[gyapjú] – 12
gyapju
gyapjat – 2
lélek. a gyors aszony keres gyapjat vagy lent, meg keszitti azokat (IJE 153)
a fözésre, ök fonták meg agyapjat. ök szötték meg, ök is (ISZ 197)
gyapját – 2
áaron el vette tölle a gyapját. mondván hogy ötet illeti a (TL 163)
szollana aaronnak. adná viszá a gyapját., de semmit nem nyerhete, koré (TL 163)
gyapju – 1
szin. fejérek lesznek, mint a gyapju, ha akarjátok, és engem halgattok (É 372)
gyapjubol – 3
köntöst viseltek. nem lévén szabad. gyapjubol valo köntöst viselni, mihent pediglen (ISZ 233)
élö állatot nem ett, semi gyapjubol valo ruhat nem viselt. hanem (SUT 522)
vászonbol valo köntöst viselt, gyapjubol valot nem akara viselni, mert (SUT 547)
gyapjuból – 1
ingnek, oly hoszu ruha volt gyapjuból, vagy lenböl, a melyet nem (KSZ 410)
gyapjut – 3
neki, hogy venne azon annyi gyapjut, amennyit le nyirt a juhról (TL 163)
mondgya szent hyeronimus. a festet gyapjut, nehéz az elsö fejérségire visza (IK/A 46)
nem akara viselni, mert a gyapjut az állatoktol veszik hoszu hajat (SUT 547)