el|fordult – 9
elfordul
elfordult – 1

el. tudván. hogy aki efféle. elfordult. és vétkezik. holot az ö (C/B 1084)

el fordult
el fordult – 7

nékik, oh! hitetlen és el fordult nemzettség, meddig lészek nálatok, és (KJÉ 675)

fordulván, és a papot el fordult szemekel. tekintvén. mondá néki. keserves (IK/A 176)

fordula, reaja néze, és el fordult szemekel keserves szokal mondá az (IK/B 524)

hogy a ki efféle, el fordult, és vétkezik. holot az ö (C/A 240)

ugy volt szükséges, ollyan el fordult nemzetekel volt dolgok, akiket külsö (KSZ 475)

keze mutogatásirol, és az el fordult szemeiröl hogy haragban volna, De (SUT 583)

a sidokot, szánakodo és el fordult dühöségel valo szemekel nézvén a (SUT 789)

el fordultak – 1

szüntelen mozgatta, a szemei el fordultak. és irtoztatok voltak. a lábai (IK/A 230)