illyen munka. fellyül haladgya, az emberi elmét. {…} és hogy az Isten (TL 121)

mi hasznára vagyon a több emberi nemzetnek: az ollyan élet. csak (TL 133)

ollyan indulat, mely közönséges az emberi nemzetnél, tégedet. sem vesznek onnét (TL 186)

fogja venni. de mivel az emberi természetnek. halandosága., ahalált el kerülhetetlennek (TL 208)

akarattya alá magunkot, ahol nintsen emberi reménség ót vagyon az Isteni (TL 256)

a felsö igazgatonak és az emberi nemzet törvény tsinálojának kegyelmével. A (TL 272)

tsak mi. hanem az egész emberi nemzet olyan mint a halálra (TL 299)

mind az Isteni, mind az emberi törvény kőtelez, ha szinte olyan (ML 324)

az Isten üsmérvén tellyeségel az emberi szivnek hajlandoságát és tudván azt (É 17)

hogy öket el vonná attol azemberi ragaszkodástol. a melyel valának mesterekhez (É 18)

kel el kerülni azokot az emberi ragaszkodásokot (É 18)

határiban. mind azokot az indulatokat emberi., és testi értelmeket, a melyek (É 36)

hogy, meg üsmérhettyük ebböl; az emberi szivnek rendeletlenségét. akit oly könyen (É 42)

ellenkezni fog akristusal, és ez azemberi nemzet közöt leg hamisab lészen (É 42)

vagy az emberi naptol., de még magamot sem (É 45)

nem kel apásztorokot az ö emberi mi némüségek szerént tekénteni, hanem (É 45)

mert nagy hitüek valának, az emberi elmének okoskodását nem halgatván, ahit (É 61)

világosága szerént gondolkodtak, hanem az emberi elme szerént ugyan az is (É 61)

és az ö tudományárol, minden emberi tekéntet nélkül (É 80)

minden késedelem nélkül, nem az emberi elmének okoskodására vigyázván, hanem az (É 82)

szükség hoza magával, minden titkolás, emberi tekéntet, és félelem nélkül, ami (É 95)

ahova el nem hathat az emberi elme; mind azon által. azt (É 97)

valamely hasznunkra vállyék, vagy az emberi tekéntetért, hanem egyedül az Istenért (É 105)

kel tselekedni, és soha sem emberi tekéntetböl (É 108)

tselekedetekben nem kel keresni az emberi ditséretet, azt is akará hogy (É 114)

meg láttyuk magunkon amotskot, az emberi szivnek belsö része, gyakorta tele (É 127)

meg látni, amahomet vallása tsak emberi munka. de a kristus vallása (É 133)

és hatalmát, az embert, az emberi gyengeségben gyözedelmesé tészi aleg nagyob (É 147)

nagyra vágyodásbol. vagy valamely más emberi tekéntetböl, az ember nem lehet (É 152)

{…} Jelenti az egész emberi nemzetet, aki avétekért nagyob vakságban (É 157)

könyörüly rajtam. az Istennek Fia emberi testet vévén magára. avakok közi (É 157)

atrombita, az az. hogy minden emberi tekéntet nélkül beszéllyenek anépek vétkek (É 166)

még azt, hogy az egész emberi nemzet, idegen vagy ellenség. az (É 169)

hogy akik ezeket tsak az emberi tekéntetért tselekeszik. ezekért meg ditsérjék (É 171)

ahejában valoságtol, és hogy az emberi ditséret, veszedelmes kisértet (É 172)

oda vagyon, a midön az emberi segittségtöl meg fosztatnak, akiknek nem (É 177)

és véghetetlen jóságában, inkáb az emberi gond viseleshez támaszkodnak, és a (É 177)

kik azt követik, az egész emberi nemzet esze fog akor gyülni (É 192)

Isten uttyán kel járni, az emberi uton ö fel nem találtatik (É 194)

segittséginek kegyelme nélkül, az illyen emberi gondolat. a mely ollyan távul (É 194)

amellyek meg éreztetik vélek az emberi nyomoruságot, ez a nagy proféta (É 199)

unadalom, mely gyakorta vagyon aszentekben. emberi gyarloságbol., a melyet akristus is (É 199)

Isten szolgainak, a midön minden emberi segittségtöl meg fosztatnak. akoron kel (É 199)

halhatatlan., mind ditsöséges lenne az emberi természetiben is, minek utánna ditsöségiben (É 218)

minden beszédünk, és tselekedetünk, minden emberi tekéntet nélkül, ha szinte mindenünket (É 221)

szent Gergely mond, hogy az emberi elme magának hazud, és maga (É 227)

volna., a böltseségnek. és az emberi hatalomnak tulajdonitották volna, azt aváltozást (É 229)

hogy ellene kel mondani az emberi elme csalando világoságanak, hogy meg (É 240)

kristusnak, igen felyül haladgyák az emberi cselekedetet, és az ö sziveken (É 240)

kivánságát is el hadták. az emberi kivánság pedig mindenre el terjed (É 241)

meg mutattyák, hogy tisztán az emberi cselekedetek, nem lehetnek szentek, hogy (É 246)

szent léleknek indulattyábol, és nem emberi szokásbol. hit tisztelet nélkül, buzgoság (É 248)

vétek, setudatlanság. se egyéb más emberi gyengeség ö benne nem valának (É 254)

vagy magánoson, vagy másal., az emberi igasság tételt el lehet kerülni (É 267)

hogy az Isten jová hadgya azemberi nyelvet, és hogy ö magát (É 269)

meg öli mind azokot kik emberi tekéntetért, és ahaszonért adgyák alája (É 284)

ha mi el mulatnok az emberi ezköszt, melyet az okoság. és (É 286)

amidön enged rosz indulatinak. az emberi szivnek érzékenységi. és gondolattya. mondgya (É 287)

Azt tartom, hogy nintsen olyan emberi okoság ki meg gátolhassa az (É 295)

ö tudgya, ugyan azt az emberi akadályt amaga rendelésinek végben vitelére (É 295)

{…} Mitsoda külömbözés vagyon azemberi és az Isteni áldás közöt (É 302)

Igen nagy külömbözés vagyon, az emberi áldás tsak kivánság., és az (É 302)

vala az Isteni, és az emberi hatalomnak (É 306)

kel külömböztetni az embert., aki emberi gyengeségek alá vagyon vettetve, az (É 319)

kel tselekedni, és nem az emberi ditséretért, egyszoval tsak azért kel (É 322)

betsülék az Isten parantsolattyánál. az emberi. és babonás hagyomásokot (É 332)

fellyeb valo elme volna. az emberi elménél, hogy annál is nagyob (É 342)

egy predikátor. aki nem az emberi hasznot keresi. senkit meg nem (É 371)

{…} Az emberi ellenzéseknek nem kel tehát minket (É 372)

születünk közönségesen valo oka az emberi nyomoruságnak, akár testi, akár lelki (É 376)

vetnünk atestet, és avért, az emberi tekéntetet. és az emberi ellenzést (É 378)

az emberi tekéntetet. és az emberi ellenzést, és maradgyunk meg köteleségünk (É 378)

Isten parantsolattyanem kénszerit arra, az emberi, és rend szerént valo utakon (É 413)

ö képére teremtettünk. minnyájunkban egy emberi természet vagyon., tsak avétket kel (É 416)

eveszedelmes életben, hogy se az emberi, se az ördögi hatalom kezeiböl (É 419)

a kik mind Isteni, mind emberi törvény ellen jóvallyák. az igaságtalanságot (É 431)

mutassa mitsoda örömel megyen az emberi nemzettség meg váltásáért valo halálra (É 435)

kinek akarattyábol a mí üdvezitönk emberi testet vett magára, és halált (É 439)

minden bizonyal. ez igy lévén, emberi mod szerént feledékenységben kelletet volna (É 447)

ha magot hoza, a minden emberi segittség nélkül vala (É 451)

Istennek meg testesült Fia, az emberi természetben, de tellyeségel tiszta természetben (É 451)

{…} Jelenti az egész emberi nemzetnek. az ördög, és a (É 461)

tartanunk kel gyengeségünktöl. ugy az emberi elmének gyengeségitöl is. vigyazunk, és (É 471)

Istent alázatoságal szeresük, és nem emberi szeretettel meg üsmérvén gyengeségünket, ne (É 474)

napján, a melyben az egész emberi nemzetért fel áldozá magát a (É 478)

3. Meg kel vetni az emberi tekéntetet, a midön az Isten (É 479)

egyesülese az Isteni természetnek, az emberi természettel., mely lett az Isten (É 487)

érdemetlen vala, hanem az egész emberi nemzetnek meg szabadulására valo fényes (É 490)

hogy aszivét meg tisztittsa, az emberi indulattol, a nagyra vágyástol., és (É 494)

Isten. hogy azon munkálodgya az emberi nemzetnek üdveségit, azt mondá, hogy (É 507)

ez abékeség, az emberi gondolatokot a melyet anyi munkáji (É 513)

forditván az ö hamiságokot az emberi nemzetnek meg váltására., de mint (É 518)

által, szent szövettséget tettél az emberi nemzettel, a kit is viszá (É 526)

volt, az Isteni természetnek, az emberi természettel valo meg egyesülésnek ereje (É 529)

annak egyaránt valo munkáját, az emberi üdveségnek munkájában., mind ezek nélkül (É 531)

napján. engedelmesek legyetek azért minden emberi teremtet állatnak az Istenért., akár (É 545)

is a melyek szerettetik velünk emberi tekéntetböl, alélekhez tartozando állapotokot; ugy (É 546)

a melyek hihetetleneknek tettzenek az emberi elmének, de mit felelhetni a (É 550)

meg szomorodának, mivel testi és emberi ragaszkodásal lévén az ö jelen (É 554)

valamég ellene nem mond az emberi vigasztalásoknak, és aláthato dolgok szeretetének (É 555)

életnek minden alkalmatoságit., és az emberi vigasztalásokot, nem kel tehát tsudálni (É 560)

vagy ahazugságnak lelkétöl, vagy az emberi elmétöl. A szent lélek, mondgya (É 577)

igaz, és állando, és az emberi hamiság az ellen nem tehet (É 582)

ha azokot mérsékelni akarják az emberi elmének okoskodásával., a midön azok (É 586)

Ádámra, és Adámban, az egész emberi nemzetre (É 587)

elö menetelért, vagy más egyéb emberi tekéntetért ezt a példa beszédet (É 590)

szégyenböl, félelemböl, vagy valami más emberi tekéntetböl., nem akarják követni az (É 592)

akiket gyakorta kel kérnünk nem emberi tékéntetböl; hanem azért hogy imádságok (É 597)

és meg oltalmazon. attol. az emberi kevélységtöl. hogy magunkot el ne (É 604)

okoság mond, tarttsuk halgatásban az emberi elmét, hogy ne kerese meg (É 605)

imádságinkot, és mint hogy az emberi gyengeség semit nem tehet nálad (É 608)

el, a midön az egész emberi nemzet a vétekben lévén el (É 610)

Istennek hatalmas keze alat, az emberi elmének nyughatatlansága alá adgyuk magunkot (É 630)

lehesen. mondgyunk ellene aviszalkodásnak, minden emberi, és világi haszon keresésnek, minden (É 643)

Az ö ortzájok hasonlatosága pedig emberi ortza, és oroszlány ortza a (É 649)

a négy titkos állatok, akiknek. emberi, oroszlány, ökör, és sas ortzájok (É 650)

féle képen viszik végben szolgálattyokot. Emberi ábrázattyok vagyon., mely jelenti, hogy (É 650)

Évangyéliumnak kezdetén fel találtatik, az emberi ábrázat. jelenti a szent Mátthé (É 651)

{…} Az emberi ábrázat, jelenti. hogy mitsoda jóságal (É 651)

tenni gyermekeket, halogatván akereszttséget valamely emberi okbol. mint sokan tselekesznek, ez (É 665)

Mert, szent Hieronimus szerént, az emberi természetnek gyengeségit, melyet az Isten (É 670)

mennél inkáb mesterkedik azon, az emberi okoság, hogy az Isten rendelésit (É 676)

meg mutassa atanitványinak, hogy az emberi elmének okoságánál., mélyeb gondolatal kel (É 679)

meg testesülesben. valo szövettségit, az emberi természetel., és az Isten s (É 683)

hogy az Isten igéjének. az emberi nemzet meg váltására valo szenttséges (É 683)

test, és az ö szenttséges emberi természetét. melyet jelente a fal (É 684)

valaki, e szerént pedig az emberi gyengeségre valo nézve tselekedék, a (É 684)

azért hogy homályosittsa nagy fényeségit. emberi testben mutatta meg magát elötte (É 684)

fényeség látzot. a menyit az emberi gyengeség el szenvedhetetet. erre valo (É 684)

elött nagy dolgot, azt az emberi test fala meget valo rejtékben (É 684)

értelemel mondgya az Apostol. hogy emberi mód szerént szól, ami testi (É 699)

{…} A hogy, emberi okoskodásal., és elmével. másokot el (É 703)

meg segittik, avétek után az emberi szabadság néki meg maradot, de (É 708)

meg lássa hogy elne essék, emberi kisértetnél egyéb meg ne fogjon (É 714)

fedezik, és ugy tekéntik, mint emberi gyarloságot, a melyben ö magok (É 726)

oly igen felyül haladgya. az emberi okoságot. ez az igazság, hogy (É 730)

együt valo munkálodása, (Cooperatio) az emberi szabad akaratnak. Az Isten akarattyábol (É 731)

hagyatot ember, jelenti az egész emberi nemzetet, akit meg rontotta, és (É 739)

se többé nem bizik az emberi segittségben, ebböl meg láthattyuk, hogy (É 756)

kel követni. akit, se az emberi tekéntet, se egyéb akadály meg (É 758)

Honnét vagyon az a sok emberi tekéntet, a melyekel anyi sok (É 758)

új törvény béli sátor, nem emberi kéznek alkotmánya, mivel az. a (É 764)

tölttsük, illyen formában, tsak az emberi tekéntetre vigyázunk, tsak magunkot keresük (É 778)

külömböztetni. az illyen mind az emberi kevelységtöl vagyon, és ezt igen (É 788)

és az egyenetlenséget. ha az emberi, és az ideig valo haszon (É 791)

szeretet leg elsö indittoja. minden emberi kivánságnak. ugyan az is vezeti (É 793)

tamaszkodnak, amagok böltseségekre, se az emberi elmének világoságára, hanem akiknek minden (É 808)

szent János szerént, és nem emberi, szines, vagy haszonért valo szeretettel (É 820)

el kel kerülni amenyiben az emberi gyarloság azt meg engedi (É 831)

{…} A vétektöl fogvást az emberi sziv meg lévén romolva, semmi (É 831)

alkalmatoságban valo életet, és az emberi tekéntetet, és irtozva szemlélik a (É 835)

akegyelmet viszá nyerhesse, hogy semmi emberi tekéntet, se semmi más egyéb (É 840)

az Évangyéliumi böltseség, és az emberi okoság közöt, az elsö abban (É 841)

ollyan hamis doktorokot halgattyák., kik emberi tudományt és a magok, találásit (É 846)

keveset, és nehezen, és tsak emberi tekintetért, aharmadik renden lévök valamint (É 850)

bizodalomal. fel vévén magára az emberi gyengeségeket, meg akará egyszers mind (É 853)

képen, valo, és nem valoságos emberi teste volt (É 853)

áldozván magát Attyának, az egész emberi nemzet büneinek botsánattyáért ugyan ö (É 856)

azt végben, és elkerüllyék az emberi nyughatatlankodásokot, tsendes elmével és mindenkor (É 860)

mutatta azt, nagy szeretete által, emberi természetet vévén magára. meg testesülése (É 868)

Az ö ortzájok hasonlatosága pedig, emberi ortza, és oroszlány ortza anégynek (É 872)

ezek anégy titkos állatok akiknek emberi, oroszlány, ökör. és sas ábrázattyok (É 872)

féle képen viszik végben szolgálattyokot, emberi ábrázattyok vagyon mely jelenti hogy (É 873)

Évangyéliumnak kezdetén fel találtatnak, Az emberi ábrázat jelenti a szent Maté (É 873)

{…} Az emberi ábrázat jelenti hogy mitsoda jóságal (É 874)

Fia, meg alázta magát eföldön, emberi testet vévén magára, le szállot (É 884)

Üdvezitö közöttök vette fel az emberi testet, de a pogányok közül (É 889)

aki is magát meg alázván. emberi testet vett magára, és meg (É 894)

mind az Isteni, mind az emberi törvényt. meg másolván. szent igéretimet (MN 117)

valo házaságában., tsak éppen az emberi tekintetért. ne álla azokra a (MN 149)

Ételred pedig még is emberi tekintetböl. egy nehány napokig el (MN 211)

menyire lehetet. de leg kisseb emberi lako hellyet nem láttunk. hanem (MN 225)

jól látom, azt az egész emberi nemzet üdveségének eszközét. azt a (KKU 261)

kostolni. oh’ mely nagy az emberi nyomoruság,? avilág tele keserüségel, még (KKU 273)

rendelésit az Istennek, mivel az emberi dolgokban, tsak nem mindenben., kevés (KKU 274)

miképpen lehet a, hogy az emberi erö nem lévén egy aránsu (KKU 277)

kristus. mert az emberek, mindenkor emberi modon beszélnek. tsak a magok (KKU 279)

A kristus. Az, az emberi álhatatlan elmétöl vagyon., a mely (KKU 283)

mit felelni egyebet., hanem az emberi nyomoruságot veté okul (KKU 292)

azt meg vallom hogy az emberi gyengeség bennem vagyon. és attol (KKU 311)

jovallyak néked, hanem tsak az emberi hajlandoságokot akarom szivedböl ki irtani (KKU 311)

nap. de oh! mitsoda az emberi nyomoruság, mivel egy kevés idö (KKU 314)

mitsoda változó és álhatatlan az emberi elme. az ö fel tett (KKU 315)

meg engedem neked. hogy az emberi gyarloság kerüli a szenvedést, a (KKU 324)

vagy, hogy ha szenvedésidet az emberi ditséreten akarod el adni. és (KKU 330)

el veszteni. mely tsudálatos az emberi meg romlot elme. aki nagyobra (KKU 330)

elme. aki nagyobra betsüli az emberi ditsöséget., az Isten ditsöségénél. mitsoda (KKU 330)

menyiben lehet. el kerüllyed az emberi ditséretet (KKU 333)

azt. hogy mit tehet az emberi erö, hanyszor mondottam már azt (KKU 341)

tudom mi formán, hogy az emberi ditséretnek kivánsága is oda elegyedik (KKU 354)

eleinten. mind azon által. az emberi tekintettel végtire meg elegyedik. hasonlo (KKU 354)

az olyanok nem érzik az emberi nyomoruságot ugy mint mások. mondgya (KKU 357)

volna nékem meg váltanom az emberi nemzetet a gyalázatos kereszt nélkül (KKU 364)

által rabság alá veté az emberi nemzetet, azt tudod, hogy mindennek (KKU 403)

sok szent személyek tudván az emberi szivnek, meg romlását. a ki (KKU 405)

a melyet szántani kell, az emberi szivnek, keménységit jelenti, a melyet (KKU 409)

mélységel, atenger habjai hasonlitnak. az emberi szivhez. a melyet nyughatatlanságban tarttnak (KKU 413)

álhatatlanab, és mélyeb, mint az emberi társaság, a melynek szélvésze, tele (KKU 413)

fül nem hállott, se az emberi sziv azt meg nem foghattya (KKU 449)

találtatik mind a, valamit az emberi értelem meg tudhat, és valamit (KG 457)

okoság meg homályosodot. és az emberi hajlandoság meg romlot, leg többen (KG 457)

Isten választása. a melyet tsak emberi tekintetért vették fel. és a (KG 468)

fül nem halotta. se az emberi elme azt soha meg nem (KG 471)

gondolatlanul. vállalunk magunkra. és tsak emberi tekintetért, ahetedik a, hogy az (KG 476)

minden fiaiban, és az egész emberi nemzet részesül romlandoságában. ezert is (KG 480)

a mi halált okozot az emberi nemzetnek,? a mi az örökké (KG 480)

pokoltol, valo félelem, és az emberi tekintet okozák. mint sem az (KG 487)

15 napon Az emberi tekéntetröl (KG 498)

Az emberi tekéntet, bizonyos félékenységböl áll. a (KG 498)

olyanokot, kik azt ne követnék emberi tekéntet nélkül. tsak abban hasznot (KG 498)

meré azt meg vallani. az emberi tekéntet azt meg nem engedte (KG 499)

népével, a bünös aszony semmi emberi tekéntetre nem hajván, nagy siettségel (KG 536)

akaratot, és kivánságot is. az emberi törvények meg tilthattyák. alopást. és (KG 547)

szállot le a menyekböl. vett emberi testet magára. születet. élt, prédikállot (KJÉ 567)

az Istenségével. meg egyesité. az emberi természetet. a melyet meg akará (KJÉ 575)

szégyen volna mostanában fel fuvalkodni emberi kevélységböl, mint sem magát meg (KJÉ 584)

gyogyitani. a bizonyos. hogy az emberi természet., amelyet az Isten fia (KJÉ 585)

ember, és mind Isteni, mind emberi tselekedetit, a mi hasznunkra akarta (KJÉ 589)

szenvedet, hanem minden alatsonságit és emberi erötelenségit, mint agyermekséget. éhséget, szomjuságot (KJÉ 598)

meg tanit példájával. hogy az emberi üldözéseket, az Isten kezeiböl vegyük (KJÉ 599)

az Isteni természetet. és az emberi természetet. ugy mint ember, sok (KJÉ 609)

véghetetlen képen, felyeb magasztallya. minden emberi gondolat felet. ahogy, az az (KJÉ 609)

@: VII A kristus emberi születéséröl (KJÉ 611)

olyankor félre kel tenni az emberi tekintetet, és ugy kel tekinteni (KJÉ 622)

ezen meg szomorodék, de az emberi tekéntetért nem akará kérésit meg (KJÉ 662)

mert a farisaeusok. sok olyan emberi hagyásokot tésznek vala atörvényhez. a (KJÉ 668)

szegnék meg a törvényt. az emberi hagyományokért., és miért példának okáért (KJÉ 668)

el hagyatván véle eszerént. az emberi hagyományokért. az Isten parantsolattyát. a (KJÉ 668)

az Iffiu akristusban. tsak. az emberi joságot Ditsérte. és ugy tettzik (KJÉ 706)

az ö mondását. az egész emberi nemzetnek váltságára forditá. és meg (KJÉ 711)

azt ne gondollyátok. hogy én emberi tekintetböl. és indulatbol. adgyam valakinek (KJÉ 713)

ha Isteni rendelés volté, vagy emberi? ezen a kérdésen igen meg (KJÉ 722)

mondani hogy az a kereszttség emberi rendelés let volna, mivel anép (KJÉ 723)

zugási lesznek, és az egész emberi nemzet. rettentö rémülésben lészen. hogy (KJÉ 731)

melyeket akart tenni az egész emberi nemzettel. az ö fiának halálával (KJÉ 735)

közi tsak szivárkozik mindenkor valamely emberi hajlandoság. valamint hogy, akár mely (KJÉ 738)

modot keresnének. a melyet az emberi okoság sugarol az olyan alkalmatoságokban (KJÉ 741)

fel, a mely nem volna emberi munka., de ezek a vádlások (KJÉ 750)

Isteni születésiröl {…} VII A kristus emberi születésiröl 13 VIII A kristus (KJÉ 777)

hitetö Isten volt; soha az emberi elme, az illyen hihetetlen dolognak (VKT 790)

ellenkezöknek tettzsenek is lenni az emberi okoságal; ugyan az okoság is (VKT 791)

akeserüségekben üdveséges, érzi magában az emberi szivnek meg romlását, és akegyelemnek (VKT 794)

hogy az ollyanok. akik tsak emberi tekintetért mentek abban a szent (VKT 803)

ezt is hija akristus. az emberi sziv kintsének. azt mi már (VKT 806)

Az egész emberi nemzetnek meg romlásátol fogvást, a (VKT 828)

Az emberi tekéntetek. sok keresztyéneket akadályoztatnak meg (VKT 834)

az olyan lágy szivüeknek, kik emberi tekintetböl el hagyák ajó tselekedetet (VKT 835)

aszenvedesben. aszenvedés meg válhatatlan az emberi állapottól. és a szenvedésnek szeretete (VKT 836)

élet, nem az emberi állapothoz valo, a ki is (VKT 841)

szer. a mint ezt az emberi okoság jovallya, hanem hetven szerte (VKT 856)

hamaréb fel kelnek. volté valaha emberi akarat jóbb készületben. mint aszent (VKT 858)

tagadván. Istenét. visgállyák meg az emberi szivet. igen keveset találnak olyat (VKT 858)

tettzik hogy tsak tisztán. az emberi akarattol (VKT 858)

azok. kik a gyönyörüségeket. az emberi nyugodalmat. agazdagságokot. a tiszteleteket, a (VKT 877)

tsak éppen ezekhez szabad az emberi kivánságoknak telhetetlenségel lenni, rendeletlenek sem (VKT 878)

tilt a kereszténység. az élet. emberi mód szerent, tsak anyiban lehet (VKT 901)

hadban mennek, oda tsak az emberi tekintetért mennek (VKT 912)

az ö igasságok. tsak az emberi ditséretnek szeretetiböl áll, és igy (VKT 915)

vagy valamely indulat. vagy valamely emberi tekintet. el felejteti vélek az (VKT 916)

Az emberi okoságnak meg romlása olyan nagy (VKT 916)

nem mindnyájan. a gyermekeket. tsak emberi tekéntetböl ohajttyák (VKT 919)

hogy többire az emberek. tsak emberi tekéntetböl ohajttyák agyermekeket. ugyan tsak (VKT 921)

tekéntetböl ohajttyák agyermekeket. ugyan tsak emberi modon is nevelik azokot. arra (VKT 921)

lehet, szeretetik és vélek az emberi jó erkölcsököt. avalo hogy azok (VKT 921)

de leg gyakrabban. ezekre. tsak azemberi ditséretért indittyák. a midön pedig (VKT 922)

21 Az emberi tekintetnek kárhoztatása 82 (VKT 927)

33 Az emberi ditsöségröl 128 (VKT 928)

menyei attyok hija öket, oh’ emberi vakság mely nagy vagy ! oh (IK/A 24)

a melyben volt az egész emberi nemzet a vétekért (IK/A 25)

átokbol, amelyben eset az egész emberi nemzet (IK/A 25)

meg rontotta volt az egész emberi nemzetet, és az Isten haragját (IK/A 174)

azért hogy epéldája lenni az emberi maradéknak., és hogy az szemérmetlenek (IK/A 174)

Ebben a keserves állapotomban: minden emberi segittségtöl meg lévén fosztatva. a (IK/A 200)

poéta szerént. A harag az emberi fogyatkozástol jö. de a haragot (IK/A 246)

is, mind ezek elegendök az emberi kevélységnek meg aláztatására, fiam még (IK/A 278)

mert ugy lehet, hogy atsak emberi indulatbol származhatik., meg kel visgálni (IK/A 318)

nem maradando, ajele, hogy tsak emberi indulat volt, és olyan jó (IK/A 319)

ne tartassanak, vagy valamely más emberi tekéntetböl. köteledzik oda magokot hivatal (IK/A 322)

Te olyan emberi tekéntetért valo erkölcsöt. a mely (IK/A 366)

Isteni igazságokot visgálodgyák. és azokrol emberi okoskodásal itéllyenek, a mely mindenben (IK/A 367)

és utállyad ezeket mint az emberi nemzetnek gyilkosit. az illyeneknek társaságokot (IK/A 368)

oh ! mely nagy vagy te. emberi nyomoruság ! oh ! gyarloság. oh ! emberi (IK/A 379)

emberi nyomoruság ! oh ! gyarloság. oh ! emberi álhatatlanság. kitsoda ne rettegne az (IK/A 379)

valo boldogságban meg edgyesülvén. ezen emberi elmétöl meg foghatatlan boldogságban uralkodgyál (IK/B 391)

melyben hivatatnak mennyei attyoktól. oh emberi vakság mely nagy vagy ! oh (IK/B 392)

keresztenységre hivut, hogy az egész emberi nemzetre, az bünért eredet veszedelemböl (IK/B 392)

az mely alat vala az emberi nemzet az vétekért. meg szabaditattál (IK/B 393)

annyira meg rontotta vala az emberi természetet, * és az Isten haragját (IK/B 523)

állapotban. meg fosztatva lévén minden emberi segittségtöl, az jesus lábaihoz borulék (IK/B 548)

akkor annak az városnak minden emberi. kövekkel meg kövezék azt. és (IK/B 565)

fiának példáját, az ki is emberi testet vévén magára emberé lön (IK/B 567)

sz. hieronimus, hogy az harag. emberi gyarloság, de azt meg csendesiteni (IK/B 584)

el mulatván. vagy félelemböl, vagy emberi tekintetböl. micsoda menttséget adhatz. az (IK/B 596)

mindgyárt arra ne álly. mert emberi indulatbol is lehet. hanem belsö (IK/B 646)

fogy, az jele hogy csak emberi indulat volt (IK/B 647)

ne tarttsák., vagy valamely más emberi tekintetért, vagy pediglen az világban (IK/B 649)

mind az Isteni, mind az emberi törvénytöl. ha azt mondgyák hogy (IK/B 666)

Se az ollyat. az ki emberi tekintetböl, szin mutatásbol. vagyon. hogy (IK/B 684)

valo igazságokot. visgállyák, és azokrol emberi okoságal itéletet tegyenek. ugyan azért (IK/B 686)

Óh emberi nyomoruság, mely nagy vagy. ! óh (IK/B 696)

3 Art Az emberi nemzet meg romlásárol., az özön (C/A 12)

akoron el hagyá az egész emberi nemzetet a maga meg romlottságára (C/A 26)

meg válto az Isten Fia, emberi testet vévén magára, a Boldogságos (C/A 26)

mind az ördögöknek, mind anyi emberi hatalmaságoknak ellent tartásokra is. végtire (C/A 27)

a melynek minden emberi okoság szerént. el kelletet volna (C/A 28)

világnak munkája, mint sem az emberi kézi munka, nézük el az (C/A 35)

kézi munka, nézük el az emberi testet, hogy annak részei mitsoda (C/A 35)

ök ugyan vehetnek fel magokra emberi testet. valamint láttyuk a szent (C/A 47)

alélek azért teremtetet hogy az emberi testel meg egyesüllyön, a halál (C/A 47)

birtak, és gyözedelmet vett. az emberi nemzet ellenségin (C/A 50)

lelket adván abban; mivel az emberi test életinek. leg föveb éltetöje (C/A 52)

azt ugy teremtette hogy az emberi testel meg egyesüllyön (C/A 52)

melyben el merült vala az emberi nemzet a vétek által, oly (C/A 62)

akarta az Isten hogy az emberi nemzet egy embertöl származék (C/A 68)

3. Articulus. Az emberi nemzet meg romlásárol. az özön (C/A 72)

Nem emberi hajlandoságbol választá Mojses Aaront, és (C/A 106)

vivén végben hivatalyokot, és minden emberi tekéntet nélkül, szenvednek az olyan (C/A 109)

meg gyogyithasa az emberi szivnek meg romlását., se anyi (C/A 114)

Isten törvényihez, a melyek vagy emberi, vagy babonások. vagy tellyeségel ellenkezök (C/A 138)

tehetetlenségit a magára el hagyatot emberi okoságnak, és hogy suhajttsák. a (C/A 142)

lassan lassan meg nött minden emberi segittség nélkül, birodalma alá is (C/A 147)

vagy Isten Fiának nevezik. az emberi természetiért pedig David fianak. Emmanuelnek (C/A 151)

két természet vagyon. Isteni, és emberi természet, ami az Isteni természetet (C/A 151)

szent Lélek Istenel., ami az emberi természetet illeti, hasonló teste és (C/A 151)

mind az Isteni, mind az emberi természet meg egyezet (C/A 151)

mind az Isteni, mind az emberi természet esze valo elegyedés nélkül (C/A 151)

nintsen külömben a mi az emberi természetet illeti (C/A 151)

Léleknek személyiben egyesült meg az emberi természet tsak egyedül az Isten (C/A 152)

mind az Isteni, mind az emberi természet meg egyezet, még is (C/A 152)

Atya. és a szent lélek emberi testet vettek fel magokra (C/A 152)

vettetve, az az, hogy az emberi akarat tellyeségel az Isteni akarattol (C/A 152)

a földön meg egyesült az emberi természetel, a melyel nem volt (C/A 152)

Fia hogy vette magára az emberi testet (C/A 153)

azt. hogy az Istennek Fia emberi testet vett fel magára (C/A 155)

evilágra hogy meg gyogyittsa az emberi szivnek meg romlását, meg is (C/A 157)

mivel az Isteni természetnek, az emberi természetel valo meg egyesülésnek, természet (C/A 168)

{…} Hogy az egész emberi nemzet bizonyos lehesen halálában, és (C/A 183)

világ bálványozo volt, és hogy emberi mod szerént nem láttatot hogy (C/A 190)

kel tekénteni 1. mint az emberi természet gyözedelmének napját., 2. mint (C/A 193)

akristus menyben menetelének napja., az emberi természet gyözedelmének napja volt (C/A 193)

jó hirt. hogy az egész emberi nemzet meg ujitatot volna a (C/A 211)

de mindenüt vett eröt, az emberi hatalmon. ugyan ez is tészi (C/A 217)

{…} A keresztyéni vallásnak minden emberi hatalom nélkül valo fel állitatása (C/A 217)

a fejdelmek. és az egész emberi hatalmok által (C/A 218)

hogy a kristus nem valoságos emberi testet vett volt fel. és (C/A 266)

arra a szora az egész emberi nemzet fel támad egy szempillantásban (C/A 295)

1. Hogy az egész emberi nemzet meg lássa az Istennek (C/A 298)

és el kerülhetetleneb. azzal az emberi természet tartozik. hogy imádgya, és (C/A 350)

szerzetesi rendben ne tegyék. tsak emberi tekéntetért (C/A 400)

mind az Isteni, mind az emberi törvény (C/A 402)

{…} Azt hogy az emberi nemzetnek eredete tisztátalanná let az (C/A 432)

által. hogy meg vetné az emberi nagyságokot és a világi ditsöségeket (C/A 439)

melyeket a kristus rendelte, az emberi nemzet üdveségire. noha nem mindenik (C/A 482)

biro aki tudatlanságbol, félelemböl, vagy emberi tekéntetböl igasságot nem szolgáltathat; az (C/A 561)

melyet az Isten rendelte. az emberi nemzetnek szaporodására (C/A 648)

egy nehány feleséget tartani. az emberi nemzetnek szaporodásáért, eki tettzik a (C/A 649)

közönségesek azok, amelyek az egész emberi nemzetet illetik, ugy mint a (C/A 672)

ejt minket minden nap az emberi gyarloság. és, hogy kérhesük az (C/A 687)

hogy meg üsmértetvén velünk az emberi gyarloságot, hozája emelyük szivünket, 3 (C/A 714)

egyaránsuak minden helyen., és sok emberi változások alá vannak vetve (C/A 731)

kelletet magára venni az egész emberi nemzetnek vétkeit (C/A 749)

meg öletet bak. jelentette akristus emberi természetét. a ki halalt szenvedet (C/A 749)

{…} Az egész emberi nemzetért, föképen ahivekért,. és apurgátoriumban (C/A 764)

nem sajnálta. magára venni az emberi voltunkot. aki éll és uralkodik (C/A 808)

{…} Az emberi természetnek az Isteni természettel valoságos (C/A 809)

valoságos áitatoságbol, tselekeszik, hanem az emberi tekéntetért. ugy mondván, az áitatoságnak (C/A 898)

3 art. az emberi nemzet. meg romlásárol, az özön (C/B 930)

azért avilágnak munkája, mint sem emberi kézi munka., nézük el az (C/B 938)

kézi munka., nézük el az emberi testet, hogy annak részei micsoda (C/B 938)

ök ugyan vehetnek fel magokra emberi testett. valamint láttyuk a szent (C/B 948)

lélek azért teremtetett hogy az emberi testel meg egyesüllyön. a halál (C/B 948)

birtak, és gyözedelmet vett az emberi nemzet ellenségin. {…} az oltátol fogvást (C/B 949)

lelket adván abban, mivel az emberi test életinek leg föveb. éltetöje (C/B 951)

azt ugy teremtette hogy az emberi testel meg egyesüllyön (C/B 951)

melyben el merült vala az emberi nemzet avétek által, oly nagy (C/B 959)

akarta az Isten. hogy az emberi nemzet egy embertöl származék (C/B 963)

3. Articulus Az emberi nemzet meg romlásárol. az özön (C/B 967)

Nem emberi hajlandoságbol választá mojses ááront, és (C/B 994)

vivén végben hivatallyokot, és minden emberi tekintet nélkül, szenvednek, az ollyan (C/B 996)

ereje hogy meg gyogyithassa az emberi szivnek meg romlását. se annyi (C/B 1000)

az Isten törvényihez amelyek vagy emberi, vagy babonások, vagy tellyeségel ellenkezők (C/B 1020)

tehetetlenségit. a magára le hagyatatot emberi okoságnak., és hogy suhajttsák a (C/B 1024)

lassan lassan meg nött minden emberi segittség nélkül., birodalma alá is (C/B 1027)

vagy Isten. Fiának nevezik., az emberi természetiért pedig. David fiának. Emmánuelnek (C/B 1030)

két természet vagyon., Isteni, és emberi természet, a mi az Isteni (C/B 1030)

szent lélek Istenel. ami az emberi természetet illeti. hasonlo teste és (C/B 1030)

akristusban. mind az Isteni mind emberi természet meg edgyezet (C/B 1030)

mind az Isteni mind az emberi természet. esze valo elegyedés nélkül (C/B 1030)

is nincsen külömben. ami az emberi természetet illeti (C/B 1030)

mind az Isteni, mind az emberi természet meg edgyezet., még is (C/B 1031)

Atya, és a szent Lélek emberi testet vettek fel magokra (C/B 1031)

vettetve, az az, hogy az emberi akarat tellyeségel az Isteni akarattol (C/B 1031)

Fia hogy vette magára az emberi testet (C/B 1031)

azt., hogy az Istennek fia emberi testet vett fel magára (C/B 1033)

világra. hogy meg gyogyittsa az emberi szivnek meg romlását. meg is (C/B 1035)

mivel az Isteni természetnek, az emberi természetel valo meg edgyezésének. természet (C/B 1042)

kel tekénteni 1. mint az emberi természet gyözedelmének napját. 2. mint (C/B 1054)

menyben valo menetelének. napja. az emberi természet gyözedelmének napja volt (C/B 1054)

de mindenüt gyözedelmet véve. az emberi hatalmon, ugyan ez is tészi (C/B 1070)

{…} A keresztényi vallásnak. minden emberi hatalom nélkül valo fel állitása (C/B 1070)

CSászárok., fejdelmek és az egész emberi hatalmok által (C/B 1070)

hogy a kristus nem valoságos emberi testet vett volt fel., és (C/B 1101)

arra a szora az egész emberi Nemzet fel támad egy szem (C/B 1122)

1. Hogy az egész emberi nemzet meg lássa. az Istennek (C/B 1124)

és el kerülhetetleneb. azzal az emberi természet tartozik. hogy imádgya és (C/B 1167)

{…} Azt hogy az emberi nemzetnek eredete tisztátalanná lett. az (C/B 1229)

által. hogy meg vetné az emberi nagyságokot. és evilági dicsöségeket (C/B 1234)

amelyeket a kristus rendelte. az emberi nemzet üdveségére. noha (C/B 1265)

a ki tudatlanságbol, félelemböl, vagy emberi (C/B 1324)

mellyet az Isten rendelte. az emberi nemzetnek szaporodására (C/B 1389)

egy nehány feleséget tartani. az emberi nemzetnek szaporodásáért,, eki tettzik a (C/B 1389)

közönségesek azok, mellyek. az egész emberi nemzetet illetik, ugy mint a (C/B 1407)

egyaránsuak. minden hellyen. es sok emberi változások alá vannak vetve (C/B 1447)

kelletet magára venni az egész emberi nemzetnek vétkeit (C/B 1460)

meg öletet bak., jelentette. akristus emberi természetit., aki is halált szenvedet (C/B 1460)

{…} Az egész emberi nemzetért, fö képpen ahivekért, és (C/B 1471)

sajnálta magára venni a mi emberi voltunkot, aki éll, és uralkodik (C/B 1504)

{…} Az emberi természetnek, az Isteni természettel valoságos (C/B 1505)

nem valoságos aitatosságbol tselekeszik, hanem emberi tekintetért, ugy mondván; az áitatosságnak (C/B 1574)

vétkezésekor. akitöl származik az egész emberi nemzet; a következet, hogy el (IJE 16)

is fáradunk. valamely jó tselekedetben. emberi tekéntetért. a völegény el érkezik (IJE 34)

azt gondollya. hogy az egész emberi nemzet, és az egész természet (IJE 59)

aházasságot azért rendelte hogy az emberi nemzet meg maradgyon., másodszor, hogy (IJE 109)

Isten. atöbbivel együt az egész emberi nemzetnek adta, az élet táplálására (IJE 109)

ebböl ki is láttzik az emberi nyomoruság, mi nem tsak kételenek (IJE 142)

henyélés akár mely rendben. az emberi természet ellen vagyon, mivel amint (IJE 153)

legg nemesebb a természetben. az emberi elme azt magátol el osztotta (IJE 155)

igy nintsen, és tsak az emberi elme adgya ezeket néki (IJE 155)

valamely tisztességes játékra, mivel az emberi gyengeség. azt akarja hogy gondot (IJE 160)

vallást. az évangyéliumnak predikállásáig. az emberi életnek legg fövebb példája, inkáb (ISZ 169)

az ádam gyermekei, az egész emberi nemzet, sőtt még az évangyéliumban (ISZ 180)

és mint hogy az egész emberi test egyenlö minden idöben, mire (ISZ 200)

érték kivántatnék, amely szükségeseb az emberi nemzetnek, mint sem azok a (ISZ 219)

vettük a mesterségeket. és az emberi tudományokot, visgállyuk meg hát egy (ISZ 239)

Az emberi elme anyira meg homályosodot. hogy (ISZ 239)

illyen gonoszság együt jár az emberi meg romlásal, de föképpen, anagy (ISZ 255)

tanittya az Isten az egész emberi nemzetet, elöször meg mutattya azt (ISZ 262)

tudosoktol., akik közeleb lévén az emberi nemzet eredetéhez, és régieb irások (ISZ 268)

ugy tekintették, valamint az egész emberi nemzetnek ellenségét, ezek magokot el (ISZ 272)

A keresztényi vallás. nem lévén emberi találmány, hanem az Isten munkája (KSZ 290)

élt, részt vévén, az egész emberi nemzetnek a munka alá valo (KSZ 292)

Az ö szeretete. az egész emberi nemzetre volt terjesztve, azért is (KSZ 299)

mert nékem ugy tettzik, hogy emberi mód szerént, nehéz volna egy (KSZ 305)

vonta ki akristus az egész emberi nemzetet, hasonlo undokságokot látunk svetoniusban (KSZ 308)

origénes hasznát tudta venni az emberi tudománynak, mivel azal gyözi vala (KSZ 322)

káromlák akeresztényeket. hogy az egész emberi nemzetnek ellenségi volnának., de föképpen (KSZ 341)

el hitetvén magokal., hogy az emberi nemzetet job rendre hozák, a (KSZ 345)

meg a rendel, hanem az emberi gyarloságal, a ki enged az (KSZ 384)

egy könyvet tartván, annak az emberi test formának helyit tartotta, amely (KSZ 404)

kelletet volna, közönségesen az eretnekség emberi találmány lévén, az üldöztetést sokáig (KSZ 422)

külsö szokásokon, és azokon az emberi jó erkölcsökön, a melyeket látnak (KSZ 464)

vagyon. és hogy azt, semmi emberi változás meg nem mozdithattya, de (KSZ 469)

valának, akik tanitásokot inkáb az emberi okoskodásra fundálták, mint sem az (KSZ 482)

az esztendö forgásához. vagy az emberi élethez,? ki merné azt mondani (KSZ 484)

teremtet állatok, vagy valamint az emberi munka.? de még is miben (KSZ 484)

evangyélium ki hirdetésétöl fogvást, az emberi természetbenné,? az egész historiákban ellenkezöt (KSZ 484)

haszontalanok a világnak, és az emberi életre; hogy a fejdelmeknek a (SUT 518)

erköltseinket, és ami álhatatoságinkot.: Minden emberi segittségtöl meg fosztattunk, azért ne (SUT 591)

senki nem is méré. az emberi nemzetet meg szabaditani attol, mind (SUT 601)

felibe fügeszteté, örök emlékezetire az emberi változásnak, és az Istennek, akirályokon (SUT 608)

helyekben, hogy ót éllyenek minden emberi társaság nélkül (SUT 638)

enni, mint egy tettetésböl, és emberi tekéntetböl. a jerusalemböl jöt sidokra (SUT 649)

hogy ök is tettetésböl, és emberi tekéntetböl. el vonák magokat a (SUT 649)

nékik. aki nem lakozik az emberi kéz által tsinált templomokban. önintsen (SUT 659)

üdvezitöje, és meg váltoja az emberi nemzetnek. tizen nyoltz holnapíg marada (SUT 660)

azt nem álhatatlanságbol. se nem emberi tekéntetböl tselekeszi., hanem azért, hogy (SUT 693)

kik tsak amagok hasznokért, és emberi tekéntetböl prédikálottak, a kik azt (SUT 694)

a sidó fabulákot., és az emberi hagyásokot, tanittsa öket arra, hogy (SUT 751)

valo vétkeseket, hanem mint az emberi nemzet gyülölséginek áldozatra valoit. mondgya (SUT 754)

egyeségét. és egy kezdetét, az emberi természetnek valoságát a kristus Jésusba (SUT 769)

hata, szintén ugy. valamint az emberi testben., amidön valamely fö résziben (SUT 833)

kezdék magokal hitetni. hogy az emberi erönek nem lehet jérusálemet meg (SUT 859)

Jérusálem az urnak szölöje lévén, emberi kéz azt meg nem veheti (SUT 874)

sidokot ezekböl atornyokbol, mivel se emberi erövel, se más egyéb eszközökel (SUT 888)

Isteni dolgokot, hanem tsak az emberit, mind ezek tsak az apostolok (KJÉ 673)

éltenek. inkáb Angyalit mint sem emberit, eröl böven szól szent Chrysostomus (C/A 646)

angyali életet éltek, mint sem emberit. erröl bövön szól. sz. Chrysostomus (C/B 1387)

Szent Évangyéliumodot ki hirdetted az Emberi nemzetnek üdveségire, és aki nem (É 7)

vala hitetlenségiért, hanem az egész Emberi nemzetnek meg szabadulásárol valo fényes (É 30)

ö személyében meg egyezet az Emberi természetel., azt bé is tölti (É 35)

elöbbeni kép, az Isteni Ige, Emberi testet vévén magára, magát láthatova (É 68)

{…} Emberi gyarloság vala még ebben az (É 78)

keresés, arosz kivánság, vagy az emberí okoskodás, mivel ha az indulat (É 902)

hogy meg üsmértetvén velünk az emberí gyarloságot. hozzája emellyük szivünket, 3 (C/B 1434)

fiának meg testesülésiért, és az emberí nemzet meg váltásáért (KSZ 414)