[kísérő] – 10
kisérö
kiséröi – 4
el menni, az emberét. a kiséröi után küldé, hogy egy részit (MN 82)
vala hová ment. tsak keves kiséröi voltak, és ha valaki ígaságot (SUT 519)
bé takarván egy keszkenövel, a kiséröi pedig négy szabadosibol állottanak, a (SUT 831)
se hátra nem mehete, a kiséröi hátra lévén nem tudták hogy (SUT 847)
kiséröit – 1
magát. thibolt minden tselédit. és kiséröit. elöre el küldé. hogy idöt (MN 82)
kiséröjök – 1
de midön valahová mentenek, sok kiséröjök vala, azirás, az absolon fel (ISZ 259)
kisérökel – 2
tenni hogy a püspökök sok kisérökel szálván reájok. azok öket mindenekböl (TL 95)
tisztek szekerei, terhes lovai. a kisérökel., Ezek után ment Titus a (SUT 845)
kiséröket – 1
nagy czifraságal. és melléjek sok kiséröket rendele. és mint reménlé a (MN 82)
kisérövel – 1
mene el vagy tizen két kisérövel, avalo hogy meg nem ölik (TL 22)