[csodálkozva] – 5
tsudalkozva
tsudalkozva – 1
dolgokot melyeket láttak, és mindenek tsudalkozva. halgaták öket. a szent szüz (KJÉ 612)
tsudálkozva
tsudálkozva – 4
hogy hogy aszonyom. mondá eleonora tsudálkozva, te ötet nem szereted. ö (MN 139)
kezdé tölle kérdeni mint egy tsudálkozva. mind atizen nem gyógyultaké meg (KJÉ 680)
imádsághoz olyan ritka, mint egy tsudálkozva mondá nékik. a midön az (KJÉ 705)
a hatalmas munkásnak, és szüntelen tsudálkozva kel mondani Dávidal. mely tsudálatosak (VKT 792)