halászat – 14
halaszat
halaszattyát – 1
rend kivül valo és tsudálatos halaszattyát. az üdvezitönek hatalma, és szenttsége (É 638)
halászat
halászat – 4
halnak. a sáros vizben. török halászat. én valami itt történik, mindenekröl (TL 65)
{…} Mert az elsö halászat mely az ur halála elöt (É 520)
hasonlás, a mái Évangyéliumban lévö halászat pedig jelenti a menyei Anyaszent (É 520)
se senkinek avadászat, vagy a halászat nem volt meg tiltva, ót (ISZ 246)
halászatal – 1
mesterségit üzé, és életét a halászatal keresé, szent János hallotára mondván (SUT 551)
halászatkor – 1
vagyon hogy az elöbszöri tsudálatos halászatkor a hálok el szakadoztak. mostanában (É 520)
halászaton – 1
mesterséget üzöt, Jelen lévén atsudálatos halászaton amelyet tétetet akristus szent péterel (SUT 552)
halászatrol – 2
@: XLVIII a tsudálatos halászatrol (KJÉ 768)
Apostoloknak. 283 XLVIII A tsudálatos halászatrol. 286 XLIX. Jesus a juhait (KJÉ 782)
halászattal – 1
vagy a vadászattal. vagy a halászattal mulassák magokat. az ebéd tizen (MN 12)
halászattyában – 1
nem kel. magunkot a lelkek halászattyában ártani, sem az egyházi hivatalokban (É 520)
halászattyát – 2
látván oly rend kivül valo halászattyát (É 225)
pétert arra, latván oly tsudálatos halászattyát. hogy az urnak lábaihoz borulván (É 388)