hogy nagy hidegek is járnak. hideg házakban is lakunk., de ugyan (TL 14)

vigyázni, azt is hogy a hideg házban nem lehet sokat irni (TL 20)

azon kelletet panaszolkodnom hogy igen hideg vagyon, és nehéz irni, most (TL 25)

kényeségböl cselekszem. mert valamicsoda nagy hideg volt, a meleg szintén ollyan (TL 25)

gondolom hogy rövid idö mulva hideg hireket kel irnom. mert a (TL 26)

velem együt. masokal is. ha hideg nem volna többet irnék. de (TL 35)

a kéd leveleit pedig, a hideg hazban is gyönyörüség olvasni. egy (TL 61)

halgas. kedves. lakásárol, a téll hideg, igen szellös, és a mellet (TL 68)

hoszu levelet irni. azért hogy hideg vagyon. nyárban pediglen igen meleg (TL 124)

kezdetin a holnapnak, aztgondoltam hogy hideg étek lesz belöllem, de csak (TL 137)

is. minden ember reszket a hideg miat; mert itt mindent a (TL 137)

miat; mert itt mindent a hideg lell., leg inkáb az urunkon (TL 137)

busulunk, a kin harmad napi hideg vagyon, én töllem ma bucsuzot (TL 137)

mi szegény urunkon. nem annyira ahideg már, mint a nagy erötlenség (TL 137)

mint a szomju szarvas a hideg forrásra., de amint észre vettem (TL 152)

estve. le akarván vetkezödni. a hideg borzogatta; én jelen lévén, kérdé (TL 201)

elsö aprilisig. az nap pedig ahideg erösen jöt rea., és annál (TL 202)

hogy a mi fejdelmünk igen hideg szemekel nézte ezeket a görög (TL 219)

még abban az orábanis a hideg volt rajta, a mely már (TL 219)

mind nagyobodik rajta a forro hideg, a hus mint egy hull (TL 232)

tsinálta, mára viradora a forro hideg igen nagy lévén rajta, ma (TL 234)

akartam volna fekünni. égy kis hideg jöt reám. egész éttzaka aluttam (TL 246)

véremnek. ollyan volt, mint a hideg étek. fele mint a ténta (TL 246)

a hó. és nagyobodot a hideg. ugy tettzik hogy városostol együt (TL 247)

ahoz töb vagyon. hogy rettentö hideg hazban kelletet a nagy telet (TL 247)

magok csudállyák hogy maradhatok. a hideg házamban; van is okok hozá (TL 247)

fát venni, miert? mert nincsen hideg, látodé néném, micsoda. jó philosophus (TL 252)

háromszor le bukjék, akár mely hideg legyen, akis mosdás pedig abbol (TL 281)

Már mostanában, új, és hideg szokást vesznek, mert a hó (TL 298)

is hadakoznak, mivel ebben a hideg holnapban ötödik napján. nagy hartz (TL 298)

A’ Tél hideg, igen szellős. És a’ mellett (ML 327)

ö napát hogy fekünnék és hideg lelné, és illeté a kezét (É 113)

{…} Jelenti az ollyan hideg és félénk keresztyéneket, kik a (É 157)

meg. akik könyörögnek. de nem hideg, se nem ideíg tarto könyörgésel (É 525)

Isten meg nem halgattya., a hideg, és abuzgoság nélkül valo imádságot (É 574)

és beliza. se vak., se hideg természetü nem volt. azért tsak (MN 137)

az a föld nem olyan hideg. és nem lévén senki más (MN 226)

szomjuságot, többé nem szenvednek, se ahideg. se a meleg nékik nem (KG 471)

földi ember, akinek a szive hideg, semmit nem érthet abban (KG 471)

sokal roszab az olyanál aki hideg, az az, egy pogánynál. akiben (KG 536)

napon. egy orakor dél után, ahideg el hagyta volt. ugyan azon (KJÉ 629)

ahidegnek hogy el hagyná. és ahideg mindgyárt el hagyá. a beteg (KJÉ 631)

hogy ha tsak egy ital hideg vizet adnak is néktek, azén (KJÉ 661)

és meleg. másoknak a gyomrok hideg. és gyenge (IJE 25)

az agyvelönek is dolga, mert ahideg agyvelö sokára emészti meg a (IJE 25)

le szállanak, a melyeknek a hideg halálos ellenségek, azokban fájdalmakot okoznak (IJE 26)

embereknek ujjain. és végtire a hideg meg gyözvén némely tagokban a (IJE 26)

álmasok, mert az a sós hideg nedvesség meg hidegitvén az agyvelöt (IJE 26)

együt. meg haladgya. azt a hideg nedveséget (IJE 26)

azoknak, a kiknek az agyavelejek hideg. mivel. nem emészthetvén meg hamar (IJE 27)

nagy bövség leszen. arest a hideg miat nem akart dolgozni, azért (IJE 72)

hogy ruháson legyen kegyelmed a hideg ellen, azt meg tselekedheti (IJE 144)

amerikai vad emberek. kik ahideg országok felé laknak, a rajna (ISZ 186)

vagy aki nem szánt télben ahideg miat, anem érdemli hogy kenyeret (ISZ 188)

hegyei. északrol nem botsáttyák által. ahideg szeleket, rend szerént amediterránéum tengerét (ISZ 189)

lehet aköntösben, az alkalmatoságra. vigyázni. ahideg, vagy a melegre valo nézve (ISZ 200)

mint vért botsátani magábol, böjtölni, ahideg vizbe meg feredni, gondolván azt (ISZ 242)

tüzet tsináltak nekik. mivel. mind hideg volt. mind az esö eset (SUT 726)

és jól lakni. mert a hidegben jobban esik az étel., könyörögj (TL 248)

éhségben, és szomjuságban, sok böjtölésekben., hidegben. és mezitelenségben, azok nélkül, amelyek (É 144)

vala. hozám. a midön anagy hidegben., még a sem vala, mivel (KKU 269)

tóban tétetének, azért hogy a hidegben meg halyanak, ök pedig eszerént (KKU 424)

a verö fényen. szélben, esöben, hidegben, melegben. fö képen had jatzodgyanak (IJE 92)

midőn szamáron ment bé jérusalemben, hidegben, melegben, egy aránt utozot, amidön (KSZ 295)

emberek viselték, de mint hogy hidegben. és esöben. alkalmatos afejet béfedni (KSZ 443)

a kin a szemérmetlenségnek forro hidege vagyon, nagy unadalomal vagyon a (IK/A 170)

dolgunk. de mi lehet evilágon hidegeb valo dolog, mint atörökel valo (TL 14)

rend szerént az atyafiak levele, hidegeb téntával vagyon irva. hogy pediglen (TL 122)

holnapra jób. vagy is inkáb hidegeb (TL 136)

példákot látunk galliában, és más hidegeb országokban. mivel a böjtröl valo (KSZ 326)

fagyni bennünk, avalo hogy nagy hidegek is járnak. hideg házakban is (TL 14)

kéd, haa felséges királyoknak nagy hidegek volt. mivel ma igen kemény (TL 18)

hirt nem irhatok, mert ollyan hidegek járnak. hogy ahirek is meg (TL 19)

az el mult télen. nagyob hidegek jártak, azért. fára is többet (TL 252)

mondgya akristus, hogy vagy egészen hidegek, vagy egészen melegek volnátok, de (KG 536)

volnátok, de mint hogy se hidegek, se melegek nem vagytok. azért (KG 536)

életre, vagy ahalálra valo itéletit, hidegek, maga reá tartok, és gyakorta (VKT 811)

éhség. drágaság vagyon. mikor nagy hidegek járnak (C/A 358)

De a midön, anagy hidegekben mezit láb látták járni egy (KSZ 476)

meg hagyák halni éhel, és hidegel (É 276)

Istent, aki ötet lágyságal, és hidegen keresi nintsen arra nagy kivánsága (É 535)

valo áitatoságit., tsak mint egy hidegen. és szokásbol kezdé végben vinni (KKU 314)

az ebédet. és mindent hidegen egyenek. avatsorát ugy ehették a (IJE 30)

valo rendelésit; a ki a hideget adgya. a mentét is ád (TL 62)

a munkás az esöt és ahideget el szenvedi. és a hadi (KKU 360)

nem szenvedhetvén már továb anagy hideget, a többit a toban hagyá (KKU 424)

se éhséget, se szomjuságot, se hideget, se meleget nem fognak szenvedni (KKU 447)

áernek sok féle változásibol. a hideget. és a meleget, az esöt (KJÉ 671)

tudgya szenvedni az éhséget, szomjuságot. hideget, meleget; másként, hivatallyát jól végben (IJE 86)

hadd szokjék, mindent meg enni, hideget, meleget. sóst, édesset. mindenkor a (IJE 86)

annál inkáb meg érzi a hideget; és idövel. leg kisseb kemény (IJE 86)

férfiunak, aki inkáb el szenvedheti ahideget, meleget, fáradságot, hadakozást, és bátrab (IJE 113)

sok meleget. és éttzaka sok hideget szenvedtem, az álmot is félben (ISZ 176)

gyengéknek. meleg vizet adnak, és hideget a többinek, A kenyér mellé (SUT 641)

az éhséget, szomjuságot, a böjtöléseket, ahideget, mezitelenséget, az ö szüntelen valo (SUT 694)

fogá. fel emelé, és parantsolá ahidegnek hogy el hagyná. és ahideg (KJÉ 631)

és a fegyver forgatásra, a hidegnek, melegnek, éhségnek, szomjuságnak, szenvedésére,igen (KSZ 394)

a? ne beszéllyünk csak a hidegröl, hanem arrol is. hogy az (TL 252)

fáradtál aleveleimben tsak az esöröl, hidegröl. melegröl olvasni, hanem azt kivánod (TL 261)

nem félti háza népet a hidegtöl (IJE 153)

bé takarni. azért hogy a hidegtöl magát meg oltalmaza, de nem (KSZ 436)

a házban, a beteg hol hídegben, hol forróságban kezdet lenni, hol (TL 129)

a hegyek közöt, de a hidég országokban szükséges arosz utak miat (ISZ 257)

épen hogy magokot bé takarják, ahidég vagy a nagy melegek ellen (SUT 640)

valo hogy magokot meg oltalmazhasák ahidégtöl, és amelegtöl. a házokban maradnak (SUT 638)