[esztendejű] – 2
esztendejü
esztendejü – 1

az hamisnak, sok esztendejü vénségit. * mert az egyik ha (IK/B 430)

esztendöjü
esztendöjü – 1

jár, hogy egy olyan kevés esztendöjü aszszony mint én vagyok, ne (MN 143)