[hán] – 9
vö. hanhám
hám – 4
vala le. hogy egy tatár hám. aki itt exiliumban vagyon, holmi (TL 8)
a ki is ma atatár hám látogatására mene, ugyan atatár hám (TL 8)
hám látogatására mene, ugyan atatár hám lován. igen nagy baráttságal fogadta (TL 8)
a muszka czár, a tatár hám. a velentzések szövettségéhez állának (MN 73)
hámal – 3
fö vezér tarta divánt, atatár hámal, a muftival. jancsár agával, pátronával (TL 169)
inkáb el nehezednék., a tatár hámal olyan kötést tön; hogy holta (MN 66)
kötést. melyet tett volt atatár hámal, de a diván azt semminek (MN 66)
hámot – 1
volna a császár hivatá atatár hámot, és a muftit magához, az (TL 170)
hámtól – 1
tatárokká. a fejdelem el bucsuzván ahámtól. mi is meg köszönvén csak (TL 8)