ember, hogy míndeniknek az egész karja ki szakad. ugy meg ránttya (TL 53)

vagyon akéd egéssége. akéd karja. és ujjai, mert egy holnaptol (TL 130)

mi hallásunknak, és az ur karja kinek jelentetet meg, és fel (É 449)

meg aláznunk, az ö mindenhato karja alat, és azon igyekeznünk, hogy (É 835)

mind azon által. az ö karja. némelykor igen sulyos, rajtunk, ugyan (KKU 276)

hallom töllök. hogy az Istennek karja. igen sulyos rajtok. és hogy (KKU 279)

ellenségi kezében adá. az urnak karja meg sulyosodék rajtok. és igen (C/A 116)

mi hallásunknak, és az ur karja kinek jelentetet meg. Es fel (C/A 174)

ellenségi kezében adá az urnak karja, meg sullyosodék rajtok, és igen (C/B 1002)

karjára, és jóbb szemére, a karja meg asz, és setéttséget botsát (SUT 602)

féle szinü madár tollal. a karjai mezitelenek voltak. fekete hoszu haja (MN 226)

körül, és kössed azt a karjaidra. arrol gondolkodgyál, mind napal. mind (VKT 796)

fordulni, és az ö irgalmas karjait meg ölelni, oh’ mely boldog (É 628)

meg hatván szivét, a Császár karján el ájula, aki azt látván (MN 58)

hasonlo állapotban vala. a királyné karján meg hala, el lehet itelni (MN 77)

el fogta, hogy az éléonora karján el ájula, mindenek segittségére futának (MN 121)

senkit nem üsmervén. az elvir karján meg hala (MN 166)

és meg ölték. az attya karján. a ki is kedvezésböl meg (IK/A 235)

meg szállák, és az apja karján meg ölék. az ki is (IK/B 575)

apüspök eleiben mégyen hoszu köntösben., akarján tartván a superpeliciumot, és a (C/A 625)

akor türték fel a két karján, midön az oltárhoz fel ment (C/A 776)

eleiben mégyen, papi köntösben. a karján tartván a superpeliciumot; és a (C/B 1370)

akristushoz, nyugodgyunk az ö mindenhato karjának erejin, vessük öbenne bizodalmunkot, mert (É 122)

mutattya meg az ö mindenhato karjának erejét (É 177)

a midön az ö láthatatlan karjának erejével. alélek alá veti atesti (É 216)

senki ellene nem álhat hatalmas karjának. hogy senkinek nem szabad tselekedetiröl (KKU 411)

születet, és némelykor, az Isten karjának, és erejének, mert az Isten (KJÉ 610)

viradora., az Isten az ö karjának sulyat. az egész egyiptumra veté (KJÉ 736)

hanem akor türték fel akét karjánál, midön az oltárhoz fel ment (C/B 1480)

meg üsmérte, egy igaz, ötet akarjára vette, és meg jövendölé. hogy (É 247)

holtán esék a dom lajos karjára., azután le fekteték, és más (MN 125)

manipulát is akor adták abal karjára, valamint most is tsak akor (C/A 776)

mánipulát is akor adták abal karjára, valamint most is, tsak akor (C/B 1480)

fenyegeti. hogy kardot ejt a karjára, és jóbb szemére, a karja (SUT 602)

atyámnak öléböl és a mátkámnak karjárol ragadtál volt el engemet, és (MN 44)

irás miért beszél az Istennek karjárol, kezéröl, és lábárol (C/A 37)

irás miért beszél az Istennek karjárol. kezéröl. és lábárol (C/B 940)

ideje léven. két felöl a karját tartották. de maga ment ahálo (TL 203)

meg mosa ortzáját. orrát kezeit. karját. lábait (TL 281)

ki törte mind a két karját, a bizonyos hogy holtig fogja (TL 296)

az Isten reája botsátotta volna karját, meg alázá magát. és valoságos (KKU 411)

gyözedelemre. és ki nyujttya az karját néked. hogy meg segittsen, az (IK/B 542)

és hitekel, meg tartoztatá azö karját. és viszá adá fiát. ugy (C/A 82)

valamint most, ugy hogy a karját. és az egész testét bé (C/A 775)

hitekel, meg tartoztatá az ö karját, és viszá adá fiát, ugy (C/B 974)

valamint mostan, ugy hogy a karját (C/B 1479)

fel menvén. és fel emelvén akarját. hogy mindenek láthasák., magát által (SUT 789)

meg is sebesitték a jób karját, A Romaiak., utat tsinalván akö (SUT 818)

ezeket., mivel ö tsak a karját adta volt a Minden hato (SUT 882)

és atestet tészi az ö karjává. és az urtol el távozik (É 285)

Az ollyanrol. aki atestet teszi karjává, vetvén minden bizodalmát amaga erejében (É 286)

meg téritette ötet minden hato karjával., ollyankor amidön leg nagyob üldözésel (É 628)

engemet meg szabadittsanak. engemet a karjok alá vévén. a partra ki (MN 233)

ugy tettzik mint ha se karjok, se lábok nem volna. nem (IJE 57)

a hitetlenek gyakorta meg probálák karjoknak sulyát. és hiteknek buzgoságát (MN 88)

melyet a homlokokon, és abal karjokon hordozták, valamint emeg vala nekik (ISZ 281)

tekét, a meg erösitti a karjokot; de meg nem kell engedni (IJE 92)

böv köntösöket viseltek, és a karjokot, lábokot bé nem fedték, azért (ISZ 200)

az Ivon. és a beátrix karjokra esék. tsak hamar magához térvén (MN 39)

is tsak akor adgyák apüspököknek karjokra (C/A 776)

akor adgyák a püspököknek a karjokra (C/B 1480)

Istenem uram. mely sulyos ate karod én rajtam. az én gyengeségem (KKU 342)

fogni, mosd meg azortzádot,, kezeidet, karodot, és lábaidot, a házasok kik (TL 280)

ö segittsége nélkül, csak az karodot sem mozdithatnád. ö adgya az (IK/B 537)

is vitéz Ivon szükségem vagyon karodra. tanatsodra. és titkodra, de minek (MN 31)

vitéz Ivon. hogy vagyon szükségem karodra. ki engem meg segittsen. az (MN 32)

a szerzetesek fel kelnek, a karokot kí terjesztik. és keringeni kezdenek (TL 276)

engedhetni, nintsen anyi szükségek a karokra lábokra mint az ifiaknak. azt (TL 296)

vastag fog nöki mint a karom, azok pedig hoszak., az ételre (TL 218)

fel ölnél. és vastag mint akarom az ugy hajlik mint egy (TL 218)

volt. hogy nap estig a karomon hordoztam., azon a napon elis (MN 228)

te emeled fel az én karomot. ahartzkor, és teis segittesz engemet (KKU 403)

bercsényiné aszszonyomot, tudgya kéd hogy karon kel vezetni pompával. mikor egyik (TL 38)

kelleték látnom, a vad emberek. karon fogva. egy nagy mezöre vivének (MN 233)

egy ollyan keszkenö, a melyet akaron viselték, a midön a szent (KSZ 410)

{…} Nem testböl valo karunk vagyoné ollyankor., és nem számláltatunké (É 286)

{…} Nem teszük atestet karunká, se Isten átkában azért nem (É 286)

dolga, Hortyog, ásít el nyujtozva, Karját igen ki nem nyujttya, Ha (IJE 57)