hogy ne várná vegit a gyaszának.. azért eza hazaság meg lön (MN 170)

a bizonyos hogy hozzánk illik agyász, ha szinte senki haláláért nem (TL 74)

külső szokás, a’ mely a’ gyász, azt véghez vivén minden ahoz (ML 316)

az olyannak, a szent napokon, gyász. és szomoru innep napja vagyon (IK/A 132)

A még agyász tartot, addíg meg nem mosdottak (ISZ 225)

szolván, magokban keseregtek, ahalotért valo gyász. hét napig tartot, némelykor egy (ISZ 225)

hetven napig, a jákóbért valo gyász, ennyi ideig tarta, ezigy lévén (ISZ 225)

A gyász után. beszélhetünk atemetésekröl, erre igen (ISZ 226)

alkalmatoságkor, mivel nálok aböjt, és agyász egy volt, nem tsak abban (ISZ 235)

eleiben, {…} mint hogy arégieknél a gyász, az illyen rongyos köntösböl állot (KSZ 361)

siraták ötet, és ez a gyász olyan nagy volt. hogy ki (SUT 815)

holtig valo gyászra itéllye, és gyászával a’ gyermekeinek holtig valo szomoruságra (ML 316)

minden ház népe, mint ha gyászba let volna érette., harmintz napig (SUT 815)

legénynek barátit, és leheté nékik gyászban és szomoruságban lenni. a midön (KJÉ 637)

kik atestet kisérték, azok mind gyászban voltanak, és nagy fel szoval (ISZ 226)

mások ne lássák sirásokat, a gyászkor böjtöltenek, ollyankor vagy semmit nem (ISZ 225)

izraéliták közöt, azis jele volt agyásznak, a midön valaki valamely rosz (ISZ 224)

és aromaiaknál, hasonlo jeleit láttyuk agyásznak, de a keresztények, mindent alelki (KSZ 326)

tarta, ezigy lévén. az ö gyászok külömbözöt a miéinktöl, amely tsak (ISZ 225)

mulattságok után. beszélhetünk. az ö gyászokrol. arégiek nem tsak az attyafiok (ISZ 224)

Ked magát a’ holtig valo gyászra itéllye, és gyászával a’ gyermekeinek (ML 316)

közöt. igen nagy külömbözés vala, agyászrol szolván. meg mondottuk mint tselekedtenek (ISZ 235)

A gyászrol. 73 (ISZ 285)

izraéliták közöt látunk illyen féle gyászt, hanem még a görögök és (ISZ 225)

7 mély föld, negyven napi gyászt tartottam neki, az én koporsomban (SUT 512)

18 Rész A Gyászrol (ISZ 224)

hogy az is jele vala agyáznak, aki a haját el beretváltatta (ISZ 202)

és a süveg levétel. nálok gyázt jelentett (ISZ 222)

attyafiok halálok után. vették fel agyázt, hanem még akor is amidön (ISZ 224)