[hódít] – 11
hodit
hodita – 1
addig a sultánné alatomban sokakot hodita maga mellé. akik készek valának (MN 103)
hoditá – 1
egy részit a zélátoroknak magához hoditá. és el foglalá a templomnak (SUT 842)
hoditotta – 1
és a ki anyira magához hoditotta a Samaritánusokot. szem fény vesztésivel (SUT 514)
hoditotta vala – 1
azokon kivül akiket János magához hoditotta vala. eleiben menének (SUT 801)
hoditotta volt – 1
által. joságával, és kegyeségivel. magához hoditotta volt mind azokot akik örzötték (MN 138)
hodittá – 1
hogy a sok ajándekokal. magához hodittá Albinust., és azt is véghez (SUT 743)
hodittsa – 2
maga mellé vévén, amaga részire hodittsa (É 703)
Csézáreábol, hogy mind egészen meg hodittsa. a Jérusalem körül valo helyeket (SUT 837)
hodittsák – 2
adnak, hogy a szegenyeket magokhoz hodittsák., vagy azért, hogy a a (KSZ 342)
azért hogy a magok részire hodittsák az adosokot. akiknek adoságit. eszerént (SUT 786)
hodittyák – 1
rosz kivánságokot., földi indulattyokot. magokhoz hodittyák a földön lévö minden embereknek (VKT 853)