vala, hogy tsak az üdvezitöre fügeszté elméjit. nem figyelmezvén, se az (É 525)

feliben. arany, vagy ezüst galambokot fügesztettek, melyek jelentették, a szent lelket (KSZ 397)

az elsököt, és az imádságokra fügeszti füleit, és az utolsokot, nagy (É 645)

mondgyák. a szemeket a földre fügesztik, Enálok olyan imádság mint nálunk (TL 281)

hanem hogy mindenkor az Istenre fügeszük lelki szemeinket. akár egyetek. akár (VKT 804)

az elmét más dologra ne függesze, mivel nem az Istennek vagyon (KSZ 402)

elmédet arra az nagy dologra függeszed, mond el ezeket az szavait (IK/B 461)

arra ? annak okáért kérlek fiam függeszed az elmédet ezekre az elmélkedésekre (IK/B 516)

az kinban, és haldokol üdveségedért. függeszed erre szemeidet, és elmédet, elmélkedgyél (IK/B 538)

néki. és falra is ágakot függesztenek. számokra, mihent az ágokra fel (TL 104)

még ez életben is reája függesztették szüntelen szemeket, mert ötet anyira (É 125)

a melyet a keresztnek rudgyára függesztették, és én itattam ahiveket akegyességnek (KKU 417)

dolgokra, és tsak ateremtet állatokra függesztették vala szemeket, és a vilagoság (É 67)

nem szeretik, elméjeket arra nem függesztik. nem figyelmetesek. és arrol nem (IK/B 474)

emberek mindnyájan az Isten gondviselésére függesztik szemeket öszel, hogy esöt küldgyön (IJE 156)