maga mellé ültetvén. egy kis gondolkodás után mondá. dom sebastien. a (MN 133)

imádság, az Isten itéletiröl valo gondolkodás, aszent dolgokrol valo olvasás, a (KG 537)

hogy egy kevés ideig valo gondolkodás. elejekben ne adgya, hogy magokot (VKT 890)

mértékleteség, böjt penitentzia, ahalálrol valo gondolkodás (C/A 320)

értelem. 3. a jövendöröl valo gondolkodás, 4. a mások jó tanátsokal (C/A 366)

imádsághoz az elmelkedés. és a gondolkodás., kitsoda azért aki alkalmatos lévén (C/A 693)

mértekletesség. böjt, penitentzia. ahalálrol valo gondolkodás (C/B 1143)

értelem. 3 a jövendöröl valo gondolkodás. 4 a mások jó tanácsokal (C/B 1179)

imádsághoz az elmélkedés. és a gondolkodás. kitsoda, azért, a kí alkalmatos (C/B 1419)

neveknek, az illyen jövendöröl valo gondolkodás nem jeleé anemesi elmének (ISZ 174)

az ültetéshez nem kivántatik sok gondolkodás. de kivántatik az épitéshez (ISZ 188)

és atí lelketek üdveségéröl valo gondolkodás helyet, minden nap olyan dolgokért (KSZ 431)

érdemli hogy még arrol nagyob gondolkodásal legyünk. mint egy olyan nagy (IK/A 257)

a kéd felöllem. gyakortáb valo gondolkodásának. és azén lagy szeretetemnek. mert (TL 140)

nagy dolog egy kevés ideig agondolkodásban veté; és látván hogy dom (MN 108)

néki. Eleonora erre igen nagy gondolkodásban esék. nem tudván mit felelni (MN 128)

hogy az oltátol fogvást tsak gondolkodásban láttya. azért gyanakodék valamiben (MN 173)

tsak a testi állatokrol. valo gondolkodásban., és azoknak birasában foglallyák a (VKT 794)

azon mesterkedik. hogy azal a gondolkodásban. a szomoruságban. és a nyughatatlanságban (IK/A 361)

végben vinni, az szüntelen. valo gondolkodásban veti ötet, arra valo nézve (IK/B 615)

a letzkéjiben foglalatoskodnék. timántal, tsak gondolkodásbol. a hegyre fel menék. a (MN 238)

azok az alkalmatoságok., ezt hivják gondolkodásnak. és elmélkedésnek, tehát az igaz (C/A 693)

azok az alkalmatosságok. ezt hivják gondolkodásnak. és elmélkedésnek. tehát az igaz (C/B 1419)

{…} Az ilyen gondolkodások. és elmélkedések. szükségeseké minden féle (C/A 695)

nem volna elégséges az ilyen gondolkodásra., ki ki igy gondolkodik mikor (C/A 693)

nem volna elégséges az illyen gondolkodásra., ki ki igy gondolkodik. mikor (C/B 1419)

sétálást, aköszöngetést, avilági dolgokrol valo gondolkodást, a szemérmetlenséget, kevélységet, maga mutogatást (É 197)

az egy féle dologrol valo gondolkodást meg kezdé unni. ugy anyira (KKU 314)

az annyi jók kezdöjéröl valo gondolkodást. hogy ha meg tekénttyük az (VKT 807)