[formájú] – 4
formáju
formáju – 3

kezd. és akor. egészen más formáju leszen mint annak elötte, egy (TL 103)

az a kís házacska ollyan formáju. és ollyan nagy, mint egy (TL 104)

meg. asüvegek teveször, és olyan formáju mint a csáko süveg csáko (TL 276)

formájuak – 1

szokot lenni. azok mind más formájuak voltak, a székek, asztalok ugy (TL 210)