[kímélés] – 5
kimélés
kimélés – 1
biránkot, hogy ez életben ostorozon. kimélés nélkül, tsak a másikában. légyen (KG 470)
kimellés
kimellés – 1
tanultam, hogy az igazán valo kimellés a, ha el tudunk lenni (IJE 130)
kiméllés
kiméllés – 1
tüzet, hát a nem jó kiméllésé (IJE 145)
kiméllésel – 1
nélkül valék, még is nagyob kiméllésel nem bántanak velem. mint másokal (KKU 362)
kiméllésért – 1
még tsak semmi, az illyen kiméllésért, még. nagyob rendeletlenségek is történnek (IJE 146)