[havazik] – 4
havaz(ik)
havaz – 2
ezen kivül, télben, a midön havaz, különösön, hanem a mikor tiszta (TL 80)
hogy itt némelykor csak azért havaz, hogy az örmények vendégeskedhessenek; ezt (TL 197)
havazon – 1
rendkivül valo dolog hogy ma havazon ezt még soha sem értük (TL 275)
havazot – 1
idök, az egész télen, haromszor havazot. de az is micsoda havazás (TL 253)