{…} Igen is,. a keresztenységben, minden csak az Isteni szeretetre (C/B 1218)

melyet tett veled midön az keresztenységre hivut, hogy az egész emberi (IK/B 392)

vagyon, oh! mi szép állapot akereszténység! mennél nagyob pompájit látom a (TL 31)

azt mondhatná kéd. hát a kereszténység hól vagyon. hát az évangyéliumot (TL 62)

szenvedésböl áll. mint hogy pedig akereszténység nem engedi. néki hogy a (KKU 305)

a kristusban, háboruságot szenvednek. 2. {…} akereszténység nem más, hanem azokban a (KKU 417)

csak egyedül a kereszténység tilt meg tehát. közönségesen. és (KG 546)

3. A kereszténység. nem csak a rosz és (KG 547)

nékünk akristus., de noha a kereszténység ne kárhoztassa is az elsö (KG 548)

5. A kereszténység. nem csak a rosznak magját (KG 549)

hordozuk, ez igy lévén, a kereszténység. nem csak a vétket tilttya (KG 550)

Egy szoval, a kereszténység azt kivánnya töllünk hogy el (KG 550)

azt. valamit neki tilt a kereszténység. az élet. emberi mód szerent (VKT 901)

{…} Miböl áll tehát az kereszténység, és mit foglal magában (IK/B 393)

téntával akarnád ki mosni. az kereszténység, nem csak azt tilttya hogy (IK/B 576)

ebböl áll rövideden az egész kereszténység, és az egész munka (C/B 1581)

hogy minket meg világositot volna akereszténység, hanem attol hogy keveseb okoságunk (ISZ 171)

keveseb okoságunk vagyon. mivel, nem akereszténység hozta bé asok kulömb külömb (ISZ 171)

esze szitták, de idövel a kereszténység, ezeket a külsö indulatokot. bennek (ISZ 225)

gonoszságok közöt véve eredetet a kereszténység, ugyan azon városokban (KSZ 308)

ki ki tudgya, hogy a kereszténység szabadságának kezdetekor. szent Ilona nagy (KSZ 418)

a szegények számára, ö a kereszténység (KSZ 432)

Mihent Constántinus a kereszténység mellé álla, azonal seregestöl kezdének (KSZ 446)

forgottanak, meg láthattyák hogy a kereszténység, nem hogy ártana a világi (KSZ 461)

példajihoz, álitván azt, hogy a kereszténység elsö saeculumiban, az emberek más (KSZ 484)

el kell hinni, hogy a kereszténység., nagy tsudákal állitatot fel, söt (KSZ 489)

fel, az kereszténységben. reája vagyon bizva az te (IK/B 493)

minden nap. tudni illik. hogy kereszténységben neveltettünk, hogy az ígazságot meg (C/B 1407)

után., akik álhatatosan meg maradának akereszténységben, a kinzásra küldék, de leg (KSZ 354)

hát még másut az egész kereszténységben, hát még romában a szent (KSZ 418)

A mi országokot jároink, noha akereszténységben neveltettek fel, mind az által (KSZ 464)

a maga fele sidobol., fele kereszténységböl., és más imit amot ki (C/B 1104)

az harag annyira ellenkezik az kereszténységel. hogy az kristus azt mondgya (IK/B 583)

ezek pedig mind meg egyeztek akereszténységel, avalo, hogy sokszor el is (KSZ 324)

vagy keresztényekel, akiket tsak a kereszténységel vadolták, mivel ha másal vádolták (KSZ 367)

Hejában ditsekedem kereszténységemel, hogy ha a kristust nem (KG 529)

két nemzettség, jelenté az egész kereszténységet., aki magát ajánlya. az Istennek (C/B 991)

leonak öttse, nyilvanságosan káromlotta a kereszténységet, és ohajtotta abálványozást, {…} mind ezekre (KSZ 465)

egy dolog lett volna, a kereszténységet szokásban vévén, mind tsak külsö (KSZ 469)

ha az a külömbözés a kereszténységet illetteé, vagy tsak a külsö (KSZ 482)

törlésének szine alat. olyan durva kereszténységet hozának bé, a melyben senki (KSZ 488)

vigasságokkal, a mellyek ellenkeznének a kereszténységgel (C/B 1399)

tellyeségel szükséges légyen a valoságos kereszténységhez. de az is bizonyos, hogy (VKT 909)

az ö fianak halálával. az kereszténységnek boldogságára hivut. meg világositot az (IK/B 562)

vagy ellene kel mondani az kereszténységnek. az Isten kegyelminek, és az (IK/B 590)

ez az egyik fundámentuma az kereszténységnek. szeresed az Istent mindenek felet (IK/B 590)

és igazán valo jele az kereszténységnek., ez nélkül nem lehet Istennek (IK/B 591)

az igazság az fundamentuma, az kereszténységnek, tudnillik, hogy egy Isten vagyon (IK/B 688)

hogy. az martyrumnak vére. a kereszténységnek magja. mivel. egy magg hellyet (C/B 1071)

A kereszténységnek kezdetekor., hogy több, pogányok térhessenek (C/B 1440)

meg láthatná azt, hogy a kereszténységnek fundámentuma. állandóbb, mint sem arrol (KSZ 489)

az Isten kegyelméböl hivatatván az kereszténységre, igen is szükséges hogy meg (IK/B 393)

{…} Ha az kereszténységre valo hivatal ily nagy kegyelem (IK/B 395)

kegyelmet tett veled, hogy az kereszténységre hivut, és hogy az közönséges (IK/B 439)

ördögnek rabságában. midön pedig akristus akereszténységre hiv bennünket., akor nem talál (C/B 1111)

pogányokot ingyen valo kegyelmeségéböl a kereszténységre hivut, holot a sidokot. és (C/B 1231)

MICSODA TISZTA SZOKÁSOKAT KIVÁN A KERESZTÉNYSÉG (KG 546)

az nemes vérhez, se az kerészténységhez. és mind Isten elöt, s (IK/B 576)

péter. arra tanit. hogy a keresztyenség, királyi papság. a keresztyének mindnyájan (VKT 824)

kereszttség által. és aki a keresztyenségben nevelt fel tégedet, reája vagyon (IK/A 140)

oly rend szerént valo a keresztyenségben., egy szóval ha minden nap (C/A 7)

Cérémoniáit.; esze elegyitvén illyen formában. akeresztyenséget, a sidóságal., és el törölvén (SUT 682)

ez, az egyik fundámentuma. a keresztyenségnek. a mely erre akét törvónyre (IK/A 254)

az Annya sidó aszony lévén. akeresztyenségre tért volt. az Attya pediglen (SUT 650)

mivel ez ajó erkölcs, tekélletesége akeresztyénsegnek, gyükere minden jó tselekedetnek. lelke (É 150)

fog terjedni az egész világra, akeresztyénség közöt, és asok számu eretnekek (É 42)

tudgya tellyeségel., hogy mitsoda a keresztyénség; se azokot a nagy dolgokot (IK/A 25)

sidó szivet hordoznak magokban a keresztyénség közöt. ez a rendeletlenség az (C/A 8)

ebböl áll rövideden az egész keresztyénség, és az egész munka (C/A 907)

{…} Igen is. a keresztyénségben, minden tsak az Isteni szeretetre (C/A 418)

keresztyénségben neveltettek, hogy az igazságot meg (C/A 673)

a maga fele sidobol. fele keresztyénségböl. és más imit amot ki (C/A 271)

nehány punctumokba meg egyezik a keresztyénségel., mahumet. avaloságos, és mindeneket teremptö (TL 268)

a harag egészen ellenkezik a keresztyénségel. az ki az attya fiára (IK/A 245)

vigaságokal., a melyek ellenkeznének a keresztyénségel (C/A 662)

a rendeletlenségek. a melyek a keresztyénséget el változtattyák, ezektöl a keménység (IK/A 254)

két nemzettség jelenté az egész keresztyénséget, a ki magát ajánlya az (C/A 103)

élni, a mint az Istenhez, akeresztyénséghez, és az Isteni fiusághoz illik (É 659)

és amélyire menne atengernek., jelenté akeresztyénségnek tekélleteségét, amelyre hija azokot, akiknek (É 225)

erkölcsöké ezek, ha ezeket követtyük, akeresztyénségnek., tsak a külsö részire vágyunk (É 331)

titkainak, és igazságinak mélységeit, és akeresztyénségnek. tekélleteségeit, a melyekre hija a (É 638)

nagy ember. tudta meg betsülni akeresztyénségnek kegyelmét. avaloságos erdeme szerént (IK/A 27)

az ö fiának halálával. a keresztyénségnek meg betsülhetetlen boldogságára hivut tégedet (IK/A 218)

hozuk ki fiam, hogy, vagy akeresztyénségnek, az Isten kegyelmének, és az (IK/A 253)

hogy a martyrumnak vére. a keresztyénségnek magja. mivel egy mag helyet (C/A 219)

tanitásának szenttséges voltát. 4. a keresztyénségnek tsudálatosan valo fel álitását, 5 (C/A 262)

A keresztyénségnek kezdetekor, hogy több pogányok térhesenek (C/A 723)

a mely ellenkezik a keresztyénségnek szenttségivel. az illyen el tiltás (SUT 685)

fel gerjedgyen. látván szaporodását. a keresztyénségnek, Azt tarttyák. hogy rabságakor. üsmerettséget (SUT 733)

azt mondgya, hogy mikor a keresztyénségre hivatattunk. akor a szenttségre hivatattunk (É 267)

üsmerettséget is adván néki, a keresztyénségre hozá, emeg mutattya, hogy azt (É 523)

lelkében valo meg ujulást, mert akeresztyénségre hivatatván, nem kel azután nékik (É 801)

mind azok közöt. kik a keresztyénségre hivatattak az Évangyélium predikálásával. és (É 807)

a melyet tett veled, hogy akeresztyénségre hivut., és hogy ki vett (IK/A 25)

Hogy ha akeresztyénségre valo hivatal olyan nagy kegyelem (IK/A 27)

melyet tett veled, hogy a keresztyénségre hivut, és az Catholica vallásra (IK/A 80)

világon lévö nemzettségek bálványozok lévén, akeresztyénségre tértenek., az Apostolok, és az (C/A 244)

ördögnek rabságában. mikor pedig akristus keresztyénségre hi bennünket. akor nem talál (C/A 279)

pogányokot ingyen valo kegyelmeségéböl a keresztyénségre hivut. holot asidokot, és anyi (C/A 435)

a levelében. fö képen. a keresztyénségre meg tért sidoknak beszél (SUT 757)

egészen valo el pusztulásokig, a keresztyénségre meg tért sidok. a törvénynek (SUT 770)