valahol még edig jártam, az Erdelyi lo nagy betsűletben vagyon., innét (ML 313)

győnyőrűségel lehet a gazétakban olyan Erdelyi Uraknak neveket olvasni a’ kik (ML 318)

egyik oldalárol, amásíkára mint az erdélyi nagy hegyek., némelykor azoknak atetején (TL 7)

már el nem kezdem, egy erdélyi nemes emberhez a nem illik (TL 33)

és hadgyam azIstenre atöbbit. egy erdélyi nemes ember felöl nem lehet (TL 33)

volna kéd. tartanék valamitöl. de erdélyi lévén. ótt a nemes aszszonyoknak (TL 47)

lesz egyedül érdélyi, de egy erdélyi (TL 47)

vagyon a napban. csak egy erdélyi aszszonyt vigyenek oda. annak szépsége (TL 48)

el halgatom miért nincsen. az erdélyi vér, nem az adomért szolgál (TL 51)

mit mondanának erre a mi erdélyi aszszonyaink. fogadom hogy sok mondaná (TL 82)

elégé. ha azt mondom. hogy erdélyi czimer, hogy ha pedig a (TL 92)

tartani. mit mondanánk ha mi erdélyi püspökünköt. csak egy diaconus kisérvén (TL 96)

másoknak., nekem pedig édes néném. erdélyi feleséget adgyon kéd. mert nem (TL 99)

nevét aranyal le irni az erdélyi historiában: ha az Isten haza (TL 101)

gyogyitottam én meg magamot., egy erdélyi drága orvoságal., minden nevetet véle (TL 137)

erdélyi. a bizonyos. hogy ót. termeszet (TL 160)

tarttyák magokot, mint ha mindenik erdélyi gubernátorné volna; abizonyos hogy a (TL 172)

mondani hogy ne legyen az erdélyi (TL 187)

a mely levélben a császár erdélyi fejdelemnek üsméri lenni a fejdelmet (TL 222)

köpenyegit meg látom. mert az erdélyi havasok mellet menyünk el; ha (TL 236)

köpenyegit meg látom, mert az erdélyi havasokhoz nem mesze megyek el (TL 238)

amelyet hálá a mi egésséges erdélyieinknek, nem üsmerünk. aztot más mesze (TL 135)

nem kel kivánni a szegény erdélyiektöl. nem is kivánok. de az (TL 109)

valo hogy kéd lesz egyedül érdélyi, de egy erdélyi (TL 47)