el|borít – 20
+el borit
boritá el – 1
meg változék. azt nagy szomorusag boritá el. és kork. aki reája (MN 173)
borittsatok el – 1
essetek mi reánk. és ahalmoknak. borittsatok el minket, mert ha a (KJÉ 757)
el borit – 1
jö. a tevék sokasága el borit téged, Madiánnak, és Éfának gyors (É 92)
el borita – 1
viz csak nem egészen el borita. mink azt nem tudtuk; hogy (TL 44)
el boritá – 6
tudok. mert egyszers mind el boritá aviz (TL 44)
szállának elméjére. a szomoruság el boritá orczáját, semmi sem tettzék néki (MN 64)
hirtelenségel. a menyei tüz el boritá a sodoma lakosit., ezen szerént (KJÉ 704)
viz özön. a mely el boritá az egész világot. tizen hat (IK/A 174)
hogy az egész földet el boritá aviz. és az emberek mindnyajan (C/A 73)
hogy az egész földet el boritá a viz. és az emberek (C/B 968)
+el boriták – 1
valamég a felhök. el nem boriták öket szemek elöll. és amidön (KJÉ 772)
el boritana – 1
bizonyal avilági szélvész minket el boritana, egy szoval szüntelen kel imadkozni (É 122)
+el boritanak – 1
és a vizek el nem boritanak tégedet, mikor atüzön járandasz. meg (KKU 280)
el boritották volna – 1
volna, ha a hegyek el boritották volna öket, tsak hogy meg (KJÉ 758)
el boritotta volt – 2
sáral. az egész testit el boritotta volt a sár, az agya (TL 204)
nem az egész világot el boritotta volt. a bálványozásnak setéttsége. egyedül (KJÉ 602)
el borittá – 1
viz közöt. a mely el borittá a bünösököt. és meg tisztittá (É 528)
el boritták – 1
rendeletlenségel el terjedének, és el boritták az egész birodalmat, szent hiéronimus (KSZ 456)
el borittya – 2
ma hirtelen nap, mert el borittya mint egy háló mind azokat (KG 463)
lészen mint aháló, mely el borittya az egész földet. és minek (KJÉ 732)