tsak édeséget. találnának, avilág tele haborodásal., még is abban kedvesen laknak (KKU 273)

meg vigasztallya azokot, félelemben, és haborodásban esnek, valamely veszedelmes betegségkor, vagy (É 853)

hozája valo szeretet., olyan nagy haborodást tselekedék bennem. hogy a sebeimböl (MN 242)

nem volt se setéttség, se háborodás az ö elméjekben, mivel az (KJÉ 572)

háborodnak, némellyek azok közül üdveséges háborodásal., mely lelkek üsméretit fel háborittya (É 196)

és némellyek irigy, és kevély háborodásal. ugy anyira, hogy üldözik az (É 196)

{…} Ezen akarattal valo háborodásal. meg akará nékünk mutatni, hogy (É 438)

gyengeségünket fel venni, félelemben. és háborodásban lenni, hanem, hogy még meg (É 853)

valo meg testesülésit., mind azok aháborodások melyek bennünk fel indulnak, a (É 470)

nagyob buzgoságal imadkozniok. az ö háborodások, és szomoruságok jele kevés bátorságoknak (É 471)

belsö békeséget fognak néktek adni. aháborodásokért. melyeket szenvedtetek, alelketek indulatival birni (VKT 873)

mind az ollyan indulatokrol., melyek háborodást és rendeletlenséget indittanak szivünkben. és (É 601)