[elmélkedő] – 9
elmelkedö
elmelkedö – 1

meg nem házasodtanak, és oly elmelkedö, és tekelletes életet éltenek, hogy (ISZ 280)

elmélkedö
elmélkedö – 8

ha hiszik is. de elmélkedö. és visgálodo hitel. mely a (É 224)

igazságokot hinni, magtalan. és tsak elmélkedö hittel, hanem ahoz kel szabni (É 504)

amunkás életet, Mária pedig, az elmélkedö életet, az elsö abban áll (É 859)

a munkálodo életnek szorgalmatoságát, az elmélkedö életnek tsendeségével. és azok, akik (É 859)

minnyájan akeresztyének meg egyeztetni az elmélkedö életet, a munkálkodo élettel (É 860)

ebböl következik hogy ez az elmélkedö üsmerettség, a munkálkodo üsmerettségre vezet (IJE 67)

a belsö élet, és az elmélkedö élet (IJE 70)

nevet viselték. fö képen az elmélkedö életben foglallyák vala magokot, valamint (SUT 637)