el|fordult – 9
elfordul
elfordult – 1
el. tudván. hogy aki efféle. elfordult. és vétkezik. holot az ö (C/B 1084)
el fordult
el fordult – 7
nékik, oh! hitetlen és el fordult nemzettség, meddig lészek nálatok, és (KJÉ 675)
fordulván, és a papot el fordult szemekel. tekintvén. mondá néki. keserves (IK/A 176)
fordula, reaja néze, és el fordult szemekel keserves szokal mondá az (IK/B 524)
hogy a ki efféle, el fordult, és vétkezik. holot az ö (C/A 240)
ugy volt szükséges, ollyan el fordult nemzetekel volt dolgok, akiket külsö (KSZ 475)
keze mutogatásirol, és az el fordult szemeiröl hogy haragban volna, De (SUT 583)
a sidokot, szánakodo és el fordult dühöségel valo szemekel nézvén a (SUT 789)
el fordultak – 1
szüntelen mozgatta, a szemei el fordultak. és irtoztatok voltak. a lábai (IK/A 230)