ejt – 102
ejt
ejt – 10
anagyobat, és idövel, a resttségben ejt, egy helytelen nevetés, tsufságot, és (É 648)
a farisaeusokban., menyi vétekben nem ejt minket tsak nem szüntelen, a (VKT 831)
illik, a ki mást vétekben ejt (IK/A 157)
minden nap sok számu vétekben ejt bennünket. a melyekért szükségünk vagyon (C/A 284)
és anyomoruság.melyben a vétek ejt., nagyob minden nyomoruságoknál, szükséges tehát (C/A 556)
eleget tehesünk avétkekért, a mellyekben ejt minket minden nap az emberi (C/A 687)
minden nap sok számu vétekben ejt bennünket., a mellyekért szükségünk vagyon (C/B 1113)
és nyomoruság. melyben a vétek ejt, nagyob minden nyomoruságoknál. szükseges tehát (C/B 1321)
és az a kedvetlenség kéttségben ejt minket. hogy valaha el érhessük (IJE 19)
Isten azal fenyegeti. hogy kardot ejt a karjára, és jóbb szemére (SUT 602)
ejtcsen – 2
elödben tészen. hogy az kárhozatban ejtcsen (IK/B 466)
erejivel azon vagyon hogy abban ejtcsen (IK/B 534)
ejte – 8
ezekre valo nézve. köny hullatásokot ejte. romlásán. és veszedelmén (É 436)
a sultánné sok köny hullatásokot ejte. és thibolt nagy sziv fajdalomba (MN 103)
kezdé. és bövséges köny hullatásokot ejte örömében. ah! uram. mitsoda tsuda (MN 151)
Dona elvir erre köny hullatásokot ejte, halván hogy azö férje mint (MN 162)
halván beszélleni sok köny hullatásokot ejte; az ö tselekedeti. és azok (MN 235)
nagy szánakodásábol, sok köny hullatásokot ejte érette, és szomoruságaban. fel kiáltá (KJÉ 719)
ölye. leg elsö sebet ö ejte rajta, kájus míndenkor tsufollya vala (SUT 601)
azon által olyan tréfa szokot ejte a melyekért Trigellinus bé vádola (SUT 766)
ejté – 5
ugy mondván. az ellenségi töriben ejté ötet (É 684)
fektetvén. más kettöt halálos sebbe ejté. és nagy sebeségel az ellensége (MN 56)
ötet is az manicheusok eretnekségiben ejté. az melyben kilencz esztendeig marada (IK/B 423)
ellen, a mely szeretet abálványozásban ejté ötet, anép pedig követé rosz (ISZ 262)
és tsak hamar olyan botránkoztatásokban ejté, a melyek a Nicolaita eretnekséget (SUT 509)
ejtek – 2
tartani, valo hogy nagy sebet ejtek sziveden. de a mentöl nehezeb (MN 125)
hogy mitsoda sok köny hullatásokot ejtek. mivel nem tudom hogy mikor (KKU 353)
ejték – 9
mind ezek olyan szomoru gondolatokban ejték, hogy ugyan meg változék ábrázattyában (MN 21)
szokot volt, igen nagy méregben ejték. ugy anyira hogy olyan kevély (MN 63)
hogy iszonyu sok köny hullatásokot ejték, azután az én meg szabaditoim (MN 96)
rolla, és a szemei rabságban ejték a szivét (MN 172)
de az utolso a melyet ejték rajta., ugyan el is végezé (MN 241)
tevék ötet. és a bálványozásban ejték; vigyáz magadra és ha szinte (IK/A 359)
fö pap élt, azután bálványozásban ejték ötet szolgai. vigyáz hát magadra (IK/B 679)
azok az aszonyok a bálványozásban ejték (C/A 119)
azok az aszszonyok a bálványozásban ejték (C/B 1004)
ejtené – 2
enyhitté beszédit, hogy kéttségben ne ejtené öket, és azt ne mondanák (É 517)
el beszédidet, mivel az kisértetben ejtené az embereket, hogy ha okosak (VKT 867)
ejtenek – 3
a melyek minden nap vétkekben ejtenek minket, és azokot le kel (É 459)
Mert azok, lassanként, a nagyokban. ejtenek, példának okáért, egy tekéntet, a (É 648)
meg bánttyák. és másokot avétekben ejtenek. meg engedi abbol az okbol (É 881)
ejtének – 2
királynénak. és anyi köny hullatásokot ejtének mind az el mult sok (MN 168)
antiochus alat. azok sokakot abálványozásban ejtének., de arabságbol valo viszá térések (C/B 1020)
ejténk – 1
egy máson egy nehány sebet ejténk, de az utolso a melyet (MN 241)
ejtesz – 1
öket, és anyi köny hullatást ejtesz, mint ha te magad volnál (KKU 383)
ejtet – 5
az Istenhez, mert ami gonoszságunk, ejtet minket, a nyomoruságokban. az ostorozás (É 755)
a melyben az én kevélységem ejtet engemet., méltonak gondolván magamot szeretetedre (MN 149)
cselekedtetet veled, micsoda feslet erkölcsökben ejtet, mit fogsz felelni midön (IK/B 514)
mondgya, hogy sok köny hullatásokot ejtet, ezt már régi irások is (SUT 515)
se egy tsep könyvet nem ejtet, söt még minden ütés után (SUT 746)
ejtette – 1
mondgya. hogy vétkezet. és vétekben ejtette Izraelt., és az ö maradékirol (IK/A 325)
ejtettel – 1
ki ért anyi köny hullatást ejtettel, üsmerd meg uram ötet, és (MN 95)
ejtettem volna – 2
igen sok köny hullatást ne ejtettem volna, és hogy felöletek nem (MN 100)
minek utánna sok köny hullatásokot ejtettem volna. az ég felé emelt (IK/A 200)
ejtette volna – 2
hogy, minek utánna. a kisértetben ejtette volna az ifiakot. azt a (IK/A 194)
iffiakhoz, hogy minek utánna kisértetiben ejtette volna öket, ezen hamis gondolatokot (IK/B 542)
ejtet volna – 2
minek utánna sok köny hullatásokot ejtet volna az álhatatlan amurátesért, a (MN 67)
magában igen örüle. hogy olyat ejtet volna rabságában, a kihez szivében (MN 80)
ejti – 18
jó gondolatoktol el fordittya, kéttségben ejti, egy szoval minden mesterségit meg (É 273)
nevezi, és a mely avétekben ejti ötet. amidön enged rosz indulatinak (É 287)
magához vonnya, és a vétekben ejti, vagy is leg aláb, arosz (É 648)
a mely, az ördög keleptzéjiben ejti alelkeket, ezekröl szól akristus, hogy (É 703)
könnyen hizelkedik. egy semmi kéttségben ejti. és egy semmi meg vigasztallya (MN 154)
a gyalázattol valo félelem. kéttségben ejti öket., azt nem mondhatni. hogy (VKT 907)
más vétkekben, és nagy rendeletlenségekben ejti öket. a mint ezt láthatni (IK/A 210)
Ez arosz erkölcs. véghetetlen vétkekben ejti az embert, mert azon kivül (IK/A 235)
két dolognak héjánosága. véghetetlen vétekben ejti ötet, a melyet más rendben (IK/A 281)
és a henyélés. a roszban ejti. amint ezt minden nap láttyuk (IK/A 313)
és a mely véghetetlen vétekben ejti öket. mert attol származnak az (IK/A 327)
tsalatkozik., az után a kételkedésben ejti öket, a kételkedesböl a rosz (IK/A 367)
tartozkodás nélkül, az rosz erkölcsben ejti, mivel nem lehet el hinni (IK/B 431)
vesztheti öket, az gonoszok társaságában ejti, az kiknek beszédek és rosz (IK/B 508)
melyeknek tudatlansága ezer fö vétkekben ejti minden nap a keresztyéneket és (C/A 8)
házaság törésben. vagy valamely tisztátalanságban ejti azt aki ilyen kivánságot tart (C/A 417)
házaság törésben. vagy valamely tisztátalanságban ejti azt. a ki illyen kivánságot (C/B 1217)
vakittya az embert. és avétekben ejti, illyen formában akarja vala az (ISZ 279)
ejtik – 11
árulkodván. abban a keserves állapotban ejtik. a melyben már estenek sok (TL 179)
meg orvosolhatatlan kétségben valo esésben ejtik az lelket, egy szoval azolyan (É 56)
beszédel, vagy rosz tanátsal avétekben ejtik. azért is mondgya az ur (É 881)
azokot meg vetik, vagy avétekben ejtik (É 883)
ifiakot tudni illik, kik vétekben ejtik. A ki pedig meg bottránkoztat (IK/A 35)
a melyek sok számu vétkekben ejtik öket (IK/A 299)
túdni illik akik öket vétekben ejtik mondván: hogy valaki meg botránkoztat (IK/B 403)
{…} Valamely tévelygésben, vagy vétekben ejtik, öket, meg gátollyák hogy abbol (C/A 260)
mikor tanátsokal. valamely káros állapotban ejtik (C/A 407)
{…} valamely tévelygésben. vagy vétekben ejtik öket, meg gátollyák hogy abbol (C/B 1098)
mikor tanácsokal. valamely káros állapotban ejtik (C/B 1210)
ejtse – 1
tartanának tölle, és az vetekben ejtse hirtelen valo kisertettel. * . azert szüntelen (IK/B 546)
ejttse – 7
a fiát is kéttségben ne ejttse. magát meg tartoztattya, és békeséges (TL 131)
aroszakal valo társalkodások, avétekben ne ejttse öket, alázatoságban azért, hogy meg (É 128)
titkolni. ne hogy atöbbinek irigységekben ejttse, és gyülölségeket ne okozon házánál (É 294)
keleptzéket el készitti. hogy azokban ejttse (IK/A 113)
nem tartanak,, és a vétekben ejttse öket valamely nagy kisértettel. Erre (IK/A 198)
mestersége vagyon hogy öket töriben ejttse (C/A 50)
mestersége vagyon hogy öket töriben ejttse, {…} világ végin az antichristus el (C/B 950)
ejttsek – 1
magamot, hogy köny hullatásokot ne ejttsek mivel mind a két dolog (MN 99)
ejttsék – 3
aroszban lévö erösek, aroszban ne ejttsék. beszédekel. vagy példájokal, az irás (É 632)
hogy a keménységel. kéttségben ne ejttsék abünösököt, ne hogy viszá térjenek (KSZ 364)
hogy azután meg nagyob nyomoruságban ejttsék öket, és tsak akor kezdének (SUT 573)
ejttsen – 2
ejttsen; és az örök veszedelemben ejttsen (IK/A 108)
tisztaság ellen valo véghetetlen vétkekben ejttsen, a melyet lehetetlen meg tartani (IK/A 351)
ejttsenek – 1
és egyszers mind a vétekben ejttsenek minket, ez igy lévén igen (É 769)