[feszít] – 6
feszit
feszitek – 1

a keresztnek fáját. a melyre feszitek a sidok az üdvezitöt, és (É 448)

feszitené – 1

hitetlenségit., a ki a keresztre feszitené ötet. és attol a véghetetlen (É 470)

feszitette – 1

a mi büneinkel együt akeresztre feszitette, meg érdemelvén nékünk halálával a (É 695)

feszitették – 2

meg vetették, gyalázták, káromlották, keresztre feszitették; végtire a maga akarattyábol szenvedet (KJÉ 599)

akikért még imádkozot., noha akeresztre feszitették, de még menti az ö (VKT 826)

feszitték – 1

Mihent Jésust akeresztre feszitték., azonal. imádkozék ellenségiért. mondván. Atyám (KJÉ 758)