ember|kor – 9
emberkor
emberkorában – 1
noha csak rajta állott, hogy emberkorában jött vólna e világra:) az (IK/B 402)
ember kor
ember korában – 1
indula gyermek volt, és ember korában tért viszá. erre valo nézve (IJE 102)
ember koráig – 1
idö koron által menni ember koráig, hogy azokot (IK/B 557)
ember korban – 1
mint kisded, mikor pedig ember korban jutottam, ki üresitettem a kisdedhez (É 151)
ember kort – 4
és látván hogy az ember kort el érte volna., kérdé hogy (TL 151)
Tobiás az ember kort el érvén. az Assyriabéliek fogságban (IK/A 52)
emelyen a midön az ember kort el éred, és hogy érdemes (IK/A 75)
Tobiás midön ember kort ére. nemzettségivel együt rabságban viteték (IK/B 415)
Ember kor
Ember korban – 1
Az Ember korban pedig, a tudatlanság. a melyben (C/A 8)