[formájú] – 4
formáju
formáju – 3
kezd. és akor. egészen más formáju leszen mint annak elötte, egy (TL 103)
az a kís házacska ollyan formáju. és ollyan nagy, mint egy (TL 104)
meg. asüvegek teveször, és olyan formáju mint a csáko süveg csáko (TL 276)
formájuak – 1
szokot lenni. azok mind más formájuak voltak, a székek, asztalok ugy (TL 210)