diván házat készitének., hogy a gyülés, három féle helyt tartatnék. a (TL 169)

fiát választák királynak., eza kis gyülés pedig. a CSászár és a (TL 188)

igasságnak kut fejét, a Tridentinumi gyülés mondása szerént, akor botsánatot enged (É 425)

a vétektöl jö, mondgya, atridentinumi gyülés, ezt a kereszttség le nem (É 695)

válalom,, hanem, ha a nemes gyülés jónak talállya. arra igen jó (MN 10)

elötte el bomlanék ez a gyülés, mindenik arra igéré magat. hogy (MN 111)

anagy vétkeket illeti, a tridentinumi gyülés azt tanittya, hogy a keresztényi (KG 484)

kel lenni. de a tridentinumi gyülés. arra tanyit szent pál után (VKT 849)

tanit nékünk. a szent tridentinumi gyülés, ellene mondanának vakmerö beszédgyeknek. szent (VKT 858)

a melyeket a tridentinumi szent gyülés végezet. és ki adot az (C/A 482)

tellyeségel szükséges volna., A Constantiai gyülés 1414. ellene álla ennek atanitásnak (C/A 549)

valo Communio iránt. A Tridentinumi gyülés követé. a Constantiainak böltsen tsinált (C/A 549)

a szentelésen. a szent Nicaeai gyülés azt hagya, hogy leg aláb (C/A 638)

a melyeket a tridentinumi szent gyülés végezet. és ki adot az (C/B 1266)

tellyeségel szükséges volna, a Constantiai gyülés. 1414. ellene alla ennek a (C/B 1315)

alat valo Communio iránt,. atridentinumi gyülés. követé a Constánciainak böltsen tsinált (C/B 1316)

nézve is nevezi a tridentinumi gyülés., az egész szent Atyák után (C/B 1338)

aszszonyokal valo lakást, a niceai gyülés ugyan meg engedé az anyokal (KSZ 384)

a gyülésben mehessenek, a még agyülés tarta, addig a maga költtségin (KSZ 393)

valamint ezt hagya a Nicaeai gyülés, idövel közönségesen valo gyülést kezdének (KSZ 420)

kezdék magokot avatni, a Calcedoniai gyülés meg tiltá hogy klastromokot csinályanak (KSZ 438)

álla ellene az illyeneknek, atridentinumi gyülés, nem suhajt semmi után ugy (KSZ 487)

@: gyülés (SUT 644)

és Silás. akiket a Jérusalemi gyülés Antiokiába küldötte vala, mind a (SUT 648)

mind azt, valamit. a Jérusalemi gyülés parantsolna, és erösitti vala az (SUT 650)

nagy vetekedés támada, és a gyülés meg oszlék. Némely farisaeusok mondák (SUT 709)

peretek vagyon., atörvény szerént valo gyülésbe el végezhetitek. mivel tarthatunk hogy (SUT 691)

farisaeusok, nagy szoval mondá a gyülésbe. atyám fiai. én farisaeus vagyok (SUT 708)

akik nagy tekéntetbe valának a gyülésbe, tellyeségel tagadák aholtak fel támadását (SUT 709)

meg engedé. hogy ebben a gyülésbe. olyan orvosághoz fogának, a mely (SUT 840)

diaconus kisérvén, szamáron menne a gyülésben, azt mi szégyenlenök. csak a (TL 96)

nem az egész ország. a gyülésben. királyának választá. és annak fel (TL 188)

bórt pénznélkül, egyik a szomjuhozo gyülésben mondá a töb tanatsoknak, tsak (TL 236)

hogy nagy zaj támada a gyülésben. és nem követheté beszédit (MN 200)

is hallottam, hogy egy közönséges gyülésben. el volt végezve. hogy az (KKU 405)

apenitentzia, az anyaszent egyháznak. atridentinumi gyülésben valo tanitása szerént. munkával valo (KG 483)

soha egy proféta sem származat. agyülésben semmi végezés nem lévén. el (KJÉ 682)

azon által, kaifás fel kelvén agyülésben, mondá Jésusnak: miért nem felelsz (KJÉ 750)

egész anyaszent egyház, a tridentinumi gyülésben (IK/A 311)

lugdunumi. és a Florenciai közönséges gyülésben a melyekben. a Görögökel valo (C/A 256)

el is végezte a tridentinumi gyülésben (C/A 524)

méltoságoson bánék Constantinus a nicaeai gyülésben lévö atyákal, minden féle alkalmatoságot (KSZ 393)

alkalmatoságot rendeltete nékik hogy a gyülésben mehessenek, a még agyülés tarta (KSZ 393)

seb helyeket meg tsokolgatá, a gyülésben pedig test örzöi nélkül ment (KSZ 393)

tisztelettel vala Constantinus a Nicaeai gyülésben lévö atyákhoz, maximus Császár, magával (KSZ 424)

ellenek, valamint nestoriusnak, az ephesiumi gyülésben, dioscorusnak, a Calcedoniai gyülésben, söt (KSZ 425)

ephesiumi gyülésben, dioscorusnak, a Calcedoniai gyülésben, söt még az eretnek püspököknek (KSZ 425)

amidön nem akara a Constancinápolyi gyülésben menni, szent flavianus eleiben (KSZ 439)

látni mivel vádolák a Cálcédoniai gyülésben dioscorust, és ibásiust, {…} III. atudní (KSZ 450)

erröl rendet szaba, a láteránumi gyülésben. {…} {…} a meg vala tiltva, hogy (KSZ 486)

leg fövebbek, az Apostolokot, a gyülésben viteték, és mondák nékik, mitsoda (SUT 503)

afö pap. aki elsö volt agyülésben, kérdé töle, hogy ha igaz (SUT 510)

irt elsö leveléböl. A kalcédoniai gyülésben valo Atyák azt mondgyák, hogy (SUT 554)

kis Jakab, valának elsök a gyülésben, lehet hogy mások is voltak (SUT 644)

szent Barnabást, egy szoval. a gyülésben valának mind azok. akik a (SUT 644)

végezet vala el a Jerusálemi gyülésben. de holmi keresztyén sidok Ántiokiaban (SUT 649)

A buzgok pedig meg tudván agyülésben valo végezést. ök kezdének leg (SUT 823)

avitézeknek. hogy vinnék ki a gyülésböl és vinnék viszá az eröségbe (SUT 709)

egy házi. vagy az ország gyülésében vannak. 6. midön betegségben vannak (C/B 1385)

panaszok vagyon valaki ellen. itélö gyülések vannak. tisztartok vannak, azok meg (SUT 691)

a Nationalis, vagy a provincialis gyülésekben. az ö végezéseket romában viszik (C/A 340)

a Nationális, vagy a provinciális gyülésekben., az ö végezéseket romában viszik (C/B 1159)

el végezésére. a tartomány béli gyüléseket. mindenkor igen nagy szükségeseknek itélték (KSZ 420)

Gyüléseket, ritkán kezdének tartani, azért hogy (KSZ 469)

hasznát nem veszi. az ország gyülésiben el menvén. az ország dolgához (TL 108)

egy házi, vagy az ország gyülésiben vannak, 6. midön betegségben vannak (C/A 643)

magára válalta volt., a Jérusálemi gyüléskor. Mindenik a hivek közül amit (SUT 688)

azelsöséget is kivánhattya., és a gyülésnek vége lön., minden hellyesnek találá (TL 172)

a szép mondásit a tridentinumi gyülésnek. Hogy nintsen semmi. a mi (IK/A 304)

tellyeségel meg tartani a Constantiai gyülésnek decretumát (C/A 549)

ház nem allaé ellene annak agyülésnek (C/A 635)

szentellyék fel. {…} ennek a szent gyülésnek hagyásábol ugy tettzik mint ha (C/A 638)

meg tartani tellyeségel a Constanciai gyülésnek decretumat (C/B 1316)

nem állaé ellene annak a gyülésnek (C/B 1378)

ki ki, hogy a Calcedoniai gyülésnek ellenségi. mitsoda vér ontásokot tettenek (KSZ 462)

aki oda el vinné a gyülésnek végezésit (SUT 645)

és a Bythíniaiaknak, a Jérusalemi gyülésnek is levelét. egyik ö vivé (SUT 648)

A Jerusalemi gyülésnek követyi Antiokiaba erkezvén, a tanítványokot (SUT 648)

apüspököknek. a kik a nicéai gyülésre mentenek. mert mesze földekröl kelletet (TL 95)

Cyprianus tészen emlékezetet egy nehány gyülésröl afrikában még ö elötte sok (KSZ 419)

vétkeseknek találtatának; apápa éppen akoron gyülést tartván franczia országban bécsben., az (TL 126)

azért el is rontá a gyülést. mondván. gondolkodni fog. és tudtokra (MN 201)

vagy is azokhoz apalotákhoz, amelyekben gyülést szoktak volt tartani, és amelyeket (KSZ 400)

agyülést tartotta, az olvaso számara egy (KSZ 401)

Nicaeai gyülés, idövel közönségesen valo gyülést kezdének tartani, ahova az egész (KSZ 420)

volna apüspököknek nyájokot meg látogatni., gyülést tartani, püspökököt tenni, és arendet (KSZ 457)

Az Apostolok, és az öregek, gyülést tartának, szent péter. szent János (SUT 644)

okot ada arra. hogy Jérusálemben gyülést tarttsanak. a melyben a Cerinthus (SUT 769)

igy lévén meg sértené a Gyülésnek hatalmát, a melyet maga tartotta (SUT 649)