fel|ad – 82
+fel ad
adgya fel – 6
igen ritka, azért félve is adgya fel azokot, az olyan allapotban (VKT 821)
3 Articulus Hogy ki adgya fel a bérmálást., annak szükséges (C/A 523)
a szokás, hogy tsak egy adgya fel (C/A 613)
3 Art hogy ki adgya fel abérmálást, annak szükséges voltárol (C/A 911)
3 Articulus Hogy ki adgya fel a bérmálást. annak szükséges (C/B 1296)
3 art hogy ki adgya fel a bérmálást, annak szükséges (C/B 1584)
adgyak fel – 1
viaticumot, az utolso kenet elött adgyak fel (C/B 1365)
adgyák fel – 17
azt tsak a kristus nevében adgyák fel. és az Anyaszent egy (C/A 282)
vagyon hogy tsak egy szer adgyák fel a kereszttséget, és töb (C/A 505)
{…} Miképen adgyák fel a kereszttséget (C/A 505)
a kereszttségnek tsak a ceremoniáit adgyák fel (C/A 513)
akor, mikor a kereszttséget Cérémoniával adgyák fel (C/A 513)
{…} Miképen adgyák fel a bérmálást (C/A 525)
{…} kiknek adgyák fel az utolso kenetet (C/A 613)
utolso orájára jusson. és akor adgyák fel néki (C/A 613)
viaticumot az utolso kenet elött adgyák fel (C/A 615)
tselekedni mikor az utolso kenetet adgyák fel (C/A 615)
is vagyon hogy tsak edgyszer adgyák fel a kereszttséget, és töbször (C/B 1282)
{…} Miképen adgyák fel a kereszttséget (C/B 1283)
a kereszttségnek tsak a Ceremoniait adgyák. fel (C/B 1289)
akor. mikor a kereszttséget cérémoniával adgyák fel (C/B 1289)
{…} Miképpen adgyák fel a bérmalást (C/B 1297)
utolso orájára jusson, és akor adgyák fel néki (C/B 1363)
szünék a népnek jovallani hogy adgyák fel avárost a Romaiaknak, avárost (SUT 867)
adnák fel – 2
abbol által látá hogy nehezen adnák fel magokat, ollyan nagy vitézségel (MN 29)
gonoszságokot., arra inté öket. hogy adnák fel magokot, és ne vesztenék (SUT 884)
adták fel – 6
állittyák. helyre, avárost pedig azután adták fel. minek utánna. onnét stanislaus (TL 195)
impériumban., de mint hogy késöre adták fel avárat, azért, meg haragudot (TL 199)
tsak ugyan ezen ok alat adták is fel néked akereszttséget, a (IK/A 27)
az elött az utolso kenetet adták fel elöször. azután a viaticumot (C/A 614)
Ugyan azon gyulekezetekben adták fel atöb szenttségeket is a (KSZ 339)
és tsak az utolso orán, adták fel a Communiot. apenitentzia tartásra (KSZ 366)
adták volna fel – 1
emberek volnának. akik magok akarattyokbol adták volna fel magokot. hanem olyanok (SUT 858)
fel ada – 1
vezér minden Ceremonia nélkül fel ada rajtunk, {…} az elmult holnapnak a (TL 230)
fel adá – 3
és avezérnek. a várat fel adá; aki is ajándékal botsáttá viszá (TL 229)
vár. a jordanon tul, fel adá magát a sidoknak. a Romaiak (SUT 790)
ebböl a nagy veszedelemböl, fel adá magat Nicánornak. aki vespásiánus eleibe (SUT 814)
fel adák – 8
nap mulva breslot is fel adák Nádasdinak. hát már siléziát viszá (TL 297)
hartz után két napal fel adák, pedig hogy ugy nem történék (TL 297)
modon viselek magokot. végtire fel adák magokat (MN 29)
viselék magokot. a várost fel adák. amurátes fel prédáltatá. és parancsolá (MN 55)
az üldöztetések után könnyeben fel adák a Communiot. aveszedelemben lévöknek, minden (KSZ 421)
a két eröség magokot fel adák, az ötödik légiot Emmausba tévé (SUT 834)
valoknak, a kik magokot fel adák, mind azon által fogságba tartá (SUT 884)
kereszten valo haláltol. avárat fel adák, és szabadá hagyák öket, hogy (SUT 893)
fel adának – 1
atérdeire esék, és atöbbi fel adának rajta, kiáltván, kezd elöl. mivel (SUT 602)
fel adgya – 3
a tsuda. valo hogy fel adgya mindennek a szenttségeket. de mint (VKT 821)
rendelést tészen, a bérmalást fel adgya, és a misét el mondgya (C/A 904)
rendelést tészen, a bérmálást fel adgya. és a misét el mondgya (C/B 1579)
fel adgyak – 1
{…} Az utolso kenetet fel adgyaké töbször egy szernél (C/B 1365)
+fel adgyák – 11
arra kénszerittse. hogy magokat fel adgyák. holmi sok igéreteket tön nékik (MN 48)
gyontato papoknak hogy, fel ne adgyák a Communiot azoknak kik ahoz (C/A 468)
midön azt a szenttséget fel adgyák (C/A 615)
betegségben már töbször fel nem adgyák hanem ha hoszas betegségben esvén (C/A 615)
gyontato papoknak hogy fel ne adgyák. a Communiot azoknak, kik ahoz (C/B 1256)
midön ezt a szenttséget fel adgyák (C/B 1365)
betegségében már töbször fel nem adgyák, hanem ha hoszas betegségben esvén (C/B 1365)
hogy soha magokot fel nem adgyák, hanem, ha meg engedik nékik (SUT 883)
gyermekekel., ugy a várost fel adgyák, Titus igen meg haraguvék. azö (SUT 883)
hallani azt. hogy Romaiaknak fel adgyák magokot, mert meg esküttenek vala (SUT 884)
{…} Az utolso kenetet fel adgyáké töbször egy szernél (C/A 615)
fel adgyák vala – 1
Romaiakra vetnék. és azután fel adgyák vala magokot, De az éhséget (SUT 868)
fel adgyuk – 1
mulva segittségünk nem jö, fel adgyuk magunkot. várjátok meg azt a (VKT 893)
fel adnák – 2
nap mulva a várost fel adnák. ha adig segittség nem jöne (IK/A 196)
okáért azt végezék hogy fel adnák az várost ha öt nap (IK/B 544)
fel adod – 1
kéttségben esel. azért is fel adod magadot az ellenségnek. holot aval (IK/B 544)
fel adta – 4
azálgyu lövések, mert aváros fel adta. magát a muszkáknak., akiknek is (TL 195)
keresztelt abérmalást is mindgyárt fel adta. de ezt a szokást már (C/A 524)
a bérmalást is mindgyárt fel adta., de ezt a szokást már (C/B 1297)
a mely város magát fel adta, vagy erövel vették meg, mind (ISZ 264)
fel adták – 5
a kinek egy szer fel adták, ugyan azon betegségben már töbször (C/A 615)
de akinek egy szer fel adták. ugyan azon betegségében már töbször (C/B 1365)
hagyni, mivel az étket fel adták. az ebédtöl fel kelvén. mondá (IJE 32)
is egy szers mind fel adták. rend szerént, tsak ezen a (KSZ 314)
imádkoztanak. a szenttségeket nékik fel adták, aviáticumot tsak a kenyérnek szine (KSZ 375)
fel adták volna – 1
tarttya, hogy talám magokot fel adták volna, ha remélhették volna hogy (SUT 855)
+fel adtanak volna – 1
kivül üzék. és fel is adtanak volna egészen rajtok, ha Titus (SUT 848)
fel adta volt – 1
adá néki. valamely könnyen fel adta volt avárost. amurátes pedig hogy (MN 53)
+fell ad
adgya fell – 1
szokás, hogy tsak egy adgya fell (C/B 1363)
adgyák fell – 1
{…} kiknek adgyák fell ezt a szenttséget (C/B 1363)
adták fell – 2
elött, az utolso kenetett adták fell. elöször, azután a viaticumot; mindenüt (C/B 1365)
a kenyérnek szine alat adták fell, és azt szükségben, egy világi (KSZ 375)