és mulattságban kel az idöt elveszteni, hanem a sirásban, és a (É 311)

olyan módók, a melyekel szokta elveszteni az ördög az ifiakot, abban (IK/A 244)

én is utánna teszem. ha el kellene. egyik fülemet is vesztenem (TL 195)

ideig élnek. azért az idöt el nem akarják. veszteni, és szüntelen (TL 103)

király vesztene leg többet. ha el talállya veszteni alengyel országi királyságot (TL 191)

aharagrol gyülölségre menni, abékeséges türést el veszteni, és még boszut állani (É 112)

meg bátoritani, a bizodalmat soha el nem kel veszteni, hanem reménlenünk (É 121)

nintsen, annak nem kellene, hamagát el nem akarja veszteni, meg engedni (É 136)

tehát az arra valo idöt el veszteni, mivel sokan vannak ollyanok (É 142)

földön, és készek mindent el veszteni, és el hagyni, mind (É 181)

a midön az ö ellenségek el akarják öket veszteni, meg tudhasák (É 407)

haza meg tartásának szine alat. el akarják veszteni azt, a ki (É 430)

végezése a sidoknak. a kik el akarák veszteni a kristust a (É 448)

egy szem pillantást sem kel el veszteni ennek az életnek ideje (É 462)

keresztyének is tartoznak mostanában mindent el veszteni, és szenvedni, az Évangyéliumért (É 503)

Isten nem akar minket örökösön el veszteni; és igy ez a (É 614)

tselekedni, hogy készek legyünk mindent el veszteni, és mindent szenvedni, söt (É 699)

is inkáb lehetetlen volna magát el nem veszteni, hogy pedig azt (É 809)

Istenért, és az üdveségért mindent el hagyni, és el veszteni, nem (É 835)

annak idejében, mert az Isten el akarván öket veszteni az özön (É 900)

tsak magát. és a birodalmat el nem akarta volna veszteni, és (MN 60)

az szép szavait, valamint hogy elkel annak veszteni magát. ki ezt (IK/B 479)

a damascusi basát. rakimát. fiastol el akarná veszteni, és azután nevenként (MN 62)

azért semmi idöt nem akarván el veszteni. mondá a dajkájának. eleonora (MN 115)

hogy az Etelred szivét bánnád el veszteni. felséges király. felelé ez (MN 193)

szinte nehéz is atermészetnek azt el veszteni amit szeretünk, mind azon (KKU 262)

semmit el nem akarnak.. hadni el veszteni, abékeséges türésnek. érdemét szeretnék (KKU 263)

én érettem az. aki gondolá el veszteni, nem mondom tsak fiát (KKU 269)

mindenünket, és még az életünket el kellene is vesztenünk. mert enélkül (É 221)

el adni. és a menyeit el veszteni. mely tsudálatos az emberi (KKU 330)