a szerentsétlen atyának maradéki eszekben juttatván. azt a boldogságot a melyböl (KKU 251)

elött üsmért vala, akép esziben juttatván néki a személyt, az elméjit (KKU 403)

az elsö könyvnek, és eszedben juttatván mind azt a mit mondottunk (IK/A 79)