fel|jötte – 2
fel jöt-
fel jötitöl – 1

szerént számlálták, kik anapot, fel jötitöl fogvást, le mentiig, tizen két (KSZ 317)

fel jöte
fel jötekor – 1

anyugodalomra, a nap pedig fel jötekor, az egész természetet hija a (IJE 30)