ijedség – 19
ijedség
ijedség – 2
dákost. a szeretet és az ijedség erött adot volt neki (MN 131)
a szine szüntelen változék, az ijedség el foga, minden tagjai kezdének (SUT 584)
ijedségbe – 1
mind ezek a támadások nagy ijedségbe veték Nérot, a szándekja a (SUT 830)
ijedségben – 5
kristus miért akara abban az ijedségben esni, az ö szenvedése. és (É 470)
embereket talála. de mitsoda nagy ijedségben nem esék. amidön meg üsmeré (MN 34)
jelen voltanak, igen nagy ijedségben valának, az egész Gerása városa (KJÉ 635)
a mint alunék. irtoztato nagy ijedségben esék. és abban fel ébredvén (IK/A 176)
voltanak, a hir mindgyárt nagy ijedségben hozá öket. anép kájust szerette (SUT 602)
ijedségböl – 2
a babyloniai király pedig, aki ijedségböl Danielt az ellenségi kezekben adgya (É 410)
és midön látá hogy az ijedségböl helyre jött volna az ö (KKU 401)
ijedségé – 1
kevélységek egy szers mind nagy ijedségé változék, hogy ugyan lehete tsudálni (SUT 886)
ijedsége – 1
kevés idö mulva. hogy az ijedsége el mulék, a kristus mondá (KKU 413)
ijedségében – 2
voltunkot., ez az Apostol. nagy ijedségében, és tsudálkozásában. beszél illyen formában (É 638)
addig is sokszor fel serkene ijedségében. és nagy rettegésel vala, a (KKU 253)
ijedségekben – 2
életben látták, az apostolok. nagy ijedségekben., valamely más lelket gondoltak látni (KJÉ 766)
mint vagyon., ezek is anagy ijedségekben nem tudván hová lenni, a (SUT 886)
ijedségel – 1
azt nem tudtam, és nagy ijedségel mondá rettenetes hely ez., itt (KKU 443)
ijedséget – 1
a pokoltol valo félelmet. és ijedséget, a melyeket az Isten adgya (É 483)
íjedség
íjedségel – 1
Isten igasága meg bünteté, olyan íjedségel., hogy szüntelen a szemei elött (SUT 897)