csalárdság – 90
csalárdság
csalárdság – 1
álhatatlanság. az el mulatás., a csalárdság, a mód nélkül valo nyughatatlanság (C/B 1179)
csalárdságal – 1
irigységböl. oly édictumot nyerének ki csalárdságal, Cambyses királytol. a Cyrus fiátol (C/B 1014)
csalárdságárol – 1
sokat monda neki a vezér csalárdságárol, ugyan abban azidöben, a sultánnék (TL 180)
tsaladság
tsaladságokot – 1
közöttök olyan, esztelen. aki illyen tsaladságokot erösitet volna, leheté azt meg (VKT 790)
tsalardság
tsalardságért – 1
mitsoda büntetest várhatnak magokra, a tsalardságért. az almasairis ezen semmit meg (MN 59)
tsalárdság
tsalárdság – 15
élet hoszszabodgyék, az igen subtilis tsalárdság volna (ML 317)
hogy a beliza betegsége. tsak tsalárdság volna. és gyanakodván hogy azon (MN 158)
a világot, a mely tsak tsalárdság, ez a gyözedelem pedig ahitnek (KG 497)
látták volna fel támadása után, tsalárdság lett volna adologban, a tanitványi (VKT 790)
amit gondol., mint akiben semmi tsalárdság nintsen (VKT 876)
állás. gyülölség. nagyra vagyás. hivság. tsalárdság. kényeség. torkoság. némelykor. a fösvénység (VKT 903)
az embertelenség. a hazugság. és tsalárdság. némelykor az ember szollás, ésküvés (IK/A 114)
látni hogy e mitsoda nagy tsalárdság minden képen, mivel a vétekben (IK/A 193)
A második tsalárdság a melyel meg tsallya az (IK/A 194)
rajtad. mivel olyankor ahazugság vétkes tsalárdság volna., mind azért hogy atiszteletetet (IK/A 240)
nem barattság. hanem nyilván valo tsalárdság (IK/A 263)
ha nem ötelle vagyon, ördögi tsalárdság, a ki az egyházi rendben (IK/A 307)
álhatatlanság. az el mulatás. a tsalárdság. a mód nélkül valo nyughatatlanság (C/A 366)
az uttzáin, az usora, és atsalárdság, de azt el hihetni. hogy (ISZ 255)
és bátor lévén, ha anyi tsalárdság nem volt is benne, mint (SUT 835)
tsalárdsága – 4
szükséges az üdveségre, minde nagy tsalárdsága az ördögnek. aki vélek el (É 183)
hogy a pokolnak minden hatalma. tsalárdsága, ereje, soha az Anyaszent egyházat (É 680)
ellen lenni. mondván, hogy azö tsalárdsága vitte arra hogy magát meg (MN 78)
hogy annak a fejdelemnek semmi tsalárdsága, se ravaszsága néki nem árthatna (KJÉ 697)
tsalárdságal – 21
másokon, sok joszágokal, gazdagságokal., mitsoda tsalárdságal mondgya. hogy mindenek az övéi (É 184)
{…} Az ö tselekedetekben. tsalárdságal valo buzgoságot látok, és hogy (É 351)
embernek erkölcsivel, ugy mint ahamiságal, tsalárdságal, kép mutatásal, irigységel, rágalmazásal, egy (É 533)
mert tele lévén hamiságal. és tsalárdságal, szüntelen modot keres abban, hogy (É 631)
ez a hamis aszony ollyan tsalárdságal tudá magát meg menteni. és (MN 61)
akadályok lévén. szukséges volt hogy tsalárdságal éllyek, hogy ki mehessek az (MN 105)
veszi, és feketévé teszi, illyen tsalárdságal. igen élnek az oda valo (MN 153)
kigyotol. a ki oly nagy tsalárdságal rejti el magát, a mi (KKU 355)
az övé, se hazugságal., se tsalárdságal. azt meg nem tsallyák, soha (KG 530)
hogy senkivel. se eröszakosan. se tsalárdságal ne bányanak, Ezek a bölts (KJÉ 619)
botsátásánál. mind azon által., nehezeb tsalárdságal élni a gyogyitásban. mivel az (KJÉ 636)
ditséretit. és tiszteletit. ki gondolhatatlan tsalárdságal, és ami leg veszedelmeseb, el (VKT 829)
vagy. de föképen soha se tsalárdságal, se álnokságal, se semmi némü (IK/A 269)
Azt el lehet venni lopva, tsalárdságal. erö szakal., ez a vétek (C/A 405)
a mint kellene; mikor valamely tsalárdságal. élnek. mikor monopoliumot tsinálnak (C/A 406)
Azt el lehet venni lopva., tsalárdságal., eröszakal., ez avétek sokal közönségeseb (C/B 1209)
a mint kellene., mikor valamely tsalárdságal élnek. mikor monopoliumot tsinálnak (C/B 1209)
még meg szaporittya, valamely kis tsalárdságal. azért hogy magát meg menthesse (IJE 93)
valo akegyetlenségnél, minden tele vala tsalárdságal, hamiságal, vádolásal, eröszak tétellel, és (KSZ 309)
igyekeztek. hogy ha tsak valamely tsalárdságal vétekben ejthessék öket, akarattyok ellen (KSZ 351)
óh ember, aki tele vagy tsalárdságal, es hamiságal. az ördögnek fia (SUT 623)
tsalárdságára – 1
az Apostolinak, vigyazunk azért ellenséginknek tsalárdságára, és ameg romlot természetnek gyengeségire (É 471)
tsalárdságát – 6
adhatom, nem lehetet nem nevetni tsalárdságát, ö is nevette, mint réá (ML 323)
akor észre vévék a cromvel tsalárdságát., és által láták, hogy ámérikában (MN 14)
hogy véghez nem vihette volna tsalárdságát., és kivánván minden uton modon (MN 56)
világosan meg látván az ö tsalárdságát., árulását. háláadatlanságát (MN 63)
illyen formában kerülték el avilágnak tsalárdságát. és érdemlették meg koronáztatni az (KKU 444)
mutatni egy más hamis kereszténynek tsalárdságát. azt hányá szemére, hogy az (KSZ 330)
tsalárdságban – 2
mert könnyü lett volna öket atsalárdságban érni, 3. hogy ha azokot (É 573)
ereje a kisértetekben. tsak a tsalárdságban áll, erre valo nézve, hogy (IK/A 193)
tsalárdságbol – 2
Mikor hamisan törvénykednek. mikor valamely tsalárdságbol a törvénykezést meg hoszabittyák (C/A 407)
Mikor hamisan törvénykednek., mikor valamely tsalárdságbol a törvénykezést meg hoszabittyák (C/B 1210)
tsalárdsággal – 1
tsalárdsággal Cambyses királytol. a Cyrus fiátol (C/A 131)
tsalárdsághoz – 1
okosághoz, a világi tudományhoz, és atsalárdsághoz tegye, az ö el ragadtatásit (TL 269)
tsalárdságinak – 1
szeretet sok féle mesterséginek, és tsalárdságinak, a mely meg ronttya minden (VKT 829)
tsalárdságit – 2
lehesen állani, tsak az ö tsalárdságit kel meg üsmérni, azok sokan (IK/A 193)
szent péter meg mutatá az tsalárdságit. mind beszédivel. mind valoságos tsuda (SUT 611)
tsalárdságival – 1
el tsinálá. kit pénzel, kit tsalárdságival. és arra akará öket venni (SUT 801)
tsalárdságok – 2
követik. az után a sok tsalárdságok. igasságtalanságok, harag, esküvés, veszekedés, a (IK/A 266)
innét az után, az irigységek. tsalárdságok, álnokságok., a hamis mód keresések (IK/A 334)
tsalárdságokal – 1
tsalatni a felyeb meg mondot tsalárdságokal., meg más két veszedelmesekben esnek (IK/A 195)
tsalárdságokot – 5
kénszeriteték meg üsmértetni vélek azoknak tsalárdságokot, és azt is hogy ö (É 145)
ereztetni az ö ellene valo tsalárdságokot. és méregel tellyes irigységeket. ezel (É 352)
lenne, és nem vévén észre tsalárdságokot. figyelmetességel halgatá öket, és mint (KKU 401)
mit kérdene töllök, akristus látván. tsalárdságokot. mondá, nékik. én sem mondom (VKT 874)
a menyiben tölled lehet., a tsalárdságokot. álnokságokot. és más egyéb igaságtalanságokot (IK/A 332)
tsalárdságot – 12
akép mutatoságot, a tettetést, a tsalárdságot, egy szoval minden félen valo (É 50)
mind azt az igaságtalanságot, mesterséget, tsalárdságot, a mellyekel szokták keresni, vagy (É 328)
volna tsalni. nem közlötték volna atsalárdságot ött száz emberel., mert mint (É 529)
a két szinüséget. atétetést, a tsalárdságot. hanem minden beszédiben és magaviselésiben (É 802)
kevélységekért, és azért minden féle tsalárdságot el követnek (É 814)
ontani. ismét hamiságához méltó más tsalárdságot gondola ki. egy hamis levelet (MN 56)
keresik. ahejában valoságot, és a tsalárdságot tekintik. mivel sokal nagyob, és (KKU 386)
ha észre veszik,. és nagyob tsalárdságot nem tselekeszik az ifiak el (IK/A 99)
tanátsollyák a kételkedö dolgokban. a tsalárdságot, álnokságot, ravaszságot. igaságtalanságot el kerüllyék (IK/A 339)
tellyeségel el foglallya elméjeket, a tsalárdságot, a portékájoknak meg hamisitását, hasonlot (IK/A 340)
meg utállyák. a két szinüséget, tsalárdságot hazugságot. ihon ezekre lehet oktatni (IJE 90)
tartották, igasságot szolgáltattak, kik a tsalárdságot., és a fösvénységet gyülölték, egy (KSZ 451)
tsalárdságra – 3
mivel azok, tsak a hitetésre, tsalárdságra tzéloznak, rend szerént. 3 hogy (É 33)
vetni, mert a tsak a tsalárdságra igyekezik., 3. igen kel vigyazniok (É 494)
jól erre a három féle tsalárdságra (IK/A 195)
tsalárdságtol – 2
más részint, az ö bölcsesége atsalárdságtol valo tartásra vivé. félvén attol (É 33)
irtozunk a lopástol a hazugságtol. atsalárdságtol. a hamis esküvéstöl. az eröszakoskodástol (É 415)
tsalárság
tsalárság – 1
A harmadik tsalárság., a, hogy, minek utánna. a (IK/A 194)
tsalárságal – 1
tsudálkoztanak, mivel esze elegyittik vala. atsalárságal tett tsudákot, az valoságosokal, és (KSZ 343)
tsalárságtol – 1
valának a hamiságtol. és a tsalárságtol. az ö együgyüségek. és alázatoságok (KKU 366)