fel|kelt1 – 15
felkölt
felkölté – 1

{…} Felkölté tanitványit, a kiket is a (C/A 172)

fel költ
fel költé – 7

meg ütvén apéter oldalát fel költé ötet, mondván, kely fel gyorsan (É 675)

küldé Angyalát, a ki fel költé álmábol szent pétert, a kiis (É 677)

késön volt. mikor éléonora fel költé. és mondá néki, hogy dom (MN 135)

tevé, meg bátorittá, és fel költé öket, akor tekintvén minden felé (KJÉ 674)

meg illetvén öket, fel költé, és le mene vélek a (C/A 169)

kristus meg illetvén öket. fel költé. és le mene vélek a (C/B 1042)

{…} Fel költé tanitványit. akiket is a szomoruság (C/B 1045)

fel költék – 3

hozzája járulanak atanitványi és fel költék ötet, mondván, uram szabadits meg (É 114)

hozája járulának atanitványi és fel költék ötet, mondván uram szabadits meg (É 120)

magokot, akristushoz közelitének. és fel költék. mondván. mester. nem gondolszé azal (KJÉ 633)

fel költének – 1

volnék. ezek az aszonyok fel költének helyemböl. hogy járnék azokban a (MN 232)

fel költi – 2

oldalát meg üti, és fel költi álmából, a lántzot rolla le (É 677)

akar téritteni., a mely fel költi ötet a véteknek koporsojábol, szószatot (É 781)

fel költötte – 1

az öliben aluttatta. és fel költötte mihent valamely zörgést hallot, e (TL 290)