[híjával] – 28
hejával
hejával – 4
ugy tettzet nékik hogy valami hejával volnának (MN 82)
én épületem ne lenne semmi hejával, de uram kérlek mond (KKU 420)
utolszori szenvedésid, adrága kövek, amelyek hejával vala a korona (KKU 425)
midön ugy tettzik hogy minden. hejával vagyon (VKT 892)
héjaval
héjaval – 1
voltanak is környül metéltetve. a héjaval. igaz hivek voltanak. és a (C/A 229)
héjával
héjával – 23
meg kelletet lenni, noha a héjával. a szegény fejdelem aszszonynak. nagy (TL 71)
okoz. de a héjával, egy auctornak. tanátcsát kevesen veszik (TL 159)
irigység van bennem. de a héjával senkit nem szeretek. és a (TL 183)
attol hogy vénülünk, de a héjával bé töltöm akéd akarattyát. és (TL 276)
ugy hogy semmi némü malaszt, héjával ne legyetek, várván ami urunk (É 796)
mondgya. hogy semmi féle ajándék héjával nem voltanak, mert a szent (É 797)
a keresztyéneknek, a kik semmi héjával nem vannak, az üdveségek iránt (É 797)
nehéz ne legyen. de a héjával. nem el szenvedhetetlen dolog. ám (KKU 327)
Bé töltöm azokot, a melyek héjával. vannak a kristus szenvedési az (KG 495)
szenvedésekben. bé tölti azokat amelyek héjával vannak a kristus szenvedési az (VKT 838)
magadnak bölcs nem vagy., bölcseség héjával vagy, ha tellyeségel tudnád a (IK/A 114)
paripa, de az ki az héjával csak oktalan állat marad (IK/B 551)
tekélleteségeket bir. mert ha valamelyik héjával volna., az ö tekélleteségei meg (C/A 36)
fügö, hogy ezek közül valamelyik héjával volna., nem volna tellyeségel valo (C/A 37)
ez a tekélletesége. a valami héjával vagyon; a mely Isten pedig (C/A 39)
mely Isten pedig valamely tekélleteség héjával volna, a nem volna Isten (C/A 39)
tekélleteségeket bir; mert ha valamellyik héjával volna, az ö tekélleteségei meg (C/B 940)
hogy ha ezek közül valamelyik héjával volna, nem volna tellyeségel valo (C/B 940)
akinek nincsen eza tekélletesége. avalami héjával vagyon., amely Isten pedíg valamely (C/B 942)
amely Isten pedíg valamely tekélleteség héjával volna. anem volna Isten (C/B 942)
tseléde közöt, ugyan is mi héjával volt ábrahám, ami egy örökös (ISZ 174)
agyengékben, mert ugyan is mi héjával vagy, mondá egy régi auctor (KSZ 322)
esztendeig nem szolla, de a héjával sokat utozot jelek által beszéllet (SUT 547)