleibe (SUT 719)
csaszáral – 1
atyafiak, ellenkezöt cselekszik. és a csaszáral áliánciát csinál, és a spanyol (TL 61)
csaszárhoz – 2
eszókás. tudom hogy mikor a csaszárhoz megyünk, akor is lesz egy (TL 16)
azután viszi bé avezér a csaszárhoz, de a most nem lehetet (TL 43)
csaszárok – 1
és szabadságot adni a keresztyén csaszárok alat a koron szabadon kezdenek (IK/A 136)
csaszárt – 2
utánna mene. 6 dik károly csaszárt. az Isten ki szolittá. 20dik (TL 252)
vérekel. végtire a nép tellyeségel csaszárt kivánván, és többire a tanáts (SUT 606)
csaszártol – 1
a fejdelem ki jövén a csaszártol. miis mindnyájan kaftánban lévén, a (TL 221)
Csaszár
Csaszár – 9
a pedíg szokás hogy a Csaszár igy meg vendégellye ajancsárokot. azon (TL 220)
csalmáján két tollat visel. a Csaszár hármat, avezér elöt három ló (TL 266)
egyet is mást, a kit aCsaszár meg öletet volna, ehelyiben következék (TL 288)
kezdék magokot oltalmazni, hogy a Csaszár kéttségben eset vala a meg (MN 48)
nem kételkedhetel. hogy ez a Csaszár. minek utánna. a keménységnek példáját (MN 51)
ujával. és ezel kimene a Csaszár elöl (MN 59)
szaporittá a keresztényeket, hogy Antoninus Csaszár., a ki indittá az ötödik (C/B 1069)
kezdeté 312.ben. licimus Csaszár nagy kegyetlenségel követé. 316 tól (C/B 1073)
székben helyhezteté magát ugyan a Csaszár segittségivel., a pápa is Confirmalván (C/B 1105)
Csaszáré – 1
valo irás? mondák néki, a Csaszáré, akkor mondá nékik, adgyátok meg (É 821)
Csaszárhoz – 1
persia király szolgálattyát. a török Csaszárhoz kötelezné egészen magát. hanem már (MN 51)
Csaszárnak – 5
mást. ha meg tekénttyük a Csaszárnak egészen valo hatalmát. a mely (TL 261)
a pénzre nyomatatot képe a Csaszárnak. jelenti a földi dolgokon valo (É 823)
a fent valo szavai a Csaszárnak, a melyekhez ö nem szokot (MN 63)
mit mindnyájan atöb jobbágyi a Csaszárnak. már meg tselekedték volna. az (SUT 580)
Agrippa nem vevé válaszát a Csaszárnak. de a sok volt, hogy (SUT 586)
Csaszárok – 2
A tizedikét. váleriánus. és Galliánus Csaszárok kezdék.. 257.ben. e nagy (C/B 1072)
akeresztény Császárok alat is, {…} a Csaszárok. magok meg tarták a pogányoktol (KSZ 452)
Csaszárt – 1
követtségben küldék, Romában érkezvén, a Csaszárt ót nem találák aki galliában (SUT 589)
CSaszár
CSaszár – 5
látván. egészen hozájok hajola. a CSaszár látván (TL 165)
szegénységivel. és alázatoságával. akoron a CSaszár magában térvén. és le vetvén (KKU 332)
mint olyat. a ki a CSaszár ellen támadot. de jésus üsmervén (KJÉ 726)
és hamiságal. üldözé Juliánus apostata CSaszár; de még (C/A 221)
renden valokot elejekben adá a CSaszár parantsolattyát, és más felöl, hogy (SUT 578)
CSaszárá – 1
Anyaszent egy ház tanitásával: Basilius CSaszárá lévén. Conciliumot hirdete, a mely (C/A 272)
CSaszárnál – 1
kinek nagy hitele volt a CSaszárnál, meg engedé hogy Andros szigetiben (SUT 574)
CSaszárt – 1
is kel ajándekozni mind a CSaszárt, mind azudvarát. a többinek nem (TL 37)
császar
császar – 4
ide valo mód szerént a császar parancsolattyábol. mint hogy még itt (TL 218)
huznak, vonnak. meg gazdagulnak, az acsászar hasznára (TL 258)
kell szép rákima. mondá a császar azon tiszteletet adnom néked. és (MN 52)
A hatodik kezdödék Marcus Aurelius császar alat 161 ben. és ennek (C/A 220)
császaré – 1
meg ölik. minden joszágok a császaré; avezérségnél nagyob tiszttség Europában nintsen (TL 259)
császarhoz – 1
nékik, had küldgyenek követeket a császarhoz, a kik meg nyerhesék, hogy (SUT 621)
császarnak – 3
mulattságon. amelyet fog adni. a császarnak, a fejdelem lora ülvén, a (TL 37)
napig uralkodék. másnap Musztafát tevék császarnak mint egy ötven esztendös, ez (TL 296)
ezeket meg bizonyittsa, azt erösité acsászarnak, hogy Hérodesnek. hetven ezer embernek (SUT 575)
császarok – 1
Isten parantsolattyábol, vespasianus. és Titus császarok alat, és meg számlálhatatlan sidokot (É 805)
Császar
Császar – 2
ablak vagyon, a honnét a Császar mindent láthat, és halhat; de (TL 221)
nem adhat., Én ít a Császar örzése alat vagyok. A császár (SUT 719)
Császarhoz – 1
pápának Constancinápolyba kelletet menni a Császarhoz. mint (TL 296)
Császarok – 2
tudni hogy mind azok a Császarok kik az Anyaszent egy házat (C/A 221)
fel kerestetvén könyveket, a pogány Császarok alat, acatholicusoknak tsak (KSZ 421)
Császarol – 1
le tsendesedének, és tsak a Császarol valo ditséretet lehete mindentöl hallani (MN 64)
CSászar
CSászarnak – 1
legyen Alexándriában. és azt a CSászarnak el küldötték, kájus azt nagy (SUT 569)
császár
császár – 257
szomoru lako hellyet, mivel a császár veres hintoja el érkezet. a (TL 9)
urunk eleiben. hogy köszönttse a császár, és az ura nevével. de (TL 10)
lora ülénk. az urunk a császár paripáján. nagy pompával mene a (TL 10)
és boldog kalmakányhoz., aki a császár leányával hál. a mikor lehet (TL 11)
becsület. de nem nagy gyönyörüség acsászár leányát elvenni, micsoda keserüségel kelletet (TL 11)
vezérnek tészi. de szerencsétlenségire a császár ollyankor tette vezérnek amidön okosabra (TL 14)
micsoda nagy becsület. mikor egy császár meg botoz valakit. elég ahogy (TL 15)
éllyen mahumet. ellyen a gyözhetetlen császár, éllyen ahatalmas vezér. édes néném (TL 16)
volna is, de ötet a császár ugy nem szereti mint a (TL 17)
kisérte. és a midön a császár elött volt. egy nusztos kaftánt (TL 18)
ki jövén a császártol, a császár paripájára ült, mi is mindnyájan (TL 18)
tért a fejdelem. azt a császár ide ajándékozta. egész szerszámal. egy (TL 18)
hogy az elött, mikor a császár itt lakot, az urak leg (TL 18)
postán küldött viszá, azt a császár meg tudván. meg parancsolta hogy (TL 19)
csak azt irom. hogy a császár veje. akit ha sokszor meg (TL 19)
abbol ki esék, ma a császár egy kapicsi pasát külde a (TL 22)
mészárostol a pecsétet el kérette acsászár, és ki tették minden joszágábol (TL 22)
joszágábol. a kalmakánynak adta a császár a pecsétet. és azzal ahatalmas (TL 22)
dicsöséget el éri, egyik ahogy, acsászár a feleségit igen szereti, másik (TL 23)
szegény irodeákságbol vette fel a császár, azután eléb eléb vitte. a (TL 23)
ugyan gondollya ell kéd, a császár nagy igeretekel tele valo szép (TL 24)
és fegyvere. ezután mene a császár igen kivántam paripán, mellette lévén (TL 31)
azzal a nagy pompával a császár nincsen ollyan csendes elmével mint (TL 31)
sátorok valának verve. mind a császár számára, mind a töb urak (TL 37)
császár követének, aki nem régen érkezet (TL 43)
hogy rend szerént amikor a császár audencziát ád valamely követnek. elsöben (TL 43)
meg vendégelték, és ött orakor acsászár audencziájára vitték. mind ezekböl meg (TL 43)
csak nem mindenüt puszta. a császár parton lévö házai éppen nem (TL 44)
oszlopot; lehet hogy valamely görög császár munkája, vagy még a császárok (TL 50)
eset a fejdelemnek hogy a császár gályát küldöt számára. a gálya (TL 52)
volt; a fejdelem mellet lévö császár kapicsi basája velünk volt. azon (TL 52)
és vonni kezdék agállyát, a császár kastéllyát meg haladván. ellenkezö szélre (TL 52)
spányol országban fogják küldeni. a császár, a franczia, a spanyol. és (TL 62)
itt hajora, azt mind tészik. császár városában viszik. itt az áer (TL 68)
konyhát talált. hát vitellius romai császár felöl mit mond kéd. aki (TL 94)
enem volté bolondság. hát cájus császár aki alova istáloját ugy fel (TL 94)
nem kel csudálni, mert a császár öttse lévén. inkáb szerette az (TL 94)
megyen, azt láttyuk hogy constántinus császár, meg parancsolta. a gubernátoroknak, hogy (TL 95)
ebben az országban, egy görög császár, bövön meg ajándékozot két missionárius (TL 102)
hasznos idö töltés, második mahumet császár ki aztot meg vette. a (TL 110)
vala, ugyan Constantinus nevü görög császár is, veszté el, életével együt (TL 111)
voltáért. a császárnak adgya. a császár meg szeretvén. harmad napig csak (TL 111)
a leány szépségét. és a császár kérdé töllök, hogy ha nem (TL 111)
micsoda Cérémoniával adgya férhez atörök császár a leányát. azt méltó nevetni (TL 123)
a török császár. a midön a leányát. vagy (TL 123)
csinálásra. mert oda csak a császár akarattya kivántatik. hogy ha egy (TL 123)
rab leányokot kel venni a császár leánya számára. a midön pedig (TL 123)
teszi, és azonnal. megyen a császár leányához. akit annak elötte soha (TL 123)
micsoda nagy örömmel vészi a császár kegyelmeségit. a leány nem várván (TL 123)
siettségel ki vészi akebeléböl a császár levelét. és aleánynak meg adgya (TL 123)
olvassa. a melyben látván a császár akarattyát. azt feleli a völegénynek (TL 123)
feleli a völegénynek, légyen a császár: akarattya, arra a vö legény (TL 123)
de idövel egy hatalmas török császár nem szenvedhetvén ollyan vitéz szomszédokot (TL 125)
nagyob császárokban. a nagy theodosius császár. egy csekély dologért két vagy (TL 128)
kövessed penitentzia tartásában is. a császár magában szálván, atemplom grádicsára le (TL 128)
egy császárnak., a nagy constántinus császár nem öletéémeg a fiát azért (TL 128)
volt szabad. ez ellen a császár nem mére szollani, mert más (TL 143)
Constancinápolyhoz. akor maga is a császár a pápához ment apátriarchájával. és (TL 143)
a felelet, hogy egy görög császár küldöt ajándékban egy franczia királynak (TL 144)
hallani a. templomokban., a görög császár hogy küldhetet orgonát nem tudom (TL 144)
aztot tudgya kéd. hogy a császár kastéllya.és scutari közöt, a (TL 164)
basa, a másikának pátrona, a császár nem lévén akastéllyában. se a (TL 164)
had is vagyon. de senki acsászár mellet fel nem kele, 29 (TL 164)
tisztek állának közikben. 30dik. pedig, acsászár amaga kastéllyában lévén, a vezérel (TL 164)
tisztséget. de még azon kivul, acsászár (TL 166)
sok boltokot fel verhetnék, a császár kincs tartojára rea mehetnének. de (TL 167)
hogy mint akará az uj császár el oltani atüzet. a melyet (TL 167)
ugy annyira, hogy mind acsászár. mind a fö vezér. mint (TL 168)
elözni. és meg gátolni a császár szándékát, erre valo nézve, az (TL 169)
nap. mondá hogy más nap acsászár elött kellene más divánnak lenni (TL 169)
napján a holnapnak. mindnyájan, a császár kastéllyában gyülének., a kastélynak, három (TL 169)
féle renden lévö tisztekel., a császár szolgai penig. aboztansiakal, mindenik udvarban (TL 170)
jancsárokal, kik pátronára haragudtanak, a császár kastéllyában titkon bé mene, midön (TL 170)
ki helyére ült volna a császár hivatá atatár hámot, és a (TL 170)
valának. hogy fel verjék a császár udvarát., a kit végben vitték (TL 170)
atöbbi, ezt a rebelliot a császár leányának tulajdonitták. a szegény ibrahim (TL 171)
egyikét., amásikánál. fellyeb ne ültessék. acsászár azt meg tudván. gondolá hogy (TL 172)
maga aszszonyának elsösége mellet, a császár azt látván hogy mindeniknek. egyaránsu (TL 172)
a mint látom, az uj császár. meg fogadgya a le tettnek (TL 173)
rajta talála lenni. mihent a császár meg látá pilátust, mindgyárt fel (TL 174)
azután el bocsátá magátol. a császár csudálkozék cselekedetin. hogy vagyon a (TL 174)
sem gondolhatta ki az okát, acsászár ismét hivattya pilátust. pilátus, ismét (TL 174)
ismét azon köntösben megyen a császár eleiben. a ki is az (TL 174)
az elöbbeni ceremoniával fogadgya., a császár annál inkáb csudálkozik dolgán, pilátus (TL 174)
sem tudgya minek tulajdonittani. a császár egy nehány nap mulva, ismét (TL 174)
oltalmazta. kétszer, azért mihent a császár eleiben ment. nemhogy fel költ (TL 174)
is valo. hogy a török császár nem rendelt nékik tahint. még (TL 175)
és a lég szebbeket. a császár udvarában nevelik fel, egyet a (TL 178)
gyengének láták. nem adák a császár udvarában, hanem egy basának adák (TL 178)
kedvet nyerne véle. ha a császár fiának adná. sulimánnak, aki is (TL 179)
a sultánnék, meg sajditván a császár haragját., mindgyárt a vezér árulásának (TL 180)
elsönek part fogoja lesz,, a császár, és a muszka czárné, a (TL 182)
illetö tartományért hadakozást kezde a császár ellen, azt kérdé leopoldus a (TL 182)
mellé, és eztet, mind a császár alattomban valo munkája cselekedé, a (TL 188)
nem tudom mit gondol a császár, de én azt gondolom helyette (TL 189)
országban pedig, hogy álhat a császár. három király ellen, a ki (TL 191)
károlus magnus leánya, ez a császár. ugy szerette a leányait. hogy (TL 192)
nehány napot, ha a vitellius császár. asztalához járhatnánk., nem kellene rantottát (TL 193)
nem igen jol folynak. a császár dolgai. oloszországban, hogy ha pedig (TL 194)
ót mint vendégeskednek, mert sok császár. madarát öltek ót meg, mivel (TL 196)
már egy rákoczi sincsen a császár keze alat; azt is hallottuk (TL 196)
mondhatni, hogy el vesztette. a császár. olosz országban a két siciliát (TL 197)
meg kel vallani hogy a császár. drágan fizeti meg, a stanislaustól (TL 197)
el vihetik magokal., másnap. a császár. el hül belé. az egész (TL 199)
szégyenellyüké. hogy erröl. egy pogány császár. mi szép példát ád, akinek (TL 200)
melyre nézve ha a gyözhetetlen császár elött, valamely érdemet tulajdoníthattam volna (TL 209)
azt tudom, hogy egy keresztyén császár fel bontotta, meg is büntetödöt (TL 217)
mert két nagy, és hatalmas császár ellen kel hadakozniok. a kik (TL 217)
egy udvarházhoz vivének, ót a császár tisztei a fejdelmet meg vendéglég (TL 218)
meg indulván pompával kisérék a császár tisztei a szállására. a mely (TL 218)
hogy meg mutasák, hogy a császár kapujánál. varakozni kel akár ki (TL 220)
kapun kivül a császár paripájára üle. a kit is (TL 222)
Ethnámét., a mely levélben a császár erdélyi fejdelemnek üsméri lenni a (TL 222)
üssenek, meg mutathattuk volna atörök császár fermányát, de tudom hogy ök (TL 240)
tudta minden féle levelekre. a császár nevit fel irni, már emint (TL 250)
csengé a füled, a romai császár meg holt. 20 dik octobris (TL 251)
mind a. hogy egy nagy császár holt meg. mind a hogy (TL 251)
aválaszt., ennek az apja a császár doktora volt: emi hozánk mindenkor (TL 257)
A császár halálátol fogvást igen nagy dolgok (TL 258)
már egy, vagy két török császár meg változtatá arégi szokást. hogy (TL 258)
le fektetik öket. ez a császár olyan kezlár agájának véteté fejit (TL 260)
meg nem fért. hanem a császár ellen kezdet holmit indittani, a (TL 260)
ös örököse lévén tehát a császár. a fegyverel meg hodoltatot tartományokot (TL 262)
bizonyos számu lovasokot tartani a császár szolgálattyára, de azt jó meg (TL 262)
tanittyák azokot, a kíket a császár udvarában nevelik, és a kik (TL 263)
hogy. azokot. a kik a császár parantsolattyábol valo halált engedelmeségel veszik (TL 263)
inas lakik, akik szüntelen a császár mellet vannak, ezek közül tizen (TL 264)
látat, dirnakgi basi, aki a császár körmeit metéli. barber basi, az (TL 265)
mind inkáb heréltekböl allanak, a császár elsö papja, és a Császári (TL 265)
tettzik hogy it beszélhetünk a császár udvarában valo leányokrol., ezek mind (TL 265)
amusikára, és atántzra tanittyák, a császár Annya, ezekböl veszen maga mellé (TL 265)
A midön a császár közüllök akar választani sorba álittyák (TL 265)
A császár halála után., akiknek leányi voltanak (TL 265)
ezekböl ki tettzik hogy a császár belsö udvara olyan mint egy (TL 266)
hétbe. négyszer tart divant a császár udvarában. kétszer pedig amaga házánál (TL 266)
nem öletethet egy basát a császár keze irása parantsolat nélkül még (TL 266)
fejére., és ugy meni a császár udvarában. igasságot kérni (TL 266)
sokra megyen., a melyet a császár látatlaná tészi. mivel az a (TL 266)
ha el vesztik. nem a császár kára (TL 267)
olyan gubernátorokot tegyenek. akik a császár udvarában neveltettek. akik nem tudgyák (TL 267)
nem, lehet valamit kezdeni a császár ellen (TL 267)
A császár azt meg nem engedi hogy (TL 267)
A császár, ha nem jó szemel láttya (TL 267)
mert a császár attya fiait ki nem viszik (TL 268)
a kezlár Aga. aki a császár Aszonyira vigyáz, visel gondot, és (TL 274)
egymáshoz, ugy anyira hogy a császár udvarában minden féle nemzetböl valo (TL 275)
üllik a Császár kastélyában. A császár a hajnalba megyen parípán a (TL 284)
A Divánban acsászár nagy ebédet ád ma, a (TL 284)
hallottuk meg, hogy tegnap Mamut császár el hagyá avilágot., egy nehany (TL 286)
el mondhatni felöle hogy nagy császár volt. noha kis termetü. helyiben (TL 287)
Mamut, mind oszmán, a Musztafa császár fiai., imár harmadik császár vendégi (TL 287)
Musztafa császár fiai., imár harmadik császár vendégi vagyunk; az Isten ö (TL 287)
harmadikszor vezér, és köszönye a császár anyának, a ki is avezér (TL 287)
az apja adtavolt, a mostani császár attyának, ez a csaszárné most (TL 287)
A császár változo tantzot jártat a vezérekel (TL 288)
a hogy, erre haragut a császár annya, mert emesterkedet azon hogy (TL 288)
venni., hanem meg fojtani, a császár azt felelte reá, nohat fojttsák (TL 288)
azt irod nénem hogy atörök császár leányinak igen rosz az állapottyok (TL 291)
törtenik, mint a nagy károly császár leányával történt (TL 292)
hátán ki vigye ahóból, A császár pedig az egész éttzakát álom (TL 292)
nagy siettségel viszá tére. a császár ezen mind tsudálkozék. mind meg (TL 292)
is néked adom mondá a császár. aki téged oly jó voltábol (TL 293)
a minap olvastam az Amurates császár historiáját ót is ahartzrol vagyon (TL 295)
és szalado félben valának, a császár látván hogy tsak nem el (TL 295)
Neném. ismét nagy hir. oszmány császár sok betegeskedése után a sok (TL 296)
neveté adervis bolondságát. oszmány jó császár volt. békeség szeretö. a keresztyéneket (TL 296)
ötven esztendös, ez az Ágmet császár fia. Isten tudgya mitsodás lesz (TL 296)
láthattyuk abban; hogy egy pogány császár. munkálodik nem tudva, az Isten (É 54)
köteledzem magamot hogy az Amurates császár életét elé beszéllyem, mivel mindenik (MN 47)
is tekellé el magában amurates császár, hogy minden erejével boszut állyon (MN 47)
sultánné validé., az az, a császár annya inditotta volna fel. a (MN 57)
evilágra, a ki még török császár lehet hogy ha el kerülheti (MN 57)
pedig hogy ha a török császár kastélyában bé megyen. azö veszedelme (MN 58)
rettentö haragal mondá néki a császár. nézed mitsoda állapotban tetted a (MN 59)
kiknél hamis levél volt. a császár neve alat (MN 61)
a midön látá hogy a császár elött jól folynának dolgai. akor (MN 61)
a fiát tétesse helyében. a császár tudván mitsoda gyülölségel volna az (MN 62)
hogy holta után. ö lenne császár. mind addig valamég a Zaima (MN 66)
követet küldének Constancinapolyban. de a császár olyan roszul fogadá. és oly (MN 73)
öket, meg esketvén öket a császár hüségére. azután babilonia felé indula (MN 78)
a midön ött gyermekeit Fokás császár elötte kegyetlenül meg ölette volna (KKU 411)
nintsen más királyunk hanem a császár (KJÉ 757)
Trájánus császár küldöt haval foldiben molduvaban romai (VKT 929)
szent Agoston azt mondgya Theodosius császár felöl. hogy boldogabnak tartotta magát (IK/A 27)
mint sem azért hogy nagy császár volt e földön, fiam ez (IK/A 27)
halála után az országát Augustus császár agyermekei közöt fel osztá. felét (C/A 136)
szaporitá a keresztyéneket, hogy Antoninus császár. aki az ötödik üldözést indittá (C/A 213)
esztendeig. mind addig valamég Constantinus császár. keresztyéné nem lett; azután atöbb (C/A 219)
melyben meg hala ez a császár (C/A 220)
A második üldözést kezdé Domitianus császár. Anno Domini 90. és tarta (C/A 220)
Az ötödik üldözes kezdödék Antoninus császár alat, 138 ban. enoha parantsolatot (C/A 220)
Maximinus 235 ben. ez a császár noha tsak apüspökököt parantsolá meg (C/A 221)
A kilentzedikét kezdé Decius császár. 249. amely nagy kegyetlenségel tarta (C/A 221)
A tizen egyedikét kezdé Aurelianus császár. 273.ban és vege lett (C/A 221)
Maximianus császárok. 303 ban. Galerius császár a ki Diocletianus helyében következék (C/A 221)
el kezdeté 312 ben. Licinius császár nagy kegyetlenségel követé 316 tól (C/A 221)
ezen császár után is üldözteték. vagy a (C/A 222)
pátriarchai székben téteté magát. ugyan acsászár segittségivel. apápa is Confirmálván választatását (C/A 272)
gyülvén. acsászár palotájában. arol törvényt tsináltanak (C/A 635)
gyermekei közöt fel osztá augustus császár, felét archelausnak adá, és atöbbit (C/B 1018)
tölt, A kristus Jesus. Augustus császár idejében jött el, a ki (C/B 1027)
a ki is elsö romai császár vala, a kristus birodalma igen (C/B 1027)
{…} Vespásiánus császár alat. a kristus halála után (C/B 1069)
melyben meg hala ez a császár (C/B 1071)
A második üldözést kezdé domitiánus császár. {…} és tarta ennek a fejdelemnek (C/B 1071)
A harmadik üldözést. kezdé trájanus császár. Anno Domini 97. ez a (C/B 1072)
A kilentzedikét kezdé decius császár. 249. a mely nagy kegyetlenségel (C/B 1072)
Maximianus Császárok. 303 ban. Galerius császár. a ki diocletiánus hellyében. következék (C/B 1072)
és hamiságal üldözé juliánus Apostata császár. de még ezen császár után (C/B 1073)
Apostata császár. de még ezen császár után is üldözteték, vagy a (C/B 1073)
és a szentekét., leo Görög császár kezdé oltalmazni ezeket az eretnekeket (C/B 1105)
kiket nagy tisztelettel fogadá. monomachus császár. a követek Conferentiát tartának apátriárchával (C/B 1106)
menni, az Isten azon pogány császár által. akarta bé tölteni (C/B 1226)
hogy ma tehén hust, holnap császár madarát, hanem ha ma káposztát (IJE 143)
magát igasságtalanul itéltetni, hanem ádriánus császár idejében, már kezdének holmi apollogyiákot (KSZ 390)
kövekel rakot, valamit az a császár ada atemplomnak, a fel megyen (KSZ 429)
szent képeket rontassa el, {…} mihály császár fél sidó volt, az iffiu (KSZ 465)
volt, az iffiu harmadik mihály császár, az ö fajtalan életü társaival (KSZ 465)
járván. végtire Romába mene. Claudius császár idejében meg fogjuk látni ezután (SUT 517)
Romában kérte volt költtsön a császár pénziböl, Agrippa azt fogadá hogy (SUT 537)
azt is Tiberiusnak hitták, a császár, azt a kis fiát, Agrippa (SUT 538)
vivék tehát Eutikust, és a császár kérdé tölle (SUT 539)
volt a szekérben kájusnak, a császár ezeknek. hitelt ada. annál is (SUT 540)
Tiberius császár uralkodásának avége felé, vagy is (SUT 545)
A császár levelit vévén azonal egy Bassus (SUT 572)
valo gyülölségre, és üldözésre, A császár meg tudván az ö igasságtalanságit (SUT 573)
Agrippa leveleit kezében adá, a császár mindgyárt olvasni kezdé a leveleket (SUT 575)
mind ezek után is. a császár tellyeségel akarná szándékját végben vitetni (SUT 581)
A császár könyüségböl. vagy más képen, tsak (SUT 588)
meg nyerék magoknak Heliconiust. a császár kameráriusát. ez Egyiptumi vala, és (SUT 589)
mitsoda jól fogadá öket a császár. hogy a pereket meg nyérték (SUT 590)
philon erre felelni akarván, a császár nem engedé szollani. és gyalázatoson (SUT 594)
azt nem tudgyuk hogy a császár mitsoda igaságot tett a sidoknak (SUT 594)
tennék. még ezeken kivül a császár szövettséget köte véle, a mellyet (SUT 606)
ki szerette, meg szabaditá. A császár, a sidok mellet valo parantsolatot (SUT 607)
mene az új országában. a császár leveleket külde a Gubernátoroknak valahol (SUT 608)
és végtire Romában ment Claudius császár idejében (SUT 611)
Agrippával esze veszet volt. a császár meg hagyá Fádusnak. hogy keményen (SUT 618)
Claudius császár hogy meg mutassa. mint betsüllené (SUT 621)
eleit. azt hagyá nekik a császár parantsolattyábol hogy a fö papi (SUT 621)
Agrippa királynak, Romában nevelték. a császár mellet, de azt ollyan ók (SUT 622)
hala. Claudiusnak nyoltzadik esztendejében. A császár., az országát az ifiu Agrippának (SUT 633)
kik a kristusban hittenek. A császár tartván attol. hogy vallásbéli vetekedés (SUT 661)
igen felesen valának avárosban., a császár azért helyesnek találá, meg elözni (SUT 661)
ö kérésire adá azt meg császár, ez igy lévén, azt gondolá (SUT 666)
Claudius császár, az ifiu Aggripának adta volt (SUT 666)
@: Claudius császár meg hal (SUT 673)
ki kelleték menni mivel Néró császár ki üzé onnét a filosofusokot (SUT 680)
Poppéa segittségivel., ez a Néro császár felesége vala. és a sidokhoz (SUT 713)
mit kivánának, Beryllus, a Nero császár iro Deákja. és preceptora, akit (SUT 717)
Császar örzése alat vagyok. A császár eleiben is hivok, A Romai (SUT 719)
szent kints örzöjével. selciásal. A császár meg halgatá öket, meg botsáta (SUT 732)
még ö magok gyujtogaták, Néro császár akoron Antiumba volt. Romához egy (SUT 753)
hagyá az elöbbeni életét. A császár nem szenvedhetvén a keresztyéni vallásnak (SUT 758)
öket jobban meg gyözhese, Néro császár meg hala, és az ö (SUT 830)
igazgatását. amég az Attya a császár el érkeznék. Ez igy lévén (SUT 842)
arany edényeket is amelyeket Augustus császár, és livia a felesége adtanak (SUT 870)
császára – 2
része volna, olyankor szabad a császára hini., tüzet tévén a fejére (TL 266)
@: XXIII Rész vespasiánust császára teszik (SUT 838)
császárá – 7
mindeniknek nagy jelit adá mihent császárá lön. mert ibrahimot kapicsi pasává (TL 179)
hogy ha tsak a fiok császárá nem leszen. mind ezekböl ki (TL 266)
örömökel, és engedelmeségekel. az ö császárá valo letinek; hogy leg elsöben (SUT 579)
volt. ugyan ö is lön császárá helyében, Claudius kájus mellet volt (SUT 603)
éttzakát, és nem gondolá hogy császárá tennék, A tanáts hozája küldé (SUT 603)
hogy nem kellene magát eröszakal császárá tétetni, hanem a tanátsra kellene (SUT 603)
szerentsével, és az alkalmatoságal. amelyben császárá lehet, azonban. atanáts (SUT 604)
császáral – 10
vagyon most a franczia a császáral, az igaz hogy franczia országban (TL 24)
leveleire választ nem adot. a császáral valo Colligatiojára valo nézve, mit (TL 24)
aporta, nem régen csinált a császáral, husz. vagy huszon négy esztendeig (TL 61)
spanyol. ellen hadakozni kezd. a császáral el véteti a spanyoltól a (TL 61)
nevezék elötte, ókul adván, a császáral valo álianciáját. illyen a fejdelmek (TL 62)
munkákhoz fogni, mert ollyan görög császáral volt dolga. aki keményen oltalmazta (TL 111)
ök azt felelék. hogy a császáral meg elégesznek. de nem a (TL 165)
rontották. és noha ök elégségesek acsászáral., de ugy mind azon által (TL 165)
jó éttzakát édes néném. a császáral almodgyék kéd (TL 167)
syriaiak. olyan rendelést adata ki acsászáral., amely meg fosztá a sidokot (SUT 717)
császáré – 3
minden pasának az öröksége, a császáré, és abbol annyit ád agyermekeknek (TL 267)
tehát a Császárnak, ami a császáré, és ami az Istené, az (É 821)
tehát. felelé nékik. a mi acsászáré, és az Istennek, ami az (KJÉ 726)
császárért – 1
adig szokták volt ajánlani a császárért. és jele volt. hogy hadakozást (SUT 785)
császárhoz – 15
ora mulva azután, a fejdelmet acsászárhoz vitték, senki közüllünk a fejdelmet (TL 18)
kérték avezért, hogy mennyen a császárhoz. és jelencse meg, hogy az (TL 111)
hozzá készüllyek. és a gyözhetetlen császárhoz valo hálá adoságom ösztönözöt hogy (TL 208)
kadileszkert ki szolitták, és a császárhoz vivék. egy fertály ora mulva (TL 221)
kelvén a kaptán pasával. a császárhoz menének, egy kis idö mulva (TL 221)
és azt pompával viszik a császárhoz, ha szerentséjire elsö fiat hozz (TL 265)
egy nehány kadileskert külde a császárhoz, a kik magokra is merék (MN 71)
ugyan az elöbbeni követeket a császárhoz küldé, hogy menne a divánban (MN 71)
ís tekéntené. aprefectus Eutikust a császárhoz küldé, de Tiberius a ki (SUT 539)
hogy had külgyenek követeket a császárhoz., vagy is irjon maga. tudtára (SUT 581)
ezen közben bé mene a császárhoz köszönteni szokása szerént, nem tudván (SUT 583)
amaga részéröl. követeket küldgyenek a császárhoz. a városiak küldék Appionust más (SUT 589)
tehát magokban hogy egyenesen a császárhoz menyenek, és kezében adgyák a (SUT 590)
közüllök, panaszra menének ellene a császárhoz, az igasságtalanságokért. amelyeket tselekedet anemzetekel (SUT 717)
a tanátsival végezvén. mondá. A császárhoz appellaltál. elis mégy acsaszár eleibe (SUT 719)
császárjának – 1
a Tiberius halálát, a ki császárjának üsmérte kájust, és a ki (SUT 545)
császárjok – 2
hogy nem volna királlyok, hanem császárjok, a pedig bizonyos hogy az (C/A 144)
hogy nem volna királyok hanem császárjok. {…} A pedig bizonyos hogy viszá (C/B 1025)
császárjoknak – 1
Néro részit és üsmernék Gálbát császárjoknak. Trigellinus maga. a ki kezdöje (SUT 830)
császárnak – 56
kajmakán pedig igen kedves embere acsászárnak. hogy ne volna, mikor a (TL 10)
ez is jovallotta egyik a császárnak hogy utánna küldgyön franczia országban (TL 10)
a kalmakány veje lévén a császárnak, a felesége kéttség nélkül, jobban (TL 13)
fágo, a törökül baldacsi, a császárnak (TL 13)
mint sem kavét ivo fincsája acsászárnak, azt nem okosan mondgyaé a (TL 17)
gyözhetetlen császárnak fényes portájan voltunk. ahová nagy (TL 18)
a vezér ebédet adván a császárnak, és az egész udvarának. meg (TL 37)
tudom mit ád, de a császárnak. három vagy negy válogatot virágban (TL 37)
lenni. mint sem egy pogány császárnak. azt jol mondgya kéd. hogy (TL 89)
a leányt szép voltáért. a császárnak adgya. a császár meg szeretvén (TL 111)
vélni cselekedetét. avezér meg jelenti acsászárnak, a ki is parancsollya. hogy (TL 111)
számára. a midön pedig a császárnak tettzik hogy a lakadalom meg (TL 123)
hogy gyönyörüség ennek a nagy császárnak azon cselekedetiért valo maga meg (TL 128)
mind egy érseknek. mind egy császárnak., a nagy constántinus császár nem (TL 128)
a persák ellen mennyen, a császárnak ót sok szép mulato házai (TL 164)
ezeket. és egyebeket. irásban tévén. acsászárnak küldék,. a Császár ujjontában kénszeritte (TL 165)
csokolá a kezét az uj császárnak, és az ulémákal is meg (TL 166)
tölle, ez ajánlá magát a császárnak., hogy ö vegben vinné szándékát (TL 170)
anaptol fogvást mondhattya mamud, valoságos császárnak magát. én is valoságos attyafia (TL 170)
vége felé, afranczia, a német császárnak. nagy baráttságoson meg izené, hogy (TL 188)
igy meg terhelve., mondák a császárnak. hogy az engedelme szerént. ök (TL 199)
utolsó szavai. és mutassa bé acsászárnak kegyelmes uramnak. igaz háláadoságal. tellyes (TL 208)
eleiböl, hanem tsak amint a császárnak tettzik. azt el erheti. egy (TL 259)
valakit anagy tiszttségekre. hanem a császárnak hozája valo jó akarattya mitsoda (TL 261)
töllök a mikor akarja. a császárnak ilyen tellyes hatalmára valo nézve (TL 262)
elötte bé vegyék öket, a császárnak bé mutattyák, a ki elosztya (TL 264)
is aheréltekröl, mivel vannak a császárnak két féle herelt emberi. vanak (TL 265)
vanak fejér, és fekete a császárnak, a belsö udvara beli fö (TL 265)
és igen kedves embere a császárnak, tehát sokáig kel maradni a (TL 288)
által is tudtára adatta a császárnak, hogy mitsoda huzásal. vonásal akar (TL 288)
hogy fejét vegyék., de a császárnak tudtára adták, hogy nem szokás (TL 288)
A császárnak volt egy Éginhárt nevü secretáriusa (TL 292)
a lábaihoz akarván borulni a császárnak meg tartoztatá nagy kegyeségel. a (MN 52)
A császárnak ezen tselekedetit másban nem lehetne (MN 63)
hozája. hogy a fiát török császárnak üsmerjék. noha mind ezek nagy (MN 73)
orcan oglu az egész ármádával, császárnak kiáltatá (MN 74)
161.ben. és ennek a császárnak parancsolattyábol meg szünek 174 ben (C/B 1072)
gyözedelemnek pompája, és aki Constantinus császárnak baráttságaban volt (KSZ 433)
mivel azt jovallák isaurianus leo császárnak, hogy a szent képeket rontassa (KSZ 465)
levelét vévé, amelyben tudtára adá acsászárnak. hogy Agrippa. judéábol el szököt (SUT 538)
hogy ök irtak volt a császárnak. a melyben azt fogadták. hogy (SUT 568)
nemzetröl. tudván hogy atettzék a császárnak. a töb Egyiptumi városok is (SUT 569)
terni, királyi titulusal, és a császárnak nagy kedviben, el érkezése után (SUT 572)
sidok, hogy tartozol engedelmeskedni a császárnak. enged meg, hogy mi is (SUT 580)
magában, hogy maga irna a császárnak, noha elöre látá aveszedelmet a (SUT 582)
hogy követeket küldgyenek kájushoz, A császárnak azt meg nem irá hogy (SUT 582)
szerentséjinek veszedelmével, hogy ha a császárnak nem tettzet volna kérése, kájus (SUT 587)
üsmérvén. a lábaihoz borula. és császárnak kiáltá. a töb társai hasonlo (SUT 603)
el oszolván., kételenek valának Claudiust. császárnak üsmérni (SUT 606)
ajándékit. mivel rend szerént a császárnak deákul. beszéltenek (SUT 606)
meg sértödék. hogy mindgyárt a császárnak ira. kérvén azon. hogy tenné (SUT 613)
vagy hat mély földnire a császárnak. István nevü rabját, meg foszták (SUT 634)
láthasa ötet. vespásiánus ötet. Néro császárnak akará küldeni (SUT 814)
ellen mene, a kit is császárnak tették volt. a országban valo (SUT 838)
a népet. ennek az új császárnak, végtire az egész nap kelet (SUT 839)
vitelliust meg gyözé, és vespásiust császárnak kiáltaná, Más nap Mucianus is (SUT 841)
császárnál – 5
az idö alat hogy a császárnál volt a fejdelem. mi nékünk (TL 18)
király sokal dicséretesebben cselekedék ennél acsászárnál. avalo hogy, egy keresztény királynak (TL 89)
vinni szent Ambrusnak egy keresztyén császárnál hogy Romában meg ne engedgye (C/A 40)
vinni szent Ambrusnak egy keresztény császárnál., hogy romában meg ne engedgye (C/B 943)
akinek nagy hitele volt a császárnál, és aki nagy kérelem után (SUT 717)
császárok – 26
kéd azt hogy még aromai császárok is illyen pompával küldöttek volna (TL 20)
császár munkája, vagy még a császárok elött tették oda, ha pompeus (TL 50)
mely igen ritka a török császárok közöt, aztot pedig én is (TL 110)
felelik. hogy a régi romai császárok meg parancsolták volt. hogy az (TL 115)
mint most. de idövel, a császárok. kivált agörögök, csak Constancinápolyban lakván (TL 143)
kelletet által menni. a görög császárok pedig annyi vendéget nem szeretvén (TL 147)
a birodalomban a szokás, hogy acsászárok változásakor., mindenik jancsárnak. hó pénzit (TL 167)
annak nincsen ideje. de a császárok nem jovallása. parancsolat. és a (TL 199)
vagyon épitvé, mert a keresztyén császárok idejében. az ö föld. a (TL 274)
A török császárok pedig a templom körül egy (TL 274)
mint Császárnékot, és a fiok császárok lehetnek idövel (TL 278)
volt, azt a kápolnát sok császárok, királyok ékesitették fel., sok drága (TL 293)
mind azon által, hogy a császárok. királyok, fejdelmek, és más örökös (KKU 295)
az anyaszent egyháznak. az keresztény császárok alat. akor templomokot kezdének epiteni (IK/B 489)
az elsö keresztyenek a pogány császárok ellen nem oltalmazák vala magokot (C/A 133)
meg épithesék. söt még apogány császárok is voltanak azon hogy nékik (C/A 146)
vallást üldoztéké mind azok a császárok kik uralkodtanak akristus halála után (C/A 219)
A tizedikét. valérianus és Gallianus császárok kezdék. 257 enagy kegyetlenségel tarta (C/A 221)
kettödikét kezdék Diocletianus és Maximianus császárok. 303 ban. Galerius császár a (C/A 221)
az utanna valo két Görög császárok hasonlo képen oltalmok alá vevék (C/A 271)
az elsö keresztények. a pogány császárok ellen nem oltalmazák vala magokot (C/B 1016)
meg épithessék. sőt még apogány császárok is voltanak azon hogy nékik (C/B 1026)
valo apologiájában, meg bizonyitotta a császárok elött. a második saeculumban., hogy (C/B 1048)
az utánna valo két görög császárok. hasonlo képen oltalmok alá vevék (C/B 1105)
kik romaiak nem voltak, a császárok meg ölették mind azokot, akik (KSZ 309)
hogy ha egy szers mind császárok, és keresztények is lehettenek volna (KSZ 392)
császárokban – 1
fogyatkozásokot nem látunk aleg nagyob császárokban. a nagy theodosius császár. egy (TL 128)
császároknak – 5
a mely azt parancsollya. a császároknak is. hogy meg bocsásanak az (TL 46)
kezde viselni, amelyet csak a császároknak volt szabad. ez ellen a (TL 143)
nem igazán kivánták. mikor agörög császároknak szükségek volt a pápákra, akor (TL 143)
mondá. ezen rebellisek engemet is császároknak. uroknak üsmérni nem akarnak. azért (TL 166)
ollyanoknak szól mint mi, hanem acsászároknak is, a mint aztot meg (TL 196)
császároknál – 1
A császároknál a házaság nem szokás, hihetö (TL 278)
császárokot – 3
ezeket a veszedelmeket. minden török császárokot felyül fog haladni. rakima pedig (MN 58)
Mink nem tarttyuk az keresztény császárokot boldogoknak, (ez az fö rendeknek (IK/B 655)
alá is veté a pogány császárokot Constántinustol fogvást. a ki ura (C/A 147)
császárokrol – 1
hanem azokrol a királyokrol. és császárokrol; kik a leg nagyob (IJE 50)
császároktol – 1
Drinápolyba, Constantinápolyba, a hol. sok császároktol épitetet drága templomok vannak, császárnék (TL 274)
császárol – 1
királyságot. aztot olvassuk egy romai császárol. hogy különös (TL 88)
császáron – 1
pilatus annál inkáb csudálkozot a császáron; mert ö sem gondolhatta ki (TL 174)
császárotok – 1
nekem. mind néktek, uratok és császárotok ez a személy az Istenre (TL 166)
császárt – 19
a hatalmas, és sok feleségü császárt. és a fényes tündöklö portát (TL 9)
titkon. meg akarta látni a császárt, a ki is drinápolybol érkezvén (TL 30)
siettségel viszá tért; és a császárt ment látni. Constanczinápolyban, sok bótók (TL 38)
annyira hogy ölésel fenyegeték avén császárt. aki is látván hogy nem (TL 89)
hogy merték le tenni a császárt. és mást tenni hellyében. kéd (TL 164)
nagy birodalomban. kik tevék le acsászárt. csak két közönséges jancsár. az (TL 166)
harmadik vezér. a miolta a császárt letették. micsoda rövid uraság, de (TL 173)
nem látta, mert láttam a császárt, éppen a szállásom elöt ment (TL 251)
birák törvénynek tarttsák is., de császárt semire nem kötelezhetik, mind azon (TL 272)
kezde magának igérni. és a császárt. rakimához kisérvén. örömel vevé észre (MN 52)
jobban meg erösithesse hatalmát. a császárt arra vévé, hogy a kalmakánt (MN 62)
melyel adivánban szokták hini a császárt (MN 71)
zaimát. az ö fiát. a császárt. és a fö vezért kuprülit (MN 72)
abban hogy gyözedelmesé tegye a császárt. és még hogy a lábaihoz (MN 75)
is ada, hogy ha a császárt hüségesen fogják szolgálni. ennek a (MN 75)
tanátskozának. hogy ha válaszanaké új császárt, vagy ha. a szabadságot viszá (SUT 603)
Ágrippa aki jol üsmérte a császárt. nem álla kérésekre, hanem a (SUT 784)
egyedül kel ugy tekéntenem. mint császárt. és Titust a te fiadot (SUT 814)
véle. hogy köszöntené az uj császárt. de mint hogy tél volt (SUT 837)
császártol – 9
a fejdelem ki jövén a császártol, a császár paripájára ült, mi (TL 18)
vezérségre fel emelte; és a császártol ki menvén, pompával ment. a (TL 22)
segittséget jöttek ide kérni a császártol, a ki is segittséget adván (TL 39)
ha meg gondollyuk. egy ollyan. császártol. aki minden nagyságát. csak az (TL 193)
ártatlan vezér ellen, hogy a császártol meg nyeré a parancsolatot, hogy (MN 62)
Alexándriak. és hogy mit kérnének acsászártol. Az alexándriai követek pedíg alatomban (SUT 589)
király, Agrippának öttse, meg nyeré acsászártol, hogy had lenne hatalma a (SUT 622)
valo ki üzetéseket illeti. Claudius császártol, és amelyröl szent lukáts teszen (SUT 661)
valo fellyeb valokot. hogy kérjenek acsászártol olyan parantsolatot a mely, el (SUT 717)
Császár
Császár – 185
attyafiai a zaszloja mellet, a Császár vezetékji, azután Czifrán fel öltöztetet (TL 30)
irásban tévén. acsászárnak küldék,. a Császár ujjontában kénszeritte mindent arra. hogy (TL 165)
meg szükült állapotomot, hogy a Császár mellém rendelt, és engemet jó (TL 209)
sem hasznára. egyedül csak a Császár kegyelmeségében ajánlom egyenként öket, de (TL 209)
sött még mint hogy a Császár a porta és a muszka (TL 215)
hogy ebben a holnapban a Császár, a passorovitzai békeséget a törökel (TL 217)
és lovakal. a fejdelem a Császár paripájára ülvén, miis más paripákra (TL 220)
más paripákra, 8 orakor a Császár második kapujához érénk, a fejdelem (TL 220)
erkezék a Csauz pasa. a Császár parantsolattyával., a kalmakány eleiben mene (TL 221)
nusztos kaftánt adának, mihent a Császár eleiben érkezék a kit is (TL 221)
a kit is köszöntvén. a Császár felelé néki. az apád én (TL 221)
sok posta lovat, mind a Császár fizeti, az utunk nem volt (TL 225)
nyomoru rátz falu. a trájánus Császár hires kö hidgya is itt (TL 229)
ide egy vezér aga, a Császár és a vezér leveleivel. a (TL 235)
evilágon., szüntelen a Császár elöt vannak. az aszszonyira ezek (TL 261)
tellyeségel valo örökös ura a Császár., de ezekböl ki kel venni (TL 262)
fegyverel meg hodoltatot tartományokot a Császár meg eleinte mindgyárt fel osztá (TL 262)
ha bérbe birnák. mivel a Császár el veheti töllök a mikor (TL 262)
valo hogy bizonyos dolgokba, a Császár a mufti. itéletihez folyamodik. de (TL 262)
azt is tarttyák hogy a Császár meg másolhattya fogadásit. és igeretit (TL 262)
a tudos törvényes doktorok a Császár hatalmát meg határozák avallás dolgaiban (TL 263)
formában nevelik az iffiuságot a Császár udvarában, mivel atörökök azt tarttyák (TL 264)
emelik öket, ugy mint a Császár ingeit, mosni. gondot viselni a (TL 264)
A Tulbendar Aga. aki a Császár csalmaját ékesiti, kem husar Aga (TL 265)
rendet tartanak. már ezután a Császár külsö udvarárol lesz a szó (TL 266)
ugy mint atanáts fejének., a Császár tsak nem az egész hatalmát (TL 266)
egész birodalomban., mint hogy a Császár képit viseli; minden a maga (TL 266)
azon által a midön a Császár tanátsot kér a Muftitol. az (TL 272)
föpap másként gondolkodik mint a Császár mind ezekröl, minden halogatás nélkül (TL 272)
A Császár mikor a Muftinak ir, ilyen (TL 272)
A Muftit mihent választották. a Császár egy nusztos mentét küld néki (TL 272)
szent sophia temploma ezt Justiniánus Császár épitette volt. atörökök meg tartották (TL 274)
pedig avárosban szedik fel, a Császár tartozik maga is ezer. és (TL 274)
költtséget akarják el kerülni. a Császár anyi rab leányt tarthat a (TL 278)
Innepet nagy cérémoniával üllik a Császár kastélyában. A császár a hajnalba (TL 284)
a napon el mehetnek a Császár, a Csaszárné. látogatásokra (TL 284)
akar kintset gyüjteni magának., a Császár a vádolást igaznak találván. a (TL 288)
a holnapnak a kezdetin a Császár aprilist jártata Zaid effendivel. mert (TL 289)
tudok olyan vezért akinél a Császár leánya volt, it ám olyan (TL 292)
honnét jöt volna ki. a Császár leányának meg mondá hogy mitöl (TL 292)
válni az udvartol., és a Császár lábaihoz borulván kére arra. engedelmet (TL 292)
nem vett volna jutalmat. a Császár felelé, hogy fog gondolkodni. és (TL 292)
szándékját azon anapon pedig a Császár esze gyüjté atanatsit, elejekbe tévé (TL 292)
hogy a szolgálattyáért jutalomul a Császár leányát adnák néki, Igen is (TL 293)
sok számu magyar hadal a Császár ellen mene. sok püspökök is (TL 295)
ebben az országban vannak a Császár protectioja alat. halála után a (TL 299)
Itt hajora azt mind teszik Császár Várossában viszik. Itt az Aër (ML 326)
Tiberius Császár birodalmának tizen ötödik esztendejében., pontius (É 48)
mivel azt felelvén hogy a Császár képe vagyon apénzen, azt magok (É 823)
Császárnak. mert a pénz. a Császár képire vagyon verve. 2 azt (É 823)
valamint tselekedet a második mahumet Császár (MN 48)
ugy tsalta volt meg soliman Császár. a ki is fel prédálván (MN 48)
A Császár alig veté szemeit a képre (MN 49)
abban bizonyos lehet a hatalmas Császár, hogy akár mely szépséget lasson (MN 49)
miért tudakozná tölle. felelé. hatalmas Császár. gumer emirnel fösvényeb ember (MN 49)
Császárnak, hogy ha a hatalmas Császár. valamely bizodalomal volna rabjához. bizonyos (MN 50)
valo lételit várta magára a Császár igéretinek igen meg örüle, mindenekre (MN 50)
is a táborba érkezvén, a Császár sátorához mene. a hol is (MN 51)
tsak hamar véghez mene. a Császár kötést tévén az árulo gumerel (MN 52)
kételkedvén. hogy ez az iffiu Császár meg ne szeresse hugát. azért (MN 52)
hajlandoságal méltoztassal lenni hozám hatalmas Császár. de minden dicsöségemet abban tartom (MN 52)
vallani, mind egy, azért a Császár is tsak hamar meg tudá (MN 53)
mondhatatlan örömel fogadá. és a Császár. mind több szerelmet. mind nagyob (MN 55)
szerette. ötet. gondolván hogy a Császár sem szereti, azért sokan örömeket (MN 55)
mindnyájan kiáltani kezdék. hogy a Császár kastélyábol. ki kellene huzni roxánt (MN 57)
az örömel. a melyel a Császár varta volna (MN 57)
félelem meg hatván szivét, a Császár karján el ájula, aki azt (MN 58)
azon meg ijedet volna. török Császár. a te fenyegetésid engem meg (MN 59)
elegyiteni köny hullatásival, hogy a Császár kénszeriteték. nem meg büntetni. de (MN 61)
bé magával; a szerecsen a Császár lábaihoz borulván., tudtára adá néki (MN 62)
ezekre., de nagyon bizván a Császár szeretetében. nem hogy magát mentegetni (MN 63)
A Császár meg boszonkodván azon. hogy oly (MN 63)
A gyözhetetlen Császár. el felejtette tehát a hü (MN 65)
szép cserkesz leányt külde a Császár udvarában, akinek. eszét. szépségit. és (MN 65)
mint visellye magát hogy a Császár tekintetbe vegye., a ki is (MN 65)
ennek a két embernek, a Császár elméjin valo hatalmok, annyira mene (MN 70)
kik ellene fel tamadtanak, a Császár arra nehezen álla, de nem (MN 71)
hogy menne a divánban, a Császár azt semminek tartván. elöttök el (MN 71)
a hová szaladot volt a Császár. és ki vévén ibrahimot a (MN 71)
hogy kezében hadgya mind a Császár neveltetésit. mind a dolgok igazgatását (MN 72)
eleiben adván, jelen lévén mahomet Császár. és az annya. azt végezé (MN 75)
hogy a meg gyalázná a Császár nagy hatalmát. és noha azt (MN 75)
kik támadást akarának kezdeni a Császár ellen. de ö az ollyanokot (MN 76)
ö attya. a vezér. a Császár. és az annya. nem gyözék (MN 78)
legyen a ditsöség, theodorusnak. maximiánus Császár idejében. minek utánna minden tagjait (KKU 375)
igen nagy békeségben valának augustus Császár uralkodása alat, és a sidokon (KJÉ 603)
azt mondgya a nagy Theodosius Császár felöl, hogy oly kegyelmes volt (IK/A 247)
Szent ágoston mondgya. theodosius Császár felöl. hogy az földön valo (IK/B 395)
köteleség. * . szent ambrus, mondgya theodosius Császár felöl, hogy ollyan kegyes természetü (IK/B 584)
tölt. a kristus Jesus Augustus Császár idejében jött, el. a ki (C/A 147)
a ki is elsö romai Császár vala. a kristus birodalma igen (C/A 147)
{…} Augustus Császár. abban az idöben parancsolatot ada (C/A 156)
{…} Miért kiváná tudni Augustus Császár népének számát (C/A 157)
Romában kelletet vinni, és a Császár Archiumjában tenni, a mely ót (C/A 157)
{…} Vespásiánus Császár idejében. a kristus halála után (C/A 213)
A harmadik üldözést kezdé Trájánus Császár. Anno Domini 97. ez a (C/A 220)
Anno Domini 97. ez a Császár parantsolatot nem ada ki a (C/A 220)
az Isteni szolgálatra. végtire a Császár meg tudván hogy a keresztyének (C/A 220)
nyomorultul meg hala ez a Császár (C/A 221)
képeit, és aszentekét, Leo Görög Császár kezdé oltalmazni ezeket az Eretnekeket (C/A 271)
követeket, és a pápát, a Császár ki küldé székiböl a pátriarchát (C/A 273)
az ördög nem mére Julianus Császár kérdésire meg felelni mivel egy (C/A 345)
{…} Constantinus Császár epitetet vala egyet amaga udvara (C/A 770)
alat. a melyen szent Henricus Császár Romában valo létekor igen tsudálkozot (C/A 805)
{…} Augustus Császár abban az idöben parancsolatot ada (C/B 1034)
{…} Miért kiváná tudni Augustus Császár. népének számát (C/B 1034)
romában kelletet vinni. és a Császár archiumjában tenni. a mely ót (C/B 1035)
Anno Domini 97. ez a Császár parancsolatot nem ada ki a (C/B 1072)
A negyedik üldözést indittá Adriánus Császár. {…} e meg tilta minden féle (C/B 1072)
Az ötödik üldözés kezdödék Antoninus Császár alat. 138.ban. enoha parancsolatot (C/B 1072)
A hetedikét kezdé Severus Császár. 199. és tarta ennek a (C/B 1072)
A nyolczadikát kezdé. Maximinus Császár. 235 ben ez a Császár (C/B 1072)
Császár. 235 ben ez a Császár. noha csak a püspökököt parancsolá (C/B 1072)
nyomorultul. meg hala ez a Császár (C/B 1072)
Császár fia., photiust a szekböl ki (C/B 1106)
az ördög nem mére Juliánus Császár kérdésire meg felelni mivel edgy (C/B 1163)
{…} Mert kételenitteték. Augustus Császár parancsolattyára. bethlehemben menni, az Isten (C/B 1226)
a püspökök Constancinápolyban gyülvén,, a Császár palotájában., arrol törvényt tsinálának (C/B 1378)
{…} Constantinus Császár. épitetet vala egyet amaga udvara (C/B 1476)
azt is olvastam. hogy egy Császár a fiait mesterségre tanitatta. azért (IJE 98)
annak a háromnak. napjában. egy Császár madarat adnék. igen osztövéren laknának (IJE 145)
az aron a mellyen egy Császár madarát vennék, ugy jól tartom (IJE 145)
mely pénz meg szukitene. ha Császár madarat vennék rajta, ugyan azon (IJE 145)
lett volna. mivel az ura Császár lévén. tsak nem az egész (IJE 150)
tesznek ditséretet felölle. és a Császár felöl, hogy a mikor (IJE 150)
az auctorokban. kik az augustus Császár historiáját irták, és akövetkezendö két (KSZ 308)
veteményböl állo vatsorára hivá, {…} {…} Augustus Császár, leg gyakortáb, köz kenyérel, sajtal (KSZ 327)
pontius pilatus meg kinoztatot tiberius Császár idejében. és hogy ezt a (KSZ 343)
az Évangyélium igen hadgya, válériánus Császár idejében, nagy pestis léven alexándriában (KSZ 375)
voltokért, azért is alexander severus Császár, hogy rneg mutassa. mitsoda szorgalmatoságal (KSZ 379)
Illyen vala az iffiu theodosius Császár, ollyan idöben, amelyben a szokás (KSZ 394)
igen meg romlot vala, marciánus Császár, a ki utánna következék. nagy (KSZ 394)
Constantinus Császár., mihent végit szakasztá az üldözeseknek (KSZ 394)
volt, {…} a dalmatica már valerianus Császár idejében szokásban volt, a stolla (KSZ 410)
Clericusok kezdették viselni. mivel aurelianus Császár, a romai népet illyen ruhával (KSZ 410)
azután oda bucsura, {…} amidön Constantius Császár idejében, jerusálem felet egy fényes (KSZ 418)
ugy valamint a többi, philippus Császár a harmadik saeculumnak a közepin (KSZ 421)
Nicaeai gyülésben lévö atyákhoz, maximus Császár, magával éteté szent mártont, és (KSZ 424)
azt látom, hogy egy más Császár, alexander, a filosophus leonak öttse (KSZ 465)
három-száz} ezer dragmát, amelyel a Császár ládájába tartozik. Tiberius ezen ahiren (SUT 538)
látná mit mondhatna ellene, a Császár azt felelé rea, ha Eutikus (SUT 539)
én nem bánom, felelé a Császár, de az Istenek bizonyságim, hogy (SUT 539)
ember, meg várá hogy a Császár a theátrumbol ki menyen, de (SUT 540)
theátrumbol ki menyen, de a Császár még is látván Agripát. mondá (SUT 540)
volna az az ember, a Császár felelé, hogy Ágrippát (SUT 540)
a hirt, ugyan ezért, a Császár vévén a vitellius levelét. azt (SUT 545)
kajus mellet, Ez az iffiu Császár eleinte gyönyörüsége volt a Romai (SUT 564)
mint olyanokot. a kiket a Császár, és flaccus az ö akarattyokra (SUT 570)
fogata közüllök, a kiket Augustus Császár rendelte volt. hogy igaságot tegyenek (SUT 571)
által atheatrumig, a hol a Császár születésinek napját inneplették, az innepnek (SUT 571)
flaccust meg nem fogák a Császár parantsolattyábol (SUT 571)
A még a Császár innepe tarta. az alat sok (SUT 571)
örzik, hogy bé töltthese az Császár akarattyát erövel is. ha a (SUT 577)
képet tsinálnának, a mitsodást a Császár kiván. az Eufrátes mellöl, két (SUT 577)
azt gondollyátoké hogy én a Császár parantsolattya ellen tselekeszem ezekben, ha (SUT 580)
arra hogy tsendesitsék meg a Császár haragját., és igyekezenek azon. hogy (SUT 582)
eset volna segittség nélkül, a Császár felben hagyván beszedit. a szállására (SUT 584)
hol volna, és ha a Császár jelen volnaé, mondák nékí hogy (SUT 584)
és tsufolták, az után a Császár a sidokhoz fordula és mint (SUT 592)
féle játékokot ada anépnek. a Császár tisztességére, és ahova. minden fö (SUT 616)
Romaiak alá esék, és a Császár tartományá tevé, és Cuspius Fádust (SUT 618)
Császár nékik meg engedé, és az (SUT 622)
attyafia, igen hatalmas volt, Claudius Császár mellet. el végezék tehát hogy (SUT 663)
király, ugy anyira. hogy a Császár, meg halgatván. mind a két (SUT 664)
esztendeig marada., Azonba pedig Claudius Császár meg hala hatvan négy esztendös (SUT 672)
valo historíáját Romában irá. vespasiánus Császár alat irá. eleinte mindgyárt sidó (SUT 714)
pált meg fogák Jérusálembe. Nero Császár. Porcius festust pálestinába küldé. hogy (SUT 717)
a templom ellen. se a Császár ellen (SUT 718)
felelé néki. Én it a Császár itélö szeke elött vagyok, ugyan (SUT 718)
Romai polgárt. a ki a Császár eleiben appellált, A koron festus (SUT 719)
mint hogy ö maga a Császár eleiben appellál. fel tettem magamba (SUT 720)
pál ne fély. mert a Császár eleibe kel mened, és azt (SUT 724)
idöben nagy hitele volt. a Császár udvarába söt még olyan leveleket (SUT 733)
volna. a feleségivel Appiaval, Nero Császár idejében (SUT 736)
a sidok nem vádolták a Császár elöt, vagy azért, hogy a (SUT 737)
olyan alkalmatoságokban rendelni, és a Császár tisztei. fenyegeték. és nem engedék (SUT 753)
Ez a kegyetlen Császár meg fogatá azokot, a kik (SUT 754)
székig fitskánkozék a hol a Császár ült hogy néze (SUT 759)
az asztalra esék. és a Császár el ejté a pohárt a (SUT 766)
forintot, mondván hogy azt a Császár szolgálattyára forditaná. A nép azon (SUT 780)
templomba futván nagy kiáltásal., a Császár nevét hija vala segittségul. a (SUT 780)
és pogány vallásra álla. Nero Császár Egyiptumi préfectusnak tette. ebben az (SUT 781)
familiábol valo a kitöl a Császár valamit tarthatot volna, vespasiánus azon (SUT 797)
a Nicopolis nevet hordozá, a Császár azt is parantsolá, hogy minden (SUT 895)
a joszágjokot el foglalá a Császár neve alat (SUT 897)
Császára – 5
anyaszent egy ház tanitásával. Basilius Császára lévén. Conciliumot hirdete, a mely (C/B 1105)
amelyröl vádollyák., de ö a Császára hiván. és azt akarván hogy (SUT 719)
lehetne ötet botsátani. ha a Császára nem apellált volna (SUT 723)
abban ellent tartván. kénszeritetém a Császára appellálni. nem lévén mind azon (SUT 729)
készen volt. apárt ütésre, Néro Császára, igen gyanakodának, hogy ö gyujtata (SUT 752)
Császárá – 3
örökös hatalmát. valo hogy mikor Császárá teszik, meg esküszik, és azt (TL 262)
ide fellyeb. hogy kájus kaligula Császárá lévén Tiberius halála után, minden (SUT 564)
is. a mostoha apja után Császárá téteték. Néró sok szép tartományokal (SUT 673)
Császáral – 3
mint hogy a portának a Császáral valo békésége még tárt., de (TL 215)
ellen. a melyeket követet a Császáral (MN 62)
ezekröl beszelgete a fiával. a Császáral. a ki is a miolta (MN 70)
Császáré – 3
adnák meg a mi a Császáré, de tartoznak azal is. hogy (É 823)
apénzen, mondák néki hogy a Császáré, adgyátok meg tehát. felelé nékik (KJÉ 726)
azután fel volt téve a Császáré, a Fejdelmeké,, és a magistratusok (C/A 825)
Császárhoz – 8
magát. a ki is a Császárhoz vivé. akinek mindeneket elé beszélvén (MN 52)
pap alig mene bé a Császárhoz, ezel a veszedelmes követtségel, hogy (MN 62)
igen nagy szeretettel volt a Császárhoz. az ö fiához, látván hogy (MN 64)
ötet. mind fiastol az uj Császárhoz. erre rákima igen meg ijede (MN 67)
Ezek a Császárhoz bé menvén. és meg mondván (MN 71)
valának, A tisztelet amelyel a Császárhoz vagyon., azt tanátsolá néki, hogy (SUT 585)
hogy akor ne híják a Császárhoz, amikor meg sem gondolnák, kételenek (SUT 590)
olyan szókért, a melyek a Császárhoz illendö tiszteletet meg sértették. De (SUT 766)
Császárja – 1
Augustus. a romai birodalomnak. Császárja, az egész birodalomban lévö népeknek (KJÉ 611)
Császárjának – 3
hogy az egész had. üsmerje Császárjának (MN 74)
hogy vespasiánus igen nehezen üsmeré Császárjának, szomoruán látá hogy vitellius magának (SUT 838)
hada pedig harmadik julÿ ötet Császárjának üsmeré., tizen ötödik julÿ pedig (SUT 839)
Császárnak – 62
nem akart okot adni a Császárnak apanaszra, hogy miért hozatta maga (TL 215)
pedig igen rosz jel a Császárnak. a midön a jancsárok nem (TL 220)
töb pénziben áll már a Császárnak. mint magunknak., mert a sok (TL 225)
a vezér sem adgya a Császárnak tudtára. nagyob szorgalmatoságal. hogy hová (TL 227)
a szegényéb, a moldovai a Császárnak hatvan ezer tallért ád. hát (TL 267)
olyan gondolati legyenek. mint a Császárnak (TL 272)
hirt irni. mint egy hatalmas Császárnak halálát, ma hallottuk meg, hogy (TL 286)
szerették. de atöbbi közöt a Császárnak egyik leánya még inkáb szereté (TL 292)
a felit adták volt a Császárnak. de nem tudom miért a (TL 295)
álitasz, szabadé adót adni a Császárnak vagy nem, ? értvén pedig Jesus (É 821)
nékik, adgyátok meg tehát a Császárnak, ami a császáré, és ami (É 821)
ha szabadé adot fizetni a Császárnak vagy nem. az ö szándékjok (É 822)
hogy szabad adot fizetni. a Császárnak, azal anép haragjában esnék, aki (É 822)
ada nékik, hogy se a Császárnak, se anépnek haragjában nem esheték (É 822)
láttyák hogy tartoznak adoval a Császárnak. mert a pénz. a Császár (É 823)
tsak a, hogy ennek a Császárnak holmi különös tselekedetit mondgyam meg (MN 47)
vagyok a labaihoz borulván a Császárnak, hogy ha a hatalmas Császár (MN 50)
ezeket látván. tudtára adá a Császárnak, hogy a maga jelen valo (MN 57)
portára küldé. avezér azt a Császárnak meg mutatván. iszonyu dolognak találá (MN 61)
kénszeritték hogy adná bé a Császárnak. az egész birodalom nevével, ez (MN 62)
ha meg tekénttyük. ennek a Császárnak. roxánhoz mód nélkül valo szeretetét (MN 63)
ugy mint 23 februarÿ 1640 Császárnak kiálták. és mindnyájan észre vévék (MN 67)
tiszttségre igen érdemes volt. a Császárnak. ezt is meg kelleték cselekedni (MN 71)
A diván. Császárnak kialtatá mahometet., azö fiát. a (MN 71)
a név, tsak az uralkodo Császárnak az anyát illeti. kiosem mind (MN 72)
basák jövének hüségére. az uj Császárnak. a ki is oly méltó (MN 74)
meg hallá hogy soliman amurátest Császárnak kiáltották volna. hogy a basák (MN 74)
maga magát ellenségivé tenné a Császárnak, pilátus ezeket halván, ki vivé (KJÉ 756)
161 ben. és ennek a Császárnak parantsolattyábol meg szünék az üldözés (C/A 220)
199. és tarta ennek a Császárnak haláláig ugy mint 211 ig (C/A 221)
ez az üldözés ennek a Császárnak halálával végezödék el. 238 ban (C/A 221)
199. és tarta ennek a Császárnak haláláig. ugy mint 211.ig (C/B 1072)
ez az üldözés, ennek a Császárnak halálával végezödék el. 238.ban (C/B 1072)
udvara volt ennek a ket Császárnak, és hogy mitsoda el fajulttság (KSZ 308)
szent melitonus, azon panaszolkodik antonius Császárnak, hogy a keresztényeket, szabadoson huzák (KSZ 388)
szine alat, amely hirével nintsen aCsászárnak. {…} ha szinte a kinzások, és (KSZ 388)
amivel az Istennek. és a Császárnak tartoznék (KSZ 390)
az ékességévé let akoronáknak, a Császárnak a maga udvarházánál kápolnája vala (KSZ 392)
a melyeket szükséges tudni egy Császárnak, azon kivül tudos mesterei valának (KSZ 394)
szent gergely pápa mondgya, leo Császárnak irt levelében, aki kezdöje vala (KSZ 398)
nagy dolgot akarna mondani a Császárnak. a mely életében járo dolog (SUT 539)
szabaditot,? Eutikus elé beszéllé a Császárnak, az Agrippa beszédit. melyeket mondot (SUT 540)
volt Tiberiushoz, és mihent kájust Császárnak üsmerék, maga keresé a Romaiak (SUT 545)
egy Fortunatus nevü szolgáját. a Császárnak valo nagy ajándékokal. és levelekel (SUT 575)
egy szers mind hogy a Császárnak valamely tégla oltárt tsinályanak, tudván (SUT 576)
Capitonus azt meg tudván. a Császárnak meg irá, de az igazságot (SUT 576)
engesztelhesék Petroniust. és kénszerittsék a Császárnak. irni. hogy vegye visza parantsolattyát (SUT 578)
melyre tennék magokot. ha a Császárnak nem engedelmeskednek, azután a kájus (SUT 580)
siettségel el küldé Romában. a Császárnak szólló levelét, más leveleket is (SUT 582)
volt elsö. a ki ötet Császárnak üsmeré,: Hogy annak avárosnak templomát (SUT 585)
menének. számot adni tselekedetekröl a Császárnak, és az eröszak tételekröl. melyeket (SUT 663)
hogy számot adgyanak tselekedetekröl. a Császárnak, akik ót maradának fogságban mind (SUT 713)
dolog a mit irhasak a Császárnak felölle. azért hozattam. agyülekezet eleiben (SUT 720)
Mind azon által. Néró Császárnak, kegyetlenségi, és üldözési. ellen. a (SUT 767)
ís, hogy meg mutassa a Császárnak, hogy ez a nemzet nem (SUT 778)
idöben nem vala kedvében a Császárnak, mert nem tsudálta az éneklésit (SUT 797)
és a maga hada ötet Császárnak kiáltá. de ö tellyeségel fel (SUT 830)
hogy Gálbát tették volna helyében Császárnak. a fiát Titust hozá küldé (SUT 837)
Gubernator. és magais vespasianus ötet Császárnak üsmerék valamint mások. és a (SUT 838)
az Alexándriába lévök., mivel vespásiánust Császárnak kiálták. elsö julÿ, a maga (SUT 839)
végtire az egész nap kelet Császárnak üsmeré nagy örömel (SUT 839)
igy lévén az egész birodalom Császárnak üsmeré vespásiánust, és a békeség (SUT 842)
Császárnál – 1
hogy ma audenciája lenne a Császárnál, azért ma jó hajnalban a (TL 220)
Császárnok – 1
nem a zaima gyermekét tennék Császárnok., ha ugyan terhes volna. és (MN 66)
Császárok – 19
anyok rab leány volt a Császárok mindenkor rab aszonyoktol valok. ettöl (TL 263)
képen olyan helyeken, ahol a Császárok szoktak lakni. ugy mint Brusában (TL 274)
a hová szokták tenni a Császárok fiait, orcan oglut pedig vasban (MN 78)
valo Apologiájában, meg bizonyitotta a Császárok elött. a masodik saeculumban, hogy (C/A 177)
A sidok. a pogányok. a Császárok. a fejdelmek. és az egész (C/A 218)
épitettenek, és azokot a Keresztyen Császárok nagy drágán fel ékesitették. mely (C/A 726)
vallást üldöztéké mind azok a Császárok kik uralkodtak a kristus halála (C/B 1071)
kik valának tehát azok a Császárok. kik üldözék a keresztényeket (C/B 1071)
kettödikét, kezdék. diocletiánus. és Maximianus Császárok. 303 ban. Galerius császár. a (C/B 1072)
tudni, hogy mind azok a Császárok kik az anyaszent egy házat (C/B 1073)
hitethették másokal, hogy engedelmeskedtek a Császárok parantsolatinak, ezeket nevezték libellatici. és (KSZ 350)
a harom elsö saeculumokban lévö Császárok meg öletetésében, akar mely kegyetlenségel (KSZ 390)
alexánder, decius, valerianus, és diocletiánus Császárok, szolgai. és fö tiszttyei közöt (KSZ 391)
mondgya vala tertullianus, hogy a Császárok eddig meg tértenek volna, hogy (KSZ 392)
aromai szent egy háznak apápák, Császárok. és más fö renden valok (KSZ 428)
egész birodalmában, {…} az utánna lévö Császárok, gubernátorok. nagy urak, mit nem (KSZ 430)
vagyon hogy martyrokot találunk akeresztény Császárok alat is, {…} a Csaszárok. magok (KSZ 452)
A mely keresztények a Constancinápolyi Császárok alat valának. azok is meg (KSZ 465)
vallást mindenüt el szenvedték. a Császárok parantsolattyábol. a sidok pedig nem (SUT 682)
Császároknak – 1
vagy a kik tudták a Császároknak. vagy az uraknak kedveket keresni (SUT 664)
Császárokot – 2
nem tisztellyük azért a keresztyén Császárokot mint boldogokot, (:hasonlot kel mondani (IK/A 329)
sött még agörögok közöt a Császárokot is, és galliában. a királyokot (KSZ 440)
Császáromra – 1
tekintetemel, had nézek az én Császáromra (MN 54)
Császáron – 1
oraculumját, ennek választása. tellyeségel, a Császáron áll, aki erre ahivatalra, okos (TL 272)
Császárt – 19
igen tartanak attol; hogy a Császárt valamiben meg boszonttsák. mert nem (TL 215)
atörökök azt tarttyák. hogy a Császárt, olyanoknak kel szolgalni, akik tölle (TL 264)
Szent Felsége békesség szerető Tőrök Császárt adott (ML 306)
is, a melyek fenyegetik a Császárt. az ö fö városában, a (MN 58)
és hogy avezér sietetné a Császárt hogy viszá térjen, a ki (MN 58)
is nagy nyughatatlanságba marada. a Császárt igen féltvén, a kit minden (MN 59)
meg mentette mind magát a Császárt. mind az egész birodalmat, a (MN 60)
hogy minek utánna a hatalmas Császárt meg öleti. az annyát. a (MN 62)
által. ö azal biztatá a Császárt, hogy talál modot abban hogy (MN 75)
a sidokot, ditséri is néró Császárt azért, hogy a keresztényeket kinoztatta (KSZ 343)
az ö fiát, szent henricus Császárt, robertus királyt, ugyan ezis csinálta (KSZ 471)
szolgálattyát, és kéri azon a Császárt, hogy engedgye meg, had mehesen (SUT 538)
mentenek, Antonia kezdé kérni a Császárt hogy had hoznak eleiben. Eutikust (SUT 539)
Alexándriában, amidön Agrippa kéré a Császárt birodalmának második esztendejében hogy had (SUT 567)
haragjának sulyát, Agrippa tehát a Császárt magához hivá vendegségre, avendégség. nagy (SUT 586)
kik nagy tisztelettel köszönték a Császárt, de a kiket olyan formában (SUT 591)
továb a sidokra ingerellyék a Császárt. egy Isidor nevü. a követek (SUT 592)
nem volna anyi hatalmok hogy Császárt tegyenek magoknak., valamint anémet országi (SUT 838)
el szenvedni. mint sem a Császárt uroknak mondani., illyen formában kergeté (SUT 896)
Császártol – 3
idöben parantsolat mene ki Augustus Császártol, hogy bé iratatnek az egész (É 53)
semmit ne tarts a török Császártol., azt tudom és abban nem (MN 51)
a népe penzit, hogy a Császártol szabadságot nyerhesen. hogy azt meg (SUT 610)
Császárunk – 1
it mi tsendeségben vagyunk. a Császárunk a békeséget szereti. a szomszédival (TL 260)
CSászár
CSászár – 38
apro agyucskákbol Czélt löttek, a CSászár elött. abirkozok birkoztanak; de még (TL 37)
utolsot meg is fojtatá. a CSászár meg látván a rebellisek irásban (TL 165)
napján ennek a holnapnak, a CSászár a rébelliseket meg ölette, a (TL 167)
szabadságában fejdelemséget adni valakinek., a CSászár hire nélkül, ezel meg menté (TL 168)
edgyikét sem vevé el, a CSászár, nem türhetvén továb. kevélységit. Constancinápolyban (TL 169)
volna az egész birodalmat. a CSászár ezeket meg tudván., ugy téteté (TL 169)
eleit nem vették volna. a CSászár ugy magais veszedelemben (TL 170)
eza kis gyülés pedig. a CSászár és a muszka czárné, segittségivel (TL 188)
szerencsétlenségekre., vagy jo szerencséjekre. a CSászár azon éttzaka nem alhatot. hanem (TL 192)
férjekel. erre meg kegyelmezet a CSászár. azegész városnak. nám az aszszonyok (TL 199)
láttuk, a mahomet zászloját. a CSászár udvarában le tévén, a házahoz (TL 222)
kaftánt. ebéd után pedig a CSászár harmintz lovat külde a fejdelemnek (TL 223)
{…} Miért parantsolá Augustus CSászár. hogy mindenek be iratatnának ki (É 54)
visellyed akeresztet. alázatos elmével. Héráclius CSászár. igen drága öltözetben lévén. arra (KKU 332)
kristus. E szerént tselekedék. mauritius CSászár, mind nyomoruságában, mind jó állapottyában (KKU 411)
A negyedik üldözést kezdé Adriánus CSászár., Anno. Domini 118: emeg tilta (C/A 220)
kiket nagy tisztelettel fogadá Monomachus CSászár. a követek Conferentiát tartának a (C/A 273)
{…} Mert kételeniteték Augustus CSászár parantsolattyára. Bethlehemben menni, az Isten (C/A 428)
menni, az Isten azon pogány CSászár által akarta bé tölteni a (C/A 428)
esztendeig. mind addig valamég Constantinus CSászár kereszténye nem lett. azután a (C/B 1071)
az Isteni szolgálatra. végtire a CSászár meg tudván. hogy a keresztények (C/B 1072)
a követeket. és apápát., a CSászár ki küldé székiböl a pátriarchát (C/B 1106)
tulajdonittya, a mit valamely más CSászár adhatot, tudni illik, talám Constantinus (KSZ 428)
izené. hogy menne Romába a CSászár eleiben hogy ót mentené magát (SUT 542)
sidok ellen tselekesznek vala, a CSászár jó akaroi, tiszttyei szüntelen valo (SUT 569)
valának, mind el foglaltaték a CSászár számára, az ö szám ki (SUT 574)
maga jelen valo létivel a CSászár nagyob tekintetben veszi a férjit (SUT 574)
hogy üldözést támaszanak ellenek a CSászár résziröl. a magok országokban is (SUT 576)
magatokban. mondá Petronius. hogy a CSászár ellen hadakozatok? Mi minden nap (SUT 581)
azok anagy jók, amelyekel. a CSászár ötet bé töltötte, terhére lennének (SUT 585)
Hogy hazája árulonak, és a CSászár kegyelmiböl ki esetnek tartanák, hogy (SUT 585)
audentiájok volt Romához közel. a CSászár mulato házaiban, a kiket hiták (SUT 591)
és avárosiakal roszul bánának. a CSászár a ki magát egészen Agrippának (SUT 607)
és Cumánusnak, Quadratus, akinek a CSászár hatalmat adot volt. hogy meg (SUT 663)
ki attyafia vala pallásnak, a CSászár szabadosának. judeában volt. Cumanust pedig (SUT 664)
az ö dolga a CSászár eleiben menyen., meg parantsoltam hogy (SUT 720)
valo játékokba egy ember a CSászár láttára repülni akara, de tsak (SUT 759)
Florusnak adig a még a CSászár más Gubernátort küld nékik, erre (SUT 785)
CSászára – 1
és hogy vitellius egyedül valo CSászára volna abirodalomnak, Mucianus. a syriai (SUT 838)
CSászárá – 2
második napjára viradolag, szultán mahmud CSászárá lön, és az achmet uralkodása (TL 166)
talám ugyan azt, aki azután CSászárá let, hogy Jafa városát a (SUT 811)
CSászáral – 1
mene és a midön a CSászáral leg elsö szemben valo létele (SUT 575)
CSászáré – 1
cléricusoké, azután fel volt téve. aCSászáré, a fejedelem, és a magistrátusok (C/B 1517)
CSászárért – 1
teszünk két szer felelének a CSászárért, és a Romai népért. de (SUT 581)
CSászárhoz – 2
Hérodes olosz országban érkezvén, a CSászárhoz mene és a midön a (SUT 575)
banná ha követet küldenek a CSászárhoz. mondván hogy ahalált örömesteb el (SUT 732)
CSászárnak – 18
tellyeségel valo ellensége a német CSászárnak, és belöllünk ijesztöt akar tsinálni (TL 217)
{…} Mire kel vigyázni a CSászárnak ezen parantsolattyában (É 54)
méhében, miért engedelmeskedék egy pogány CSászárnak, parantsolattyára, elméjekben adván szent Josefnek (É 55)
szabadé nékünk adot fizetni a CSászárnak.? könyü ebböl meg látni, hogy (KJÉ 726)
nemzetét. de még ellenzi a CSászárnak valo adót, és magát királynak (KJÉ 753)
„Pilatus Tiberius CSászárnak; Tisztelet: A Jesus kristus (SUT 519)
Tibérius halálát, és az új CSászárnak kájusnak,, hüségire meg eskütteté (SUT 544)
fogadá hogy el küldené a CSászárnak, és egy szers mind tudtára (SUT 568)
azt is tudtára adá a CSászárnak, hogy mitsoda gyalázatosan fogadták volt (SUT 572)
ellenségi, ezek azt mondák a CSászárnak. hogy atégla oltár helyet. amelyet (SUT 577)
öket. hogy a sidok a CSászárnak, leg engedelmeseb. és leg hüveb (SUT 579)
nyerheti azt, a mi a CSászárnak. mindenél leg kevesebé telik, és (SUT 585)
pediglen egy mémorialist küldének a CSászárnak. a melyben fel volt téve (SUT 589)
petronius után lön gubernator. a CSászárnak tudtára adá. hogy Agrippa mitsoda (SUT 610)
szünék oktatni, és ennek a CSászárnak. egy inya adoját meg térité (SUT 760)
hogy egészen tudtára adnák a CSászárnak hogy a dolgok.mitsoda állapotba (SUT 796)
tanáts Romában esze gyülvén, Gálbát CSászárnak üsmeré lenni, Nérot pediglen mindenek (SUT 831)
julÿ pedig az egész syria CSászárnak üsmeré, Muciánus. a syriai Gubernátor (SUT 839)
CSászárok – 7
kik valának tehát azok a CSászárok kik üldözék akeresztyéneket (C/A 220)
A sidok, a pogányok., a CSászárok., fejdelmek és az egész emberi (C/B 1070)
nyolcz száz esztendövel. az elsö CSászárok alat sokal hatalmasabb és gazdagab (ISZ 172)
képpen vagyon, Claudius, és Néro CSászárok alat kezdék prédikállani az évangyéliumot (KSZ 307)
hanem szollok, az elsö romai CSászárok idejéröl. a görög és a (KSZ 325)
A CSászárok hatalma, törlötte el többire arégi (KSZ 421)
A CSászárok, az illyen rendeletlenségeket meg akarván (KSZ 462)
CSászároknak – 1
a gubernátoroknak Romában küldeni a CSászároknak. írásban. aleg nevezeteseb törvényeket melyeket (SUT 519)
CSászárokot – 1
alá is veté a pogány CSászárokot Constantinustol fogvást. a ki ura (C/B 1027)
CSászároktol – 1
avarosiak közi számláltassanak, holot sok CSászároktol nyerték volt ök meg azt (SUT 569)
CSászárt – 2
exiliumban. végtire addig kénszeritték az CSászárt. az ulémák. és az gyermekei (TL 165)
CSászárt théodosiust, egy testvér öttsét, ehasonlo (KSZ 394)
CSászártol – 2
{…} Constántinus CSászártol fogvást az Anyaszent egyház volté (C/A 221)
{…} Constantinus CSászártol fogvást. az Anyaszent egy ház (C/B 1073)
tsaszár
tsaszár – 2
Az uj tsaszár változtattya igen hamar a vezérit (TL 287)
alat, a melyen szent Henricus tsaszár. romában valo létekor igen tsudálkozot (C/B 1502)
tsászar
tsászaron – 1
bé ne vádollyák hogy a tsászaron kivül. más királyt akarnak üsmérni (É 431)
tsászár
tsászár – 6
hala, el mondhatni hogy nagy tsászár volt. ahadakozásba szerentsés volt azt (TL 287)
a szent elöl járó. tibérius tsászár uralkodásának. 15 esztendejében mene a (KJÉ 617)
még most is szokás, hogy atsászár, a szántásnak idejekor nagy pompával (ISZ 186)
szers mind öleté meg maximiánus tsászár, aromai hadi rend tartások, még (KSZ 323)
alexander, és gordiánus ideiben, galliánus tsászár, az üldöztetést el hagyatván, meg (KSZ 337)
suetonius azt mondgya, hogy Claudius tsászár. romábol ki üzé a sidokot (KSZ 343)
tsászárnak – 1
után bethlehemben mégyen egy pogány tsászárnak parantsolattyára. ót bé nem fogadgyák (KG 540)
tsászárok – 3
épitettenek, és azokat, a keresztény tsászárok, nagy drágán fel ékesitették. a (C/B 1443)
az, követeknek, de idövel, akeresztény tsászárok meg tilták. az illyen (ISZ 277)
azokban az elsö idökben lévö tsászárok, hanem hogy atemplomokot. bé záraták (KSZ 451)
tsászárt – 1
még regel sem ettek, {…} {…} vitellius tsászárt, nagy mértékletlennek tarttyák azért, hogy (KSZ 328)
Tsászár
Tsászár – 1
sok jó akarokot tsinála. a Tsászár udvaránál, de az is valo (SUT 536)