eleget csudálni. se a teremtöt elégé imádni. édes néném el untam (TL 104)

szegény susi azért igen szomoru; elégé vigasztalnám de csak fél fogra (TL 114)

kezdem el, hogy nem lehet elégé nem tsudálni ennek a nagy (TL 261)

érettünk valo maga meg alázását., elégé nem tisztelhettyük azt a kegyelmet (É 85)

azt meg tudván. nem gyözte elégé ölelgetni. mivel az olta nem (MN 25)

Azt elégé meg hagyák a gyermekeknek, hogy (VKT 921)

ifiuságoknak életét, mind azon által elégé meg érteti velünk, hogy hamisak (IK/A 64)

viszen. tud meg azt. hogy elégé nem félhetz veszedelmedtöl, hogy ha (IK/A 336)

szokások vannak az iffiak közöt, elégé nem szánhattyuk öket, de az (IK/B 517)

volna az a segittség, de elégé meg érteté vélek. hogy az (SUT 825)

szivben hatt, nem lehet tehát eleggé el kerülni, az alkalmatoságokot beszédeket (É 310)

elejekben magát. és hogy nem eléggé visgálták meg az irásokot., a (É 44)

{…} Eléggé nem lehet tsudálni az ö (É 876)

és az annya. nem gyözék eléggé meg hálálni a vezérnek, a (MN 78)

azt gondolá. hogy anyi ideig eléggé meg láthattam hozám valo tiszteletit (MN 99)

a fejdelem aszonynak a ki eléggé meg büntetödik. reménségének. elvesztésével, de (MN 164)

hogy nem gyözte. azt nekem eléggé köszönni., azt akarta hogy a (MN 223)

kerülni. és meg nem visgállya eléggé, hogy mit érdemel. egy olyan (KJÉ 573)

jó erkölcsökben, de nem lehet eléggé magunkot meg alázni. ez ollyan (VKT 847)

oly szükséges meg tudni, hogy eléggé arra nem inthetik az ifiakot (IK/A 36)

el titkollyák. mert nincsenek arra eléggé oktatva. vagy elegendö töredelmeségek. vagy (IK/B 499)

Communiora valo parantsolat, meg mutattya eléggé hogy az akarattya a, hogy (C/A 467)