mint mikor kédnek irok. jaj hazuttam édes néném, mert a kéd (TL 13)

hogy az emberi elme magának hazud, és maga elött, el (É 227)

{…} Jákob hazudaé amidön azt felelé az attyának (É 302)

alat. mondá pedig Daniel; igazán hazudál a fejedre. mert imé az (É 348)

ne hazudgy. szeresed az igazságot minden szavaidban (IK/A 241)

hazudgy semmi hazugságal. mert ennek szüntelen (IK/B 579)

uratok Istentek, ne lopjatok, ne hazudgyatok, és senki meg ne tsallya (É 414)

magok felöl, hogy soha sem hazudnak. és talám ugyan valojában. nem (VKT 875)

talám ugyan valojában. nem is hazudnak soha is olyanban. amit gondolnák (VKT 875)

gondollya. hogy mások is mindenkor hazudnak (IK/A 239)

gondollya hogy mások is mindenkor hazudnak (IK/B 578)

tehát az Istent, és néki hazudnak mikor azt mondgyák. szabadits meg (C/A 714)

hát az Istent. és neki hazudnak mikor azt mondgyák. szabadits meg (C/B 1434)

hal. mennyi benne, nem örömest hazudnék. a szükség sem hoza magával (TL 44)

nagy szilva fa. abban sem hazudok, ha azt mondom hogy a (TL 10)

aláb hidgye el, mert nem hazudok. nyárban sem hallunk. nagyob, se (TL 97)

járnának agyomromban. talám nem is hazudok, ha mondom, hogy töb kél (TL 193)

örökké áldott, tudgya hogy nem hazudok. Damaskusban az Arétás király népének (É 144)

is inkáb, hogy a pennám hazudot. mert rodostorol dátáltam holot nem (TL 104)

embereknek. hanem a szent Léleknek hazudot, semmí nem kénszeritette arra, hogy (SUT 505)

él. ama viszont mondgya vala, hazudsz, mert a fiam él, és (É 360)

alat. mondá pedig Daniel igazán hazudtál te is a fejedre. mert (É 348)

néném meg bocsáson kéd. hogy hazudtam, vagy is inkáb, hogy a (TL 104)

{…} Mikor hejaban esküszünk, szitkozodunk. hazudunk. káromkodunk (C/A 387)

{…} Mikor hejában esküszünk, hazudunk. szitkozodunk, káromkodunk (C/B 1194)