[elmélkedő] – 9
elmelkedö
elmelkedö – 1
meg nem házasodtanak, és oly elmelkedö, és tekelletes életet éltenek, hogy (ISZ 280)
elmélkedö
elmélkedö – 8
ha hiszik is. de elmélkedö. és visgálodo hitel. mely a (É 224)
igazságokot hinni, magtalan. és tsak elmélkedö hittel, hanem ahoz kel szabni (É 504)
amunkás életet, Mária pedig, az elmélkedö életet, az elsö abban áll (É 859)
a munkálodo életnek szorgalmatoságát, az elmélkedö életnek tsendeségével. és azok, akik (É 859)
minnyájan akeresztyének meg egyeztetni az elmélkedö életet, a munkálkodo élettel (É 860)
ebböl következik hogy ez az elmélkedö üsmerettség, a munkálkodo üsmerettségre vezet (IJE 67)
a belsö élet, és az elmélkedö élet (IJE 70)
nevet viselték. fö képen az elmélkedö életben foglallyák vala magokot, valamint (SUT 637)